kulcsár edina
Csak kevesen tudják, hogy az egyszerű tyúktojásnak mekkora szerepe van a súlyos betegségek elleni küzdelemben és kutatómunkában. Jó eséllyel a tojások a koronavírus-vakcinák tömeges gyártásában is döntő szerepet játszanak majd.
Génszerkesztéssel néhány hónapja olyan tyúkokat hoztak létre egy skóciai intézetben, amelyek tojása ízületi gyulladást és a rák néhány típusát gyógyító szerek alapanyagát tartalmazza. Így ugyanis sokkal olcsóbb a gyógyszer előállítása, mint ha gyógyszergyárakban készítenék – egészen pontosan a századrészébe kerül.
Nem először adnak állatok gyógyszert
Dr. Lisa Herron, a kísérleteket folytató edinburgh-i Roslin Technologies munkatársa elárulta, hogy a tudósok már korábban is kiderítették, hogy a genetikailag módosított kecskék, nyulak és csirkék képesek fehérjeterápiás gyógyszereket tartalmazó tejet vagy tojást adni. Tyúktojásokat már alkalmaznak oltóanyagok, így például az influenzavírusok elleni oltásban használt vírusok előállítására. Ez a mostani módszer azonban a korábbiaknál is költséghatékonyabbnak bizonyult, így szerepe lehet a koronavírus elleni vakcina tömeges gyártásában is.
Sokkal olcsóbb eljárás
A tyúktojásban tízszer-százszor is olcsóbb lehet a gyógyszerek előállítása, mint üzemekben, tehát a teljes gyártási költség legalább tízszer alacsonyabb lehet. A legnagyobb megtakarítás abból származik, hogy baromfitelepet sokkal olcsóbb építeni, mint nagy tisztaságú helyiségeket a gyári előállításhoz. Sok betegség azért lép fel, mert a szervezet természetes úton nem tud egy-egy fehérjéből vagy más vegyületből elegendő mennyiséget termelni. Ezeket a betegségeket olyan gyógyszerekkel lehet kezelni, amelyek tartalmazzák a hiányzó anyagot. Ezeket szintetikus úton készítik a gyógyszergyárak, előállításuk nagyon költséges lehet.
3 tojásban már elegendő hatóanyag van
A szakemberek a kutatások során két az immunrendszert támogató fehérjére összpontosítottak: az egyiknek (IFN-alpha 2A) erős vírusellenes és rákellenes hatása van, míg a másik (makrofág-CSF) a károsodott szövetek regenerációját segíti. Egy adagnyi hatóanyag gyártásához elég három tojás, a tyúkok pedig akár évi 300-at is tojnak. Ha elegendő szárnyas áll rendelkezésre, kereskedelmi mennyiségben állíthatók elő a gyógyszerek. Már most világosan látszik, hogy a baromfi abszolút használható állatgyógyászati gyógyszerek előállítására is. Így antibiotikumok használata nélkül lehetne javítani állatok immunrendszerének működését is, megelőzve ezzel az antibiotikum-rezisztens baktériumok létrejöttét. De kedvenceink szerveinek regenerálására is fel lehetne használni a gyógyszereket.
Évente fél milliárd tyúktojás kutatási célra Évente 450-500 millió tyúktojásra van szükség az influenza elleni oltóanyagok előállításához – mondta el az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezető munkatársa Genfben, a tojásban tenyésztett vakcinák „kulisszatitkairól” beszélve.
– mondta el a dpa hírügynökségnek Martin Friede, a világszervezet vezető kutatója. A tojás alapú védőoltások előállításához azonban nem az élelmiszer-áruházakban kapható minőségre van szükségük a kutatóknak. Kizárólag olyan tojásokkal dolgoznak, amelyeket szigorú feltételek között élő tyúkok tojnak külön erre a célra létrehozott speciális gazdaságokban. A WHO szakértői évente kétszer ülnek össze annak megállapítására, hogy a következő influenzaszezonban a vírus mely variánsai fognak dominálni. A laboratóriumokban ezután megkezdik a szükséges vírusok előállítását, majd elküldik őket a vakcina-előállító gyárakba, ahol aztán a tojásokba fecskendezik őket. Nagyjából tíz nappal később a vírus több milliárdnyi másolata jön létre a tojásfehérjékben. Ezeket aztán hővel, vagy vegyi anyagokkal deaktiválják, ártalmatlan, de hatékony oltóanyagokká alakítva őket. Jó eséllyel a tojások a koronavírus-vakcinák tömeges gyártásában is döntő szerepet játszanak majd.„A világszerte használt influenza elleni vakcinák több mint 90 százaléknak az előállításához van szükség tojásokra”