Tovűbb kampányol a háború mellett Boris Johnson

A volt brit miniszterelnök a Daily Mailben megjelent írásában annak a véleményének adott hangot, hogy elégtelen az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás és – mint fogalmazott – ez dühvel tölti el. Boris Johnson szerint nevetséges, hogy a Nyugat nem teljesíti ígéreteit és nem tudja megadni a szükséges segítséget Ukrajna számára.

Véleménycikket írt a Daily Mailbe Boris Johnson, korábbi brit miniszterelnök, aki írásában egy Ukrajnában tett látogatásáról számolt be.

Mint ismert, a politikus 2022 tavaszán, amikor még alig több mint egy hónapja tartott az orosz-ukrán háború, az isztambuli-, már megállapodás és így békekötés közelében lévő tárgyalások időszakában villámlátogatást tett Kijevben és azt mondta, hogy Putyin háborús bűnös, akire nyomást kell gyakorolni, nem pedig egyezkedni vele. Ezek után a tárgyalások lassanként teljesen be is fejeződtek, a háború azóta is tart, Johnson pedig számos alkalommal követelte katonák küldését Ukrajnába.

A volt brit kormányfő beszámolójában egyebek között a háborús országban élő emberek mindennapjairól is írt, még nyitva tartó boltokban járt és azt tapasztalta, hogy a dróntámadások miatt szinte senki sehol nincs biztonságban.

Boris Johnson publicisztikájában ismét annak a véleményének adott hangot, hogy

a Nyugat veszélyben van az oroszok miatt és nehezményezte, hogy nem tették lehetővé az ukránoknak például az úgynevezett Tomahawk-rakéták bevetését Oroszország ellen.

A 2022 óta tartó orosz-ukrán háborút négyéves ukrán szabadságharcnak nevezte, egy olyan küzdelemnek, amelynek céljaival „állítólag” Európában és Washingtonban is mindenki egyetért, „ám mégsem készek egyetlen nyugati fővárosban sem mindent megtenni ezen cél megvalósításáért”. Ezzel ismét világossá tette, hogy a nyugati államok további fegyverkezését, katonai beavatkozását várná el az ukránok oldalán, Oroszország ellen

Boris Johnson a cikkben Ukrajnát „a Nyugat barátjának, legnagyszerűbb szövetségesének, gyönyörű, bőséges országnak” nevezte, közben pedig párhuzamot vont az iráni és az ukrajnai konfliktus között és azt írta, hogy szerinte mindkettőt Kína finanszírozza, de úgy vélekedett, Ukrajna háborúja erkölcsileg a Nyugat számára egyszerűbben értékelhető.

A volt brit miniszterelnök vélekedése szerint

elégtelen az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás és – mint fogalmazott – ez dühvel tölti el. Szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök azért akarja elfoglalni Zaporizzsját – ahol a cikk szerint Johnson is járt – mert tart az amerikai-ukrán partnerség felújításától, amelyben egyébként a brit politikus nagyon bízik és maga ezt is szorgalmazza.

Mint a meglehetősen szürreális hangvételű cikk végén Boris Johnson fogalmazott: „az ukránok ugyanazt a háborút vívják, ugyanazon drónok ellen, amelyeket ugyanaz a zsarnoki szövetség küld a Közel-Keleten civilek ellen”.

Johnson szerint négy évet töltöttek el azzal, hogy zsoltárokat mondtak Ukrajnának és elmondták nekik, hogy az ő harcuk a mi harcunk, egyúttal hozzátette, hogy amit Ukrajnában látott, abból azt a következtetést vonta le: nevetséges, hogy a Nyugat nem teljesíti ígéreteit és nem tudja megadni a szükséges segítséget Ukrajna számára.

„Az ukránok nyerhetnek, és nyerni fognak, de késlekedésünk és félénkségünk továbbra is elképzelhetetlen emberi szenvedést okoz, az ukránok mindannyiunkért harcolnak – akkor miért hagyjuk, hogy még mindig hátrányban legyenek? ”

– zárta a dailymail.co.uk oldalon elérhető írását Boris Johnson.

Boris Johnson volt brit miniszterelnök szerint az Egyesült Királyságnak és szövetségeseinek már most katonákat kellene küldeniük Ukrajnába — bár nem harcolni, hanem békés, támogató feladatokra. Johnson szerint ez erős jelzés lenne Vlagyimir Putyin orosz elnök felé, hogy a Nyugat kiáll Ukrajna mellett.

A BBC műsorában Boris Johnson azt mondta:

ha a háború után tervezik külföldi csapatok telepítését, akkor nincs ok arra, hogy ezt miért ne tehetnék meg azonnal Ukrajna biztonságos részein.

