Az USA akár le is foglalhatja az iráni dúsított uránt

Az Egyesült Államoknak számos eszköz van a kezében, hogy biztosítsa az Irán birtokában lévő dúsított uránt, ha kell, akár le is foglalja azt - jelentette ki Mike Waltz, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete vasárnap.

A politikus a Fox News hírtelevíziónak adott interjúban hangsúlyozta, hogy Amerikának rendelkezésére állnak a tömegpusztító fegyverek kezelésében jártas katonai erők, és azt mondta, hogy Donald Trump elnök egyetlen lehetőséget sem zár ki Iránt érintő célja elérésre érdekében.

"Elmondhatom, mint a különleges erők korábbi tagja, hogy vannak olyan egységeink, amelyek kezelni tudják a tömegpusztító fegyvereket a világon bárhol, amennyiben azt egy rosszszándékú államtól vagy mástól le kell foglalni" - fogalmazott az ENSZ-diplomata.

Mike Waltz hangoztatta, hogy az iráni katonai művelet nem lesz egy újabb "2003-as Irak", amivel a 23 évvel ezelőtti amerikai beavatkozásra utalt, és közölte: "nem lesznek százezres katonai csapatok, amelyek elfoglalnak városi térségeket".

Az Egyesült Államok mintegy féltucat országtól tart igényt arra, hogy részt vegyen a Hormuzi-szoros forgalmának biztosításában - jelentette ki Donald Trump amerikai elnök vasárnap.

Az elnök hivatali repülőgépének fedélzetén a vele utazó újságírók kérdéseire válaszolva országnevek említése nélkül közölte, hogy "körülbelül hét országtól" számít segítségnyújtásra. Elmondta, hogy olyan országokról van szó, amelyek nagymértékben függenek a Hormuzi-szoroson keresztül szállított energiahordozóktól.

Kifejtette, hogy az iráni haderő nagy részének megsemmisítése ellenére az irániak még mindig képesek korlátozottan támadások végrehajtására, vagy bizonyos számú tengeri akna elhelyezésére.

Donald Trump megismételte, hogy az Irán elleni katonai művelet hamarosan lezárulhat, és azt követően az olajárak is gyors csökkenésnek indulnak majd.

Kijelentette, hogy az iráni vezetés sürgősen tárgyalni akar, ugyanakkor hozzáfűzte: "nem gondolom, hogy készen állnak arra, amit meg kell tenniük".

Az elnök megismételte, hogy az Egyesült Államok kiindulópontja az Irán elleni akció esetében az, hogy a teheráni rezsim nem kerülhet nukleáris fegyver birtokába.

Abbász Aragcsi, Irán külügyminisztere a CBS televíziónak adott, vasárnap sugárzott interjúban "illegális háborúnak" nevezte az országa ellen indult katonai műveletet.

Kijelentette, hogy készen állnak megvédeni magukat ameddig csak szükséges, valamint azt állította, hogy Donald Trump "szórakozásból" támadta meg Iránt.

"Embereket ölnek meg csak azért, mert Donald Trump szórakozni akar, hajókat süllyesztenek el és különböző helyeket vesznek célba szórakozásból" - fejtegette az iráni külügyminiszter az amerikai televízió műsorában.

Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen - közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap.

Szavai szerint Iránban még "ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván. Hozzátette, hogy az Egyesült Államokkal egyeztetve az izraeli hadsereg arra is felkészült, hogy a harcok az idén április elejére eső pészah ünnep után is folytatódjanak. Izrael célja az iráni rezsim jelentős meggyengítése.

A háború kezdete óta a légierő mintegy négyszáz támadási hullámot hajtott végre Irán középső és nyugati részén. Ezek a támadások a rezsim infrastruktúrájának felszámolására, valamint a támadó- és védelmi rendszereket és a védelmi ipart működtetőket vették célba.

Az izraeli tűzoltóság közölte, hogy az Iránból indított egyik vasárnapi rakétatámadás után hat becsapódási helyszínt azonosítottak Izrael középső részén. Hármat Ramat-Ganban, kettőt Bné-Berakban és egyet Tel-Avivban. Azt gyanítják, hogy Irán kazettás robbanófejű rakétákat vetett be.

