
Durván támadja a román elnököt az Európai Ügyészség vezetője
Gúnyolódik rajta.
Keményen beszólt az Európai Ügyészség feje a román elnöknek. Az ügy újabb fejezetet nyithat a román igazságszolgáltatás és politika régóta feszült kapcsolatában, miközben Kövesi neve Magyarországon is egyre gyakrabban kerül elő a korrupcióellenes vitákban és az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatos ügyekben. Ismeretes: a magyar választáson győztes, és szombaton miniszterelnököt választó új parlamenti többség az Európa Ügyészséghez való csatlakozást tűzte a zászlajára-írja a vg.hu.

Kövesi odaszúrt a román elnöknek
A konfliktus előzménye, hogy Nicușor Dan még áprilisban egy rádióinterjúban arról beszélt: hajlik arra, hogy a korrupcióellenes ügyészség, a DNA korábbi működése során történhettek visszaélések. A román elnök szerint sokan állítják, hogy az igazságszolgáltatást politikai leszámolásokra is felhasználhatták, ezért szerinte ezeknek az állításoknak alapos kivizsgálásra lenne szükségük.
A kijelentésre most reagált Laura Codruța Kövesi, aki korábban maga is vezette a DNA-t, jelenleg pedig az Európai Ügyészség főügyésze. A Context.ro-nak adott interjújában ironikusan fogalmazott:
„Azt kívánom az elnöknek, hogy sokat aludjon, jól aludjon. Az országnak szüksége van rá, hogy jó formában térjen vissza.”
Kövesi azt is hozzátette, hogy szerinte az, hogy valaki kiemelkedő matematikai eredményeket ért el diákkorában, még nem feltétlenül jogosítja fel ilyen kijelentések megtételére. Ezzel vélhetően Nicușor Dan korábbi nemzetközi matematikai olimpiai sikereire utalt.

A korrupció és az áfacsalás továbbra is súlyos probléma Romániában
Az Európai Ügyészség vezetője szerint Romániában továbbra is komoly gondot jelent az áfacsalás és a vámcsalás, amelyek miatt jelentős összegek tűnnek el a költségvetésből. Kövesi arról beszélt, hogy ezek a pénzek végül bűnözői körökhöz kerülnek, és az ilyen rendszerek szerinte nem működhetnének bizonyos hatósági vagy politikai szereplők közreműködése nélkül.
Az EPPO vezetője hangsúlyozta: miközben sokan a korrupcióellenes ügyészség korábbi agresszív fellépését kritizálják, attól még a korrupció nem tűnt el Romániából.
Ha korábban voltak ügyek, mindenki azt mondta, Románia korrupt ország. Most, hogy kevesebb ügy van, sokan azt hiszik, tiszta ország lett. Pedig mindannyian tudjuk, hogy nem így van – fogalmazott.
Kövesi szerint az Európai Ügyészség képes lehet segíteni a költségvetési csalások és az uniós pénzekkel kapcsolatos visszaélések feltárásában.
Magyarországon is figyelik Kövesi lépéseit
Laura Codruța Kövesi neve Magyarországon sem ismeretlen: az Európai Ügyészség vezetőjeként több alkalommal bírálta az uniós források felhasználásával kapcsolatos problémákat, miközben a magyar kormány továbbra sem csatlakozott az EPPO-hoz.
Az elmúlt időszakban az ellenzéki politikusok közül Magyar Péter is többször beszélt arról, hogy szerinte Magyarországnak csatlakoznia kellene az Európai Ügyészséghez.
Bár Kövesi mostani nyilatkozata kizárólag a román belpolitikáról szólt, megszólalásait Budapesten is kiemelt figyelem övezi, különösen az uniós korrupcióellenes viták közepette.
Magyar Péter szerint előrelépés történt az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokon, amelyek célja az uniós források mielőbbi elérhetővé tétele Magyarország számára.
Magyar Péter vasárnapi Facebook-bejegyzésében az Európai Bizottság vezetőivel folytatott, közelmúltbeli tárgyalásairól számolt be, valamint ismertette a Tisza Párt kormányzati terveit és prioritásait.