A brit kormány azonban jelenleg csak abban az esetben küldene békefenntartó erőket, ha előbb tűzszünet vagy békemegállapodás születik.

A volt miniszterelnök arról is beszélt, hogy szerinte a háború talán elkerülhető lett volna, ha a nyugati országok korábban keményebben lépnek fel Oroszországgal szemben — például a Krím 2014-es elfoglalásakor.

Moszkva korábban figyelmeztetett: bármilyen külföldi csapat ukrajnai megjelenését provokációnak tekintené.

Johnson úgy véli, a Nyugat túl lassan és óvatosan segítette Ukrajnát, és amíg Oroszország nem lát egyértelmű elszántságot, addig folytatódhat a háború.

„Nincs logikus ok, amiért ne küldhetnénk oda békés szárazföldi erőket” – véli

„Mindig feleslegesen halogattuk a dolgot.  Végül megadtuk az ukránoknak, amit kértek, és valójában ez mindig az ő előnyükre és Putyin hátrányára szolgált. Úgy értem, az egyetlen, aki szenved az eszkalációtól, az Putyin” – fogalmazott, hozzátéve:

„Ha a háború után, miután Putyin kegyeskedett tűzszünetet kötni, katonákat küldhetünk a helyszínre, akkor miért ne tennénk meg most?”

Arra a konkrét kérdésre, hogy ez azt jelenti-e, hogy az Egyesült Királyság és más európai szövetségesek csapatait most Ukrajna biztonságos részeire kellene küldeni, hogy megváltoztassák az orosz elnök hozzáállását, Johnson azt válaszolta: „Igen, úgy gondolom, ha hajlandóak vagyunk ezt megtenni a fegyverszünet keretében, ami természetesen minden kezdeményezést, minden hatalmat Putyin kezébe ad, akkor miért ne tennénk meg most? Nincs logikus ok, amiért ne küldhetnénk oda békés szárazföldi erőket, hogy kifejezzük támogatásunkat, alkotmányos támogatásunkat egy szabad, független Ukrajna iránt.”

Volodimir Zelenszkij nemrég ismét arról beszélt, hogy szívesen látná Ukrajna szövetségeseit közvetlenül a frontvonalon. Az ukrán elnök ezzel tehát európai katonák jelenlétét tartaná kívánatosnak az országban, és ehhez több, a konfliktusban aktív szerepvállalást támogató politikus is nyitottságot mutat – írja a Bild.

Az utóbbi időszakban egyre többször felmerült az európai katonai misszió lehetősége, amelynek legfőbb támogatói Nagy-Britannia és Franciaország. A brit miniszterelnök, Keir Starmer és a francia elnök, Emmanuel Macron megállapodtak erről, és januárban alá is írtak egy egyezményt Ukrajnával.

A kezdeményezés az Európai Unión belül is vitákat váltott ki, azonban ez nem befolyásolja Zelenszkijt, aki ismét hangsúlyozta, hogy Ukrajna szeretné, ha partnerei közvetlenül is jelen lennének a fronton.

„Természetesen az ukránok azt akarják, hogy partnereink mellettünk álljanak a frontvonalon”

– fogalmazott.

Bár Macron és Starmer megállapodásához Németország nem csatlakozott, Friedrich Merz német kancellár is felvetette már a katonai misszió lehetőségét. Január elején arról beszélt, hogy a német hadsereg (Bundeswehr) részvétele egy nemzetközi keretben elképzelhető. Hangsúlyozta, hogy Németország továbbra is politikai, pénzügyi és katonai támogatást nyújt Ukrajnának, és ez akár csapatok telepítését is jelentheti a térségben egy esetleges tűzszünet után, például a szomszédos NATO-területeken.

A katonák küldésének kérdése folyamatos feszültséget okoz, mivel egy békemegállapodás nem feltétlenül jelenti a konfliktus végleges lezárását. Szakértők szerint a háború befejezése után is előfordulhatnak provokációk és incidensek mindkét fél részéről, ami új megvilágításba helyezi az európai erők lehetséges szerepét. Korábban Emmanuel Macron úgy nyilatkozott, hogy ha egy ilyen helyzetben francia katonákat érne támadás, akkor természetesen visszalőnének. Ez pedig felveti annak a kockázatát, hogy egy újabb eszkaláció esetén Európa közvetlenül is konfliktusba kerülhetne Oroszországgal – írja az Origo.

Bár Keir Starmer nem tett ennyire egyértelmű kijelentéseket, Nigel Farage, a Reform UK vezetője ennek ellenére élesen bírálta a brit kormány terveit. Véleménye szerint az Egyesült Királyság sem katonai, sem gazdasági szempontból nincs felkészülve egy ilyen misszióra, és jelentős kockázatokkal járna a részvétel.