Szerbiában megkezdődik a katonai sorozás

Szeptemberben megkezdik a behívók postázását a kötelező sorkatonai szolgálatra Szerbiában, az első újoncok jövő márciusban vonulhatnak be - közölte a szerb védelmi miniszter pénteken.

Bratislav Gasic a szerb közszolgálati televíziónak (RTS) adott interjúban elmondta: a hadsereg készen áll a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítására, de az első újoncok fogadásáról szóló végleges döntést a globális biztonsági helyzet függvényében hozzák meg. A parlament egyelőre még nem fogadta el a szükséges törvényi szabályozást.

A tervek szerint a férfiak számára 75 nap lesz a kötelező sorkatonai szolgálat, míg a nők önként jelentkezhetnek kiképzésre.

Nemcsak a térségben, hanem világszerte is egyre több ország vezeti vissza a rendszeres sorkatonai szolgálatot, mert a professzionális állomány önmagában nem elegendő a hadseregek feltöltésére.

A miniszter szerint Szerbia is ezen az úton halad, és arra számít, hogy a fiatalok körében kedvező lesz a fogadtatás

- közölte.

A miniszter hangsúlyozta, hogy Szerbia katonai semlegessége lehetővé teszi, hogy az ország a világ valamennyi államával partneri kapcsolatot tartson fenn, és tőlük korszerű haditechnikai eszközöket szerezzen be.

Kiemelte, hogy a szerb hadiipar is fontos szerepet játszik a hadsereg modernizációjában, és az ország célja, hogy a hadsereg a jövőben is erős, elrettentő tényező maradjon mindazokkal szemben, akik veszélyeztetni kívánnák Szerbia biztonságát.

A 2010-ben megszüntetett kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítását két éve kezdeményezte a szerb hadsereg vezérkara, mert úgy ítélte meg, hogy a védelmi erő növelése érdekében az aktív és a tartalékos állomány utánpótlására és fiatalítására van szükség, ami így oldható meg a leghatékonyabban.

Megkezdődött Horvátországban is a kötelező katonai alapkiképzés: az első turnusban mintegy 800 újonc vonult be a knini, a slunji és a pozsegai laktanyába - közölte a horvát védelmi minisztérium.

A kiképzés kezdetén a Slunj melletti Eugen Kvaternik katonai gyakorlótérre látogatott Ivan Anusic védelmi miniszter, valamint Tihomir Kundid vezérezredes, a horvát fegyveres erők vezérkari főnöke, ahol fogadták az első bevonulókat.

A két hónapos kiképzés során az újoncok alapvető katonai ismereteket sajátítanak el, többek között a személyi fegyverek kezelését, a modern harci eszközök - köztük drónok - használatát, valamint az elsősegélynyújtás és az önvédelem alapjait.

A kiképzés egyéni és csoportos feladatokat is tartalmaz, amelyek az együttműködést és a csapatmunkát erősítik.

Az első turnusban 446 önkéntes - köztük 82 nő - és 354 behívott újonc vesz részt. Utóbbiak közül tízen éltek lelkiismereti kifogással. A kiképzésen öt élsportoló is részt vesz. Kninben és Slunjban egyenként 200, Pozsegán pedig 400 újonc teljesíti az alapkiképzést.

A sorkatonák havi nettó 1100 euró juttatásban részesülnek, szolgálati idejük beszámít a munkaviszonyba. A kiképzés befejezése után jelentkezhetnek hivatásos katonai szolgálatra, vagy a horvát hadsereg tartalékos állományába kerülnek.

Horvátország 2008-ban megszüntette a sorkatonaságot, a parlament azonban 2025 októberében döntött a visszaállításáról, így 2026 januárjától ismét kötelező a két hónapos alapkiképzés. A tervek szerint évente legfeljebb négyezer újoncot hívnak be öt turnusban.

Akik lelkiismereti okból nem vállalják a katonai szolgálatot, három vagy négy hónapos polgári szolgálatot teljesítenek.