A politikus közlése szerint az elmúlt két napban magas szintű egyeztetések zajlottak Budapesten az Európai Bizottság képviselőivel. A tárgyalások során hangsúlyozta, hogy a Tisza-kormány jelentős felelősséget vállal Magyarország és az Európai Unió jövője szempontjából.
Magyar Péter kiemelte, hogy álláspontja szerint Magyarország jogosult az uniós forrásokra, amelyek nélkülözhetetlenek a gazdaság élénkítéséhez. Úgy fogalmazott, hogy ezek a támogatások nem könyöradományok, hanem az uniós befizetések és a közös európai szerepvállalás ellentételezésének tekinthetők.
A bejegyzésben részletesen ismertette a Tisza Párt vállalásait is. Ezek között szerepelnek korrupcióellenes intézkedések, Magyarország csatlakozása az Európai Ügyészséghez, valamint az igazságszolgáltatás, a sajtó és a felsőoktatás függetlenségének helyreállítása. Magyar Péter hangsúlyozta, hogy ígéreteiket továbbra is teljesíteni kívánják.
Magyar Péter tárgyalásokba kezdett
A politikus beszámolója szerint a politikai egyeztetéseket követően a szakmai szintű tárgyalások is megkezdődtek, amelyeket egy összetett, de sürgető folyamat első lépéseiként jellemzett. Hozzátette azt is, hogy a felek egyetértettek abban, hogy szükség van a tényleges munkafolyamatok elindítására annak érdekében, hogy az uniós források eljussanak Magyarországra.
Magyar Péter kitért arra is, hogy a jelenlegi helyzetet részben a leköszönő kormány döntéseinek következményei alakítják, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Tisza Párt a problémák helyett a megoldásokra kíván koncentrálni.
A bejegyzés végén arról írt, hogy miniszterelnöki eskütétele után Brüsszelbe tervez látogatni, ahol célja egy átfogó politikai megállapodás megkötése az uniós intézményekkel és tagállamokkal. Ennek célja, hogy a Magyarországnak járó források mielőbb elérhetővé váljanak a lakosság és a vállalkozások számára.
Az „uniós pénzek” az Európai Uniós projektek és programok megvalósításához nyújtanak támogatást. Szigorú szabályok születtek annak érdekében, hogy a források felhasználását fokozott ellenőrzés kísérje, illetve a források elköltése során érvényesüljön az átláthatóság és az elszámoltathatóság.
Az uniós finanszírozás megvalósítása: projektötleteknek járó vissza nem térítendő támogatás, amelynek odaítéléséről pályázati felhívás keretében születik döntés; nemzeti vagy regionális hatóságok által kezelt támogatások; kölcsönök, garanciák és tőkefinanszírozás formájában nyújtott pénzügyi segítség, mely az EU szakpolitikáinak és programjainak végrehajtását célozza; az uniós tagállamoknak és nem uniós országoknak nyújtott hitel; a Horizont Európa keretében indított versenypályázatok nyerteseinek járó díjak.
Az uniós költségvetésből finanszírozott programok irányítása három különböző módon történhet.
közvetlen irányítás: az uniós finanszírozást közvetlenül az Európai Bizottság irányítja.
megosztott irányítás: a finanszírozást az Európai Bizottság és a nemzeti hatóságok közösen kezelik. A finanszírozandó projekteket az uniós országok nemzeti, regionális és helyi közigazgatási szervei választják ki, és ők vállalják a felelősséget azok napi irányításáért is. Megosztott irányításra rendszerint a kohéziós politika és a mezőgazdaság területén kerül sor. Az uniós programok mintegy 70%-a ide tartozik
közvetett irányítás: a finanszírozást egy uniós vagy nem uniós partnerszervezet vagy más hatóság irányítja. A humanitárius segítségnyújtásra és a nemzetközi fejlesztésre szánt uniós költségvetés zömét közvetett irányítással hajtják végre. A közvetett irányítású programok a teljes uniós költségvetés mintegy 10%-át teszik ki.







