Szerbiában elkezdődik a sorkötelesek behívása

Szeptemberben megkezdik a behívók postázását a kötelező sorkatonai szolgálatra Szerbiában, az első újoncok jövő márciusban vonulhatnak be – közölte a szerb védelmi miniszter pénteken. A tervek szerint a férfiak számára 75 nap lesz a kötelező sorkatonai szolgálat, míg a nők önként jelentkezhetnek kiképzésre.

Bratislav Gasic a szerb közszolgálati televíziónak (RTS) adott interjúban elmondta: a hadsereg készen áll a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítására, de az első újoncok fogadásáról szóló végleges döntést a globális biztonsági helyzet függvényében hozzák meg. A parlament egyelőre még nem fogadta el a szükséges törvényi szabályozást.

Nemcsak a térségben, hanem világszerte is egyre több ország vezeti vissza a rendszeres sorkatonai szolgálatot, mert a professzionális állomány önmagában nem elegendő a hadseregek feltöltésére.

A miniszter szerint Szerbia is ezen az úton halad, és arra számít, hogy a fiatalok körében kedvező lesz a fogadtatás – közölte.

A miniszter hangsúlyozta, hogy Szerbia katonai semlegessége lehetővé teszi, hogy az ország a világ valamennyi államával partneri kapcsolatot tartson fenn, és tőlük korszerű haditechnikai eszközöket szerezzen be.

Kiemelte, hogy a szerb hadiipar is fontos szerepet játszik a hadsereg modernizációjában, és az ország célja, hogy a hadsereg a jövőben is erős, elrettentő tényező maradjon mindazokkal szemben, akik veszélyeztetni kívánnák Szerbia biztonságát.

A 2010-ben megszüntetett kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítását két éve kezdeményezte a szerb hadsereg vezérkara, mert úgy ítélte meg, hogy a védelmi erő növelése érdekében az aktív és a tartalékos állomány utánpótlására és fiatalítására van szükség, ami így oldható meg a leghatékonyabban.

Márciusban másodszor vonultak az utcára a diákok Németországban, hogy tiltakozzanak a sorkötelezettség ellen – erről számolt be Noll Katalin, a közmédia berlini tudósítója. Elmondta, országszerte 90 városban tüntettek, Berlinben több helyről indultak el és a Potsdamer Platzra érkeztek. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány február végén közölt elemzésében a kutatók arra hívták fel a figyelmet, hogy a sorkatonaság bevezetése Európa munkaerőpiacán is súlyos gazdasági terheket okozna.  

Noll Katalin kiemelte, hogy a tiltakozók között

nem csak fiatalok vannak jelen, hanem a szüleik, a szülők generációja is itt van.

A közmédiának nyilatkozó berlini édeasanya, akinek a fiai hamarosan 18 évesek lesznek arról beszélt, hogy nem csak a saját fiai miatt van itt, nem csak a saját fiaiért, hanem tulajdonképpen valamennyi német fiatalért, akiket kényszeríteni akarnak a sorkatonai szolgálatra.  Noll Katalin szerint a fiatalok elmondták, hogy ők azért vonultak ismét utcára, mert úgy érzik, hogy komoly a helyzet, hiszen

január közepén Németországban megkezdték kézbesíteni azokat a bizonyos kérdőíveket, amelyeket a 18 évesek kapnak a német hadseregtől, hogy nyilatkozzanak arról, hogy szeretnének-e önként katonai szolgálatot teljesíteni.

Az M1 tudósítója szerint a német politikusok érzéketlenek a fiatalok kérései és kívánságai iránt, hiszen – emlékeztetett – több politikus, köztük Boris Pistorius szövetségi védelmi miniszter is arról beszélt korábban, hogy szükség esetén, ha nem lesz elég jelentkező, akkor bevezetik, elrendelik a sorkötelezettséget, és tulajdonképpen ez ellen tiltakoznak a fiatalok.

„Hogyha körbenézünk, akkor ezt olvashatjuk a transzparenseken, a hatalmas táblákon, hogy nem akarnak meghalni mások háborújában, nem szeretnének ágyútöltelékké válni, illetőleg nem szeretnék, nem értenek egyet azzal, hogy német pénzekből mások háborúját finanszírozzák, fegyvereket finanszírozzanak”

– számolt be a helyszínről Noll Katalin.