A Bné-Berakban becsapódott lövedék könnyebben megsebesített egy 60 év körüli férfit. "Súlyosan megrongálódott az épület, és sok betört üveg hevert a földön. Nagy erőkkel dolgozunk a helyszínen, és folytatjuk a kutatást, hogy megbizonyosodjunk róla, nincs-e több sérült" - jelentette az egyik mentős.

A mentőszolgálat szerint a lökéshullámok további három embert sebesítettek meg könnyebben, egy idősebb férfit Ramat-Ganban és két nőt Petah-Tikván. Két férfi Tel-Aviv déli részén sebesült meg könnyebben egy iráni rakétatámadásban.

Az egészségügyi minisztérium közölte, hogy a háború kezdete óta 3195 embert szállítottak kórházba, közülük jelenleg 81-en vannak még kórházi ellátásban. Közülük egy ember életveszélyes állapotban van, kilencen súlyos sérülést, tízen közepesen súlyos, hatvanan könnyű sebesüléseket szenvedtek, egyikük állapotát pedig még értékelik.

A minisztérium azt is közölte, hogy szombat reggeltől vasárnap reggelig 108 sebesült érkezett a kórházakba.

Az izraeli hadseregnél tagadták azt az amerikai jelentést, miszerint fogytán vannak Izraelben az elfogórakéták. "Jelenleg nincs probléma az elfogórakéták készletével" - közölték a szóvivők. "Hosszú harcra készültünk fel. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a helyzetet" - tették hozzá.

Gideon Szaár izraeli külügyminiszter a hétvégén kijelentette, hogy Izrael "a közeljövőben nem tervez közvetlen tárgyalásokat a libanoni kormánnyal". Véleménye szerint Izrael elvárja, hogy a libanoni kormány "jelentős lépéseket tegyen" a Hezbollah ellen, hogy megakadályozza az Izrael elleni támadásokat.

Számos hullámban rakétákkal lőtték Izraelt Libanonból és Iránból vasárnap reggel, miközben kifogyóban vannak az izraeli elfogórakéták.

Vasárnap hajnaltól Izrael északi, középső és déli részein is megszólaltak a légvédelmi szirénák, mert több hullámban rakétákkal lőtték Izraelt Iránból és Libanonból.

Az izraeli mentőszolgálat jelentése szerint az egyik becsapódás helyszínén, Holonban tűz ütött ki. Ott az üvegszilánkok könnyebben megsebesítettek egy nyolcvan év körüli férfit, és egy nyolcvan év körülő nő enyhe füstmérgezést szenvedett. Jelentős anyagi árok keletkeztek, számos autó kiégett.

Az izraeli kormány 2,6 milliárd sékeles (több mint 270 milliárd forintos) rendkívüli költségvetést hagyott jóvá "sürgős védelmi beszerzésekre".

A miniszterek az éjszaka folyamán telefonos szavazással hagyták jóvá a döntést. A hozzájuk küldött indoklás szerint "a harcok intenzitása miatt sürgős és azonnali szükséglet keletkezett olyan műveleti válaszlépésekre, amelyek magukban foglalják lőszerek beszerzését, korszerű fegyverrendszerekkel való felszerelést, valamint a kritikus hadianyagkészletek feltöltését".

A dokumentumban az is szerepel, hogy "rendkívüli vészhelyzeti döntésről van szó, amely kizárólag a háborús helyzet kezelését szolgálja". A miniszterekhez eljuttatott szöveg arra is utal, hogy a kormány által jóváhagyott állami költségvetést a hónap végéig esetleg nem fogadja el az izraeli parlament, a kneszet, s ez a feloszlatásához vezethet.

Az izraeli médiában megjelent hírek szerint Izrael arról értesítette a Fehér Házat, hogy gyorsan fogy az ország ballisztikus rakéták elleni elfogórakéta-készlete.

Egy amerikai forrás azt mondta, hogy számítottak erre, és Izrael "megoldásokat dolgoz ki" a hiány kezelésére. A Pentagon és Izrael nem kommentálta a jelentést.

Az amerikai forrás hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem küzd elfogórakéta-hiánnyal. "Mindenünk megvan, amire szükségünk van, hogy megvédjük bázisainkat, a térségben szolgáló embereinket és az érdekeinket" - nyilatkozta.