POLITIK
Durvuló tüntetések Írországban.
A Tisza Párt terve a brüsszeli irányvonal végrehajtásával megszüntetné a rezsicsökkentést és a védett benzinárakat, ami havi több tízezer forintos többletkiadást jelentene. Eközben Európában...
Fotó: SHADY ALASSAR Forrás: ANADOLU
Habár nemrég Irán jelezte, hogy megnyithatja a globális energiaellátás szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szorost, azonban ezzel a probléma még nem oldódott meg. A válság a szakértők szerint még sokáig velünk lesz, ennek pedig több oka is van.
Fotó: SHADY ALASSAR / ANADOLU
A Hormuzi-szorosból induló hajók kapcsán sokan elfelejtik, hogy azok nagyjából egy lassabb kerékpáros tempójával vetekszenek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy még csak most érkeznek meg az utolsó olajszállítmányok, amelyek a szoros lezárása előtt indultak. Az utánpótlás pedig minimum kérdéses, miután nemrég már arról lehetett hallani, hogy a korábbi ígéretekkel ellentétben Irán ismét lezárta a hajózási útvonalat.
A világpiaci helyzet tehát továbbra is bizonytalan, a hiány pedig feltehetőleg csak nőni fog az elkövetkezendő időszakban.
A konfliktus egy másik aspektusa azonban sokkal súlyosabb. A cseppfolyósított földgáz-, vagyis LNG-szállításokban ugyanis kulcsfontosságú szerepet játszó Katart több alkalommal is támadta Irán, amely során megsérült az infrastruktúra.
Korábban Európa igyekezett az orosz földgáz felvásárlást felcserélni LNG-re. A gáz olcsóbbá és tisztábbá vált, mint a szén, és az energiamixben való részesedése gyorsan nőtt. Az iráni háború azonban megmutatta, mennyire kockázatos volt ez a lépés.
A háború előtt a Perzsa-öbölben tengerparttal rendelkező Katar szolgáltatta a világ cseppfolyósítottgáz-készleteinek 21 százalékát. Ez pedig nem pótolható máshonnan.
A pusztítás ráadásul olyan mértékű, hogy még egy stabilizált régióban is hosszú időbe telhet majd a szállítások újraindítása. Ennek természetesen az az oka, hogy számtalan kulcsfontosságú infrastruktúra sérült meg, amelyeket meg kell javítani. A háború előtt az Öböl partján elhelyezkedő országok a kitermelés bővítésében gondolkoztak, azonban mára már nyilvánvalóvá vált, hogy az elkövetkezendő időben a feladat inkább a kitermelés konfliktus előtti szintre való visszaépítése lesz.
„Az április sokkal rosszabb lesz, mint a március. A legóvatosabb becslések szerint is megduplázódik a hiány” – mondta Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője.
„Az eredmény infláció és a gazdasági növekedés lassulása lesz” – mondta. „Vagy talán sokkal rosszabb. Hamarosan sok országban korlátozni kell az energiafogyasztást.” Jól láthatóan tehát a világ még közel sincs túl a nehezén az energiaválságnak, az elkövetkező hónapokban a helyzet pedig fokozódni fog. A nemzeti kormány megvédi az ország energiabiztonságát
A magyar kormány az egyik legfontosabb feladatnak tartja a jövőre nézvést is a küzdelmet az olcsó orosz energiáért, az ennek a betiltását célzó brüsszeli tervek megakadályozásához azonban először is meg kell nyernie a Fidesz–KDNP-nek a választást – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Nyíregyházán, a beszállítói fórumon. Mint azt lapunk is megírta, a tárcavezető rámutatott, hogy a Hormuzi-szoros lezárása a világ kőolaj-felhasználásának húsz százalékát érinti, míg az öbölháború esetén ez mindössze öt-hat százalék volt.
„Ez párosulva azzal, hogy Brüsszel ideológiai alapon megközelítve az energiaellátás kérdését, kizárta az orosz energiahordozókat, elsősorban az orosz földgázt, illetve az orosz olajat részben az európai piacról, ezzel igen könnyen előállhat az a helyzet, hogy a következő hetekben olaj- és gázhiány lesz Európában”
A külgazdasági és külügyminiszter szerint a Tisza Párt terve a brüsszeli irányvonal végrehajtásával megszüntetné a rezsicsökkentést és a védett benzinárakat, ami havi több tízezer forintos többletkiadást jelentene.
Azzal ugyanis, hogy teljes mértékben alkalmazkodnának az uniós irányvonalhoz, elzárnák Magyarországot az olcsó orosz energiától, így az olcsó orosz olajtól és földgáztól is
– hangsúlyozta.
A hadsereg bevonása után sem csillapodott az ír energialázadás: a péntek délelőtti állás szerint a tiltakozások már negyedik napja tartanak, az utak egy részét a tüntetők továbbra is lezárják, a kormány pedig egyszerre próbál rendet tenni és tárgyalási csatornát nyitni.
Nem kifulladni látszik, hanem új szintre lép az írországi tüntetés, ami a hirtelen megdráguló energiaárak miatt robbant ki: az utcai nyomás már most részeredményeket tud felmutatni, a politikai vezetők máris alkudozni kezdtek a tüntetőkkel, de egyelőre egyik fél sem hátrált meg látványosan.