Kifejtette: annak ellenére, hogy tanítási idő van, az iskolaigazgatók és a tanárok közül is többen a diákok mellé álltak. Ezenfelül a demonstrációkon a Baloldal (Die Linke) nevű párt és a BSW (Bündnis Sahra Wagenknecht, vagyis Sahra Wagenknecht Szövetségesei) indítottak olyan kezdeményezést, ahol tanácsokat adnak a fiataloknak, alkotmányos jogaikról.

„Tájékoztatják őket, hogy szükség esetén gyakorlatilag lépéseket tegyenek, tehessenek az esetleges kényszer, sorkatonai szolgálat kényszerítése, sorkötelezettség ellen”

– mondta a tudósítás végén Noll Katalin.

Tavaly december elején a német törvényhozás alsóháza 323:272 arányban jóváhagyta az új katonai szolgálati modellt, amely január 1-jén hatályba lépett. A szabályozás értelmében 2027-től minden 18 éves férfi számára kötelező lesz megjelenni az orvosi alkalmassági vizsgálaton, miközben a katonai szolgálat alapvetően továbbra is önkéntes marad.

Aki pedig ennek nem tesz eleget, azt ezer eurós, vagyis közel 390 ezer forintos bírsággal és rendőrségi eljárással sújthatják.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány február végén közölt elemzésében a kutatók arra hívták fel a figyelmet, hogy a sorkatonaság bevezetése Európa munkaerőpiacán is súlyos gazdasági terheket okozna.

A kedvezőtlen nemzetközi biztonsági környezet miatt egyre több ország gondolja újra, miként erősítse meg haderejét. Egyes államokban visszahozták a kötelező katonai szolgálatot, míg máshol inkább a hivatásos katonákra építenek. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány átfogó vizsgálata szerint a sorkatonaság komoly gazdasági terheket okozhat, különösen ott, ahol amúgy is szűkös a munkaerő.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány a kötelező katonai szolgálat társadalomra és gazdaságra gyakorolt hatását vizsgálta. Legfrissebb tanulmányukban öt uniós ország – Finnország, Lettország, Litvánia, Görögország és Ciprus – példáján keresztül elemezték a sorkatonaság társadalmi legitimációját és munkaerőpiaci következményeit.

A kutatás egyik központi megállapítása szerint a sorkatonaság rövid távon szinte minden vizsgált esetben negatív munkaerőpiaci hatással jár.

Mint írták, a katonai szolgálat hatására a 18–25 év közötti férfiak munkába állása késik, karrierindulásuk megszakad, és kieső munkatapasztalat keletkezik.

Habár a sorkatonaság fejleszthet olyan készségeket, mint a fegyelem, csapatmunka, és a vezetői kompetenciák, ezek gazdasági értéke nehezen számszerűsíthető, és nem feltétlenül ellensúlyozza a kieső jövedelmet és tapasztalatot.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése szerint a sorkatonaság összességében komoly terhet jelent a társadalom és a gazdaság számára, különösen akkor, ha a munkaerőpiac alapvetően is sérülékeny.

Megjegyezték, hogy a kötelező szolgálat ideje alatt a fiatalok nem dolgoznak, így kevesebb adót és járulékot fizetnek, később kezdenek el keresni és fogyasztani, valamint a tanulásuk és szakmai fejlődésük is lelassul.

A kötelező katonai szolgálatnál jelentkezett negatív hatások akár országonként is eltérőek lehetnek. Példaként említik a szűk munkaerőpiaccal rendelkező, kisebb államokat – a balti országokat vagy Ciprust – amelyek esetében a fiatal munkaerő kiesése arányaiban nagyobb gazdasági terhet jelent. Ezzel szemben a magasabb munkanélküliséggel jellemezhető országban, mint Görögország, a sorkatonaság nem enyhíti érdemben a fiatalok munkanélküliségét, inkább csak késlelteti az életkezdést.

Nemzetközi kutatások, amelyek többek között 34 európai ország adatait is vizsgálták, arra jutottak, hogy azokban az országokban, ahol kötelező katonai szolgálat működik, általában nagyobb a hadsereg iránti bizalom. Ugyanakkor a fiatal generációk jellemzően kritikusabbak.

Finnország: erős legitimáció, jelentős költségek

Az olyan nemzetközi válságok, mint a krími események vagy az orosz–ukrán háború, átmenetileg növelhetik a kötelező katonai szolgálat támogatottságát, ez azonban nem jelenti azt, hogy a társadalom hosszú távon is széles körben elfogadja a rendszert.

A tanulmány szerint, ha hiányzik a sorkatonasághoz a társadalmi támogatás, az komoly ellenállást és feszültségeket okozhat.

Finnország esetében a sorkatonaság a nemzeti identitás részének számít, és a lakosság 70–80 százaléka támogatja a fenntartását. A rendszer évente mintegy 20–25 ezer fiatalt von ki ideiglenesen a munkaerőpiacról, ami a 15–29 éves férfi foglalkoztatottak közel tizedét érinti. Ennek ellenére a finn foglalkoztatási ráta uniós összevetésben kedvező marad, részben a kiszámítható, jól szervezett rendszer és a jogi védelem miatt.

A szolgálat után a munkavállalók visszatérhetnek pozíciójukba, és a munkaadók gyakran értékelik a megszerzett készségeket. Mindezzel együtt Finnországban a sorkatonaság költsége a GDP mintegy 1–2 százlékát teheti ki.

A balti államokban a sorkatonaság visszavezetése egyértelműen biztonságpolitikai válasz volt az orosz fenyegetésre. Litvániában 2015 óta működik újra a rendszer, évente mintegy négyezer fiatalt érintve. Lettországban 2023–2024-től fokozatos bevezetéssel épül ki, a litván modell pedig erősebb anyagi ösztönzőket és átláthatóbb kiválasztási rendszert alkalmaz, ami növeli a társadalmi elfogadottságot.

Ugyanakkor mindkét országban érzékelhető a munkaerőpiaci hatás, kis, elöregedő társadalmakról van szó, ahol a fiatalok kiesése aránytalanul nagy gazdasági költséggel jár.

Hivatásos hadsereg kontra sorkatonai rendszer

Az Oeconomus Gazdaságkutató megjegyzi, hogy a hivatásos hadseregben képzett szakemberek végzik a feladatokat, akik magas szintű kiképzést kapnak. Emellett jobban értenek a modern technikához, hosszabb ideig szolgálnak, miközben kevesebb az állandó cserélődés és a betanítás miatti kiesés.

A sorkatonai rendszerben viszont a rövid szolgálati idő miatt folyamatosan új embereket kell kiképezni, ami időt és pénzt visz el, és csökkenti a hatékonyságot. Ráadásul a mai, egyre inkább technológiára épülő hadviselés inkább a jól képzett, hivatásos katonákra épülő modellt teszi indokolttá.

A német hadsereg, a Bundeswehr lobogóját viszik katonák a NATO keleti szárnya védelmét erősítő 45. német páncélos dandár szolgálatba helyezési ünnepségén Vilniusban 2025. május 22-én (Fotó: MTI/EPA/Toms Kalnins)

Biztonság és versenyképesség közötti kompromisszum

Magyarország 2004-ben függesztette fel a kötelező sorkatonai szolgálatot, és a NATO-csatlakozást követően professzionális haderőre tért át.

A kutatás rámutat, hogy a hivatásos hadsereg közvetlen költségei magasabbak, hosszabb távon gazdaságilag és működésileg is sokkal hatékonyabb. Nem von ki tömegesen fiatal munkaerőt a gazdaságból, jobban illeszkedik a modern hadviselés követelményeihez, és kevesebb rejtett társadalmi költséget termel. A hazai közvélemény ráadásul túlnyomórészt elutasítja a sorkatonaság visszaállítását, ami tovább gyengítené annak legitimitását.

A Századvég tavalyi kutatása szerint

a magyar válaszadók 80 százaléka nem támogatja a kötelező katonai szolgálat visszaállítását, és a magyar kormány sem tervezi annak újbóli bevezetését.

A sorkatonaság intézménye tehát minden vizsgált országban a biztonság és a versenyképesség közötti kompromisszum kérdése. Rövid távon munkaerőpiaci veszteségeket okoz, hosszabb távon pedig a gazdasági növekedési potenciált is befolyásolja.

A Finnországhoz hasonló államokban, ahol erős a társadalmi támogatottság és kiszámítható a rendszer, ott kezelhetőbbek a negatív hatások. Ahol viszont