POLITIK
Trump visszautasította az iráni ajánlatot.
Az Egyesült Államok és Irán közötti feszültség tovább nőtt, és a Hormuzi-szoros körüli helyzet egyre élesebbé válik.
Illusztráció (Fotó: AFP)
A néhány hete megkötött tűzszünet egyre törékenyebbnek tűnik. Bár rövid ideig úgy látszott, hogy a diplomáciai egyeztetések előrelépést hozhatnak – még közvetlen tárgyalásokra is sor került Iszlámábádban –, a felek továbbra is ragaszkodnak a saját feltételeikhez, így a konfliktus bármikor újra eszkalálódhat. Egyre feszültebb a helyzet a Hormuzi-szorosnál.
A feszültség középpontjában a stratégiai jelentőségű Hormuzi-szoros áll, amely a világ egyik legfontosabb tengeri szállítási útvonala. Az Egyesült Államok haditengerészete nemrégiben hajókat kísért át a térségen, amire Irán várhatóan reagál. Elemzők szerint most az a kulcskérdés, hogy a helyzet itt megáll-e vagy további lépések indítják el az eseményeket egy újabb háború irányába.
A Hormuzi-szoros blokádja
A szoros lezárása súlyos globális következményekkel járhat. Az olaj- és gázszállítás akadozása, valamint a műtrágyagyártáshoz szükséges alapanyagok hiánya világszerte érezteti hatását, és akár élelmiszerválsághoz is vezethet egyes térségekben.
A háttérben az amerikai–iráni viszony mélyülő válsága húzódik meg. Washington továbbra is nyomást gyakorol Teheránra, miközben az iráni vezetés ellenállása nem csökken. A helyzetet bonyolítja, hogy az amerikai stratégia több ponton bizonytalannak tűnik, ami tovább növeli a félreértések és a hibás számítások kockázatát.
A térségben más szereplők is érintettek: az Egyesült Arab Emírségek például megerősítette katonai együttműködését az Egyesült Államokkal és Izraellel, miközben attól tart, hogy Irán újabb célpontokat jelölhet ki. Egy esetleges eszkaláció az egész régió stabilitását veszélybe sodorhatja.
A jelenlegi helyzet így rendkívül törékeny: egyetlen rossz lépés is elegendő lehet ahhoz, hogy a felek visszacsússzanak egy nyílt, kiterjedt konfliktusba.
Trump nemet mondott
Irán javaslata tartalmazta a háború azonnali befejezését minden fronton, az amerikai tengeri blokád leállítását, valamint az Irán elleni további támadások tilalmának garanciáit. Donald Trump amerikai elnök vasárnap visszautasította Irán válaszát az amerikai megállapodási javaslatra.
Donald Trump amerikai elnök (Fotó: AFP)
Az elnök internetes közösségi oldalán megjelent bejegyzésében azt írta: „Épp most olvastam Irán úgynevezett képviselőinek válaszát, Nem tetszik – teljesen elfogadhatatlan”. Trump ezzel kemény választ küldött Teheránnak.
A pakisztáni kormány előzőleg közölte, hogy a teheráni vezetés hozzá juttatta el a választ. Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter szintén vasárnap egy televízióinterjúban arról beszélt, hogy az Egyesült Államok kész lenne beleegyezni abban, hogy egy köztes megállapodásban ne szerepeljen az iráni atomprogram végleges lezárása feltételként a Hormuzi-szoros újranyitásának érdekében.
Trump nem tartja elfogadhatónak a javaslatot
Irán félhivatalos Tasnim hírügynöksége szerint Teherán javaslata, amelyet Pakisztánon keresztül küldtek el – amely közvetítőként működött –, tartalmazta a háború azonnali befejezését minden fronton, az amerikai tengeri blokád leállítását, valamint az Irán elleni további támadások tilalmának garanciáit.
Az Egyesült Államok és Izrael által februárban indított háború lezárásáról szóló tárgyalások megkönnyítését célzó tűzszünetet nagyrészt betartották, az alkalmi tűzharcok ellenére.
A hét elején Trump megismételte, hogy az iráni háború „gyorsan véget ér”.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azonban kijelentette, hogy Irán dúsított uránkészletét ki kell vonni, mielőtt az Irán elleni háborút befejezettnek tekinthetnénk.
Még mindig vannak dúsítóhelyek, amelyeket le kell bontani
– mondta Netanjahu a CBS 60 Minutes című műsorában adott interjúban.
Vasárnap Maszúd Pezeskjan iráni elnök nem utalt közvetlenül Teherán javaslatára, de azt mondta:
Soha nem fogunk fejet hajtani az ellenség előtt, és ha párbeszéd vagy tárgyalás szóba kerül, az nem jelent megadást vagy visszavonulást.
Trump a Truth Socialon ezt írta:
Most olvastam Irán úgynevezett »képviselőinek« válaszát. Nem tetszik – teljesen elfogadhatatlan.
Jelenleg is zajlanak az egyeztetések Iránnal és a diplomáciai munka folyamatos, még akkor is, ha a kívántnál lassabban halad – hangoztatta Mike Waltz, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete vasárnap.
A diplomata az ABC News televíziónak adott interjúban elmondta, hogy Donald Trump elnök megad "minden esélyt" a diplomáciának Iránnal kapcsolatban, mielőtt ismét harci cselekményeket rendelne el.
Hozzátette, hogy Pakisztán államfője azt kérte, hogy az amerikai elnök adjon még egy esélyt a tárgyalásoknak, mielőtt folytatná az Irán elleni bombatámadásokat.
Az elmúlt napokban iráni és amerikai részről is elszórtan végrehajtott katonai cselekményekkel kapcsolatban Mike Waltz kijelentette, hogy Donald Trump határoz arról, mit tekint az április első fele óta érvényben lévő tűzszünet megsértésének.
Az amerikai haderő középső parancsnoksága vasárnap azt közölte, hogy az iráni kikötőkre elrendelt blokád jegyében már 51 Iránból indult hajót fordított vissza, illetve nem engedett eljutni iráni rendeltetési helyére.
Egy iráni drón szintén vasárnap eltalált egy amerikai tulajdonban lévő, a katari Doha partjainak közelében horgonyzó üres teherhajót. Az incidensben senki nem sérült meg.
A kialakult helyzet és annak várható világgazdasági hatásai kapcsán Csicsmann László energetikai szakértő válaszolt az Origo kérdéseire.
Az iráni–amerikai egyeztetések során patthelyzet alakult ki. Irán egy kétszakaszos béketervet mutatott be Pakisztánon keresztül az Egyesült Államoknak és az első szakaszban kizárólag a Hormuzi-szorossal kapcsolatos kérdésekről tárgyalnának.
A legújabb javaslatban ez már úgy szerepel, hogy a tárgyalásoknak nem előfeltétele az, hogy az Egyesült Államok feloldja a blokádot. Én ezt a részét pozitívnak értékelem, hiszen ez a legsürgetőbb kérdés mind az Egyesült Államok, mind Irán, mind a régió, mind a globális gazdaság számára
– hangsúlyozta.
Irán a tárgyalások második szakaszára hagyná a nukleáris kérdések megvitatását és a javaslatból teljesen kihagyta az iráni ballisztikusrakéta-program kérdését:
Ez mindenképpen negatív, és ez az a pont, amelyre – az iráni javaslat kapcsán – Trump azt mondta, hogy nem elégedett.
A szakértő szerint bizonytalan az elkövetkezendő napok kimenetele és egyaránt lehetséges a konfliktus eszkalációja, mind a Hormuzi-szoros megnyitása is. Trump pénteki bejelentése kapcsán Csicsmann László kiemelte, hogy az Egyesült Államok hatvan napig folytathat háborút a kongresszus felhatalmazása nélkül – bár az elnök korábban arra is hivatkozott, hogy április 7-e óta fegyverszünet van érvényben.
Az iráni média újabb amerikai–izraeli támadásra számít az elkövetkező hetekben. Az elemző szerint Washingtonnak jelenleg két opciója van: folytatja a légitámadásokat, vagy néhány szigetet ellenőrzése alá von a Hormuzi-szorosban, és ezzel próbálja kikényszeríteni a hajók áthaladását. Mind a két lehetőség nagy kockázatot hordoz, hiszen Irán megtorló erejű válaszlépéseket helyezett kilátásba arra az esetre, ha az iráni–amerikai tűzszünet véget érne. Ahogy arról lapunk is beszámolt, az iráni állami televízió április végén megnevezte azokat a szomszédos országokban található célpontokat, amelyeket támadás alá fog venni, ha a harcok újraindulnak.
A felsorolt listában a Közel-Kelet legfontosabb olaj- és gázmezői, illetve feldolgozó központjai szerepelnek, vagyis Irán az egész világgazdaságra hajlandó lenne csapást mérni.
Ráadásul a harcok kiújulásával a jemeni húszi mozgalom is becsatlakozhat a konfliktusba, például azáltal, hogy a Báb el-Mandebet, vagyis a Vörös-tenger bejáratát blokád alá veszik. A szakértő a közel-keleti válság elhúzódására számít és attól tart, hogy Irán beválthatja a korábbi fenyegetéseit:
Azt láttuk eddig is, hogyha amerikai–izraeli támadás volt, akkor Irán azzal válaszolt, hogy találat ért több olaj- és földgázmezőt, olajfinomítót, olajvezetéket a térségben és Szaúd-Arábiában kikötőket is, amelyek nagyon fontosak az olaj- és a földgázkereskedelem szempontjából.
A kérdés most leginkább az, hogy Irán elegendő katonai kapacitásokkal rendelkezik-e egy ilyen művelet végrehajtásához. Drónok nagy számban állnak az iráni hadsereg rendelkezésére, mivel ezek előállítási költsége alacsony. Azonban ballisztikus rakétából sokkal kisebb készletük lehet, viszont a jelek szerint a fegyverszünet időszakát arra használhatták fel, hogy a föld alá temetett rakétákat megpróbálták kiásni.
Az irániak vélhetően készülnek a háború folytatására, és nagyon könnyen lángba boríthatják a térséget
– fejtette ki.
Ripost hírek