Dublin környékén továbbra is súlyos a helyzet. Az M50-es autópálya egy szakaszát lezárták, a fővárosi közlekedésben komoly fennakadások vannak, a Dublin Bus és a Luas járatai is akadoznak, sőt korábban olyan jelenetek is tömegesen alakultak ki, hogy egyes utasok gyalog indultak el a repülőtér felé a teljesen beragadt forgalom mellett. Ami néhány napja még látványos konvojként indult, az mostanra az állam működését és a mindennapi közlekedést is közvetlenül érintő nyomásgyakorlássá vált.
A valódi tét azonban már nem is elsősorban a forgalom fennakadása, hanem a tüntetések miatt kialakuló ellátási zavarok. Az ír sajtó pénteki összesítése szerint csütörtök estére már mintegy száz töltőállomás maradt üzemanyag nélkül a Magyarország lakosságának felét kitevő szigetországban. Az ágazati szereplők arra figyelmeztettek, hogy ha a blokádok fennmaradnak, ez a szám gyorsan kétszáz közelébe emelkedhet.
A feszültség egyre fokozódik.
Csalódott vagyok. Úgy érzem, a kormányunk cserben hagyott minket. Itt mindannyian keményen dolgozó emberek vagyunk. Vállalkozók, akiket sarokba szorítottak, az adókkal pedig kivéreztetnek minket. Ezt teszi az ország miniszterelnöke. Beveti a hadsereget, hogy megszabaduljon a keményen dolgozó emberektől
– idézte az M1 déli Híradó egy csalódott ír tüntető szavait.
Whitegate, az ország egyetlen olajfinomítója különösen érzékeny pont: az Irish Examiner lap információ szerint önmagában a nemzeti ellátás körülbelül egyharmada kötődik a finomítóhoz, a Whitegate–Foynes–Galway közlekedési tengely blokádja pedig együtt már az ír üzemanyag-elosztás nagyjából felét érinti, így a kormány szorult helyzetbe került.
A pénteki nap politikai csomópontja a beígért egyeztetés lett, de itt is zavaros a helyzet. A kormány hivatalosan továbbra is azt mondja, hogy a már korábban elismert érdekképviseletekkel tárgyal, nem közvetlenül az utcai tiltakozók szervezőivel. A tüntetők egyik arca, James Geoghegan ugyanakkor áttörésről beszélt, és arról, hogy tárgyalódelegációjuk is jelen lehet, de a péntek reggeli beszámolók szerint továbbra sem egyértelmű, valóban kaptak-e önálló meghívást.
A tüntetők időközben bekeményítettek. Az ír lapok szerint már nem elégednek meg egy egyeztető tárgyalással: a blokádok feloldását attól teszik függővé, hogy mit kapnak cserébe. A korábbi igények – a szénadó eltörlése, az üzemanyagárak korlátozása, illetve további könnyítések – mellé péntekre új elemek is bekerültek a követelések közé, köztük az ír parlament azonnali összehívása és az ír part menti olajkutatási tilalom felülvizsgálata.
A kormány közben szintén keményedik. A hadsereg a helyszínen van készenlétben a polgári hatóságokat támogatva. A kormány bármikor dönthet úgy, hogy erő alkalmazásával vet véget a tüntetők blokádjának.
A helyzet egyelőre nem torkollott tömeges erőszakba, de az energiaárak továbbra is extrém magasságban járnak, a tüntetők türelme pedig egyre fogy.
Egyre nő a feszültség Franciaországban az elszabaduló üzemanyagárak miatt. Kedden építőmunkások útzárat állítottak fel a nantes-i körgyűrűn, tiltakozásul a drágulás ellen – számolt be róla az Euronews. A demonstrálók szerint az ágazatukat háttérbe szorították, ezért tárgyalásokat követelnek a hatóságoktól.
A munkások úgy látják, hogy a dízel ára meredeken emelkedett, ami a nehéz gazdasági helyzettel és a kedvezőtlen időjárással együtt komoly terhet ró a vállalkozásaikra – közölte a Mandiner.
Sokan arról számoltak be, hogy alig marad nyereségük a munkákon,
mások pedig már
megbízások lemondását is kilátásba helyezték a költségek növekedése miatt.
Közben az Európai Bizottság több javaslatot is megfogalmazott az energiaválság kezelésére, például az otthoni munkavégzés ösztönzését. Ez azonban számos ágazatban, így például az építőiparban nehezen kivitelezhető.
A kritikák szerint
az Európai Unió ahelyett, hogy felülvizsgálná energiapolitikáját és enyhítene az olcsó orosz energiát érintő szankciókon, inkább nehezen megvalósítható ajánlásokat tesz. Emellett azokat az országokat, amelyek saját eszközökkel próbálják mérsékelni az energiaárak hatását, köztük Magyarországot akár szankciókkal is fenyegetheti.
A cikk szerint a magyar vállalkozók is hasonló helyzetbe kerülhetnek, mint francia társaik. A Tisza Párt nemrég ismertetett energiaterve többek között a védett üzemanyagárak azonnali kivezetését tartalmazza, valamint azt, hogy a magyar energiaszektor, beleértve a Mol-t is nyugati kézbe kerülhet egy esetleges Tisza-kormány idején.
Ripost hírek