A lengyel hadsereg tartalékos rendszerének átalakítását, ezzel összefüggésben egy összesen félmilliós, hivatásos katonákból, önkéntes területvédelmi erőkből és tartalékosokból álló hadsereg létrehozását jelentette bevarsói sajtóértekezletén Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel nemzetvédelmi miniszter.

A tárcavezető emlékeztetett: Lengyelországban csak felfüggesztették, nem pedig megszüntették a sorkatonaságot. "Bármikor visszaállítható, bár jelenleg sem a minisztérium, sem a vezérkar nem tervez ilyet" - fogalmazott a miniszter.

Bejelentette:

idén is folytatják a civilek és a tartalékosok honvédelmi képzését célzó, tavaly ősszel elindított önkéntes tanfolyamokat, egyúttal a hadsereg személyzeti tartalékainak fejlesztését és működésük módosítását is tervezik.

Ezeket a terveket Kosiniak-Kamysz a demográfiai változásokkal, az újoncok várhatóan csökkenő számával indokolta.

A tartalékosok egy önként jelentkező részét úgynevezett magas készültségű kategóriába sorolják, ők rendszeres gyakorlatokon fognak részt venni. A lengyel hadsereg összlétszáma a hivatásos katonákkal, a tartalékosokkal és a szintén önkéntes területvédelmi erőkkel együtt összességében 500 ezer, gyors mozgósításra képes katonát tesz ki majd - jelezte a miniszter.

A sajtóértekezleten szintén részt vevő Wieslaw Kukula vezérkari főnök elmondta: a magas készültségű tartalékosokat évente legalább egyszer ellenőrzik, képesek-e gyorsan a kijelölt alakulatuknál jelentkezni.

Egy másik, alacsonyabb készültségű kategóriába az úgynevezett állandó készenlétű tartalékosokat sorolják. Minden tartalékosnak évente legalább nyolcnapos kiképzésen kell részt vennie. Ezért, valamint a készenlét fenntartásáért bizonyos javadalmazás jár majd - mondta el a vezérkari főnök.

A magyarok 71 százaléka nem támogatná a kötelező sorkatonai szolgálatot a Nézőpont Intézet legutóbbi közvélemény-kutatása szerint.

Az intézet a sorkatonaság esetleges visszaállításának magyarországi társadalmi megítélését vizsgálta meg, tekintettel arra, hogy az elmúlt hónapokban már nemcsak elméleti kérdésként merült fel az Európai Unió és több tagállam vezetőiben, hogy felkészítse az európaiakat egy közvetlen katonai konfrontációra Oroszországgal.

A háborúra készülés legegyértelműbb intézkedése a sorkatonaság visszaállítása, amelyről Lettország már 2023-ban döntött, a horvát kormány 2026 első napjaiban küldte ki katonai behívóit, Németország pedig úgynevezett "szükségalapú sorkatonaságot" vezetett be - sorolták a kutatásról szóló összegzésben.

Kitértek arra: Magyarországon az eddigi kormánypártok egyértelműen a háború és a sorkatonaság ellen foglalnak állást. Magyar Péter és párttársai viszont tagjai a "háborúpárti Európai Néppárt" frakciójának, leendő országgyűlési képviselőjelöltjük, Ruszin-Szendi Romulusz pedig kifejezetten hangsúlyozta, hogy a sorkatonaság csak felfüggesztett intézmény. Ezért szerintük "a kérdés leginkább a Tisza Párt fiatal szavazóit bizonytalaníthatja el".

A Nézőpont Intézet kutatása szerint Magyarországon a teljes választókorú népesség 71 százaléka nem támogatná a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését, sőt nem találtak olyan társadalmi csoportot, ahol ne lenne legalább kétharmados elutasítottsága ennek az intézkedésnek. Ezzel szemben a választók egynegyede egyetértene a sorkatonaság visszaállításával és mindössze két százaléknyian nem tudnak vagy akarnak állást foglalni a kérdésben.

Berzétei Ákos, a Nézőpont Intézet elemzője az M1 műsorában elmondta, a sorkatonaság elutasításának lehetnek elvi okai, emellett a fiatalabb generációk már egyáltalán nem militáns szellemben nőttek fel, szemben az idősebbekkel. A szocializmus időszakában a hidegháborús fenyegetettség miatt a háborús felkészülés a mindennapok része volt, ezzel szemben a későbbi generációknak nincsenek ilyen tapasztalatai.

A fiataloknak nincsenek első kézből tapasztalataik arról sem, mit jelentett a sorkatonaság. Az idősebbek beszámolhatnak arról, hogy "a sorkatonai szolgálat finoman szólva sem a rózsás üdülőévekről szólt" - közölte az elemző.

Az Európai Unió vezetői a háborús veszéllyel indokolják a hitelfelvételt és azt a rettenetes mennyiségű pénzt, amit a hadsereg fejlesztésére fognak elkölteni, elsősorban Németországban - mutatott rá az szakember, hozzátéve: a hadieszközök üzemeltetésére "emberanyagra" is szükség van.

Berzétei Ákos szerint azonban a modern kor háborúiban megkérdőjelezhető, hogy a sorkatonaság keretén belül gyorsan kiképzettek mennyire képesek a korszerű technika üzemeltetéséhez szükséges képességeket elsajátítani. A szakértők azt mondják, a drónok, informatikai megoldások, a mesterséges intelligenciát felhasználó felderítési eszközök alkalmazásához hosszú évek gyakorlására van szükség, hogy azokat maximális hatékonyságát el lehessen érni - emelte ki.

Felhívta a figyelmet arra, az orosz-ukrán konfliktus is azt mutatja, hogy a párhetes felkészüléssel, "ágyútöltelékként" kivezényelt katonáknak sajnos nagyon rövid a várható élettartama.

Berzétei Ákos közölte: annak, hogy Nyugat-Európa háborúra készül Oroszországgal szemben, elsősorban ideológiai okai vannak. Oroszországról mint egy diktatórikus berendezkedésű országról beszélnek, amelynek vezetője, Vlagyimir Putyin egy autokrata diktátor. Így álláspontjuk szerint Európa nem lehet biztos abban, hogy mindig békések lesznek Oroszország szándékai. Minden korábbi kereskedelmi kapcsolatot igyekeznek beszüntetni Oroszországgal, annak ellenére, hogy korábban éppen az olcsó orosz nyersanyag és energia volt az európai gazdaság mozgatórugója - mondta.

Az elemző azzal kapcsolatban, hogy Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt következő honvédelmi miniszere, a kötelező sorkatonaságot csak felfüggesztették, ezért "ha baj van, mindenkit be kell rántani azonnal", azt mondta, a honvédség számára a minél nagyobb bevethető létszám fontos szempont.

Berzétei Ákos úgy fogalmazott, a Tisza Párt politikusa katonaként bárkit szívesen besoroz és a frontra küld, ha a katonai szempontok ezt kívánják. A Tiszának itthon is azt az álláspontot kell átvennie, amelyet az európai pártcsaládja Brüsszelben megfogalmazott

- közölte az elemző, megjegyezve, ki más tudná ezt hitelesebben kommunikálni, mint a korábbi vezérkari főnök.

A kormánynak azonban nemcsak azokat a szempontokat kell mérlegelnie, ami kényelmes a hadseregnek, hanem a demokratikus, a társadalmi igényekkel inkább találkozó elvárásokat is - mondta.

Berzétei Ákos rámutatott ugyanakkor, azok, akik elhivatottak a haza szolgálatára, az önkéntes programokon keresztül vagy a hivatalos állomány tagjaiként részt vehetnek a honvédség munkájában, senki elől nincs elzárva ez a pálya.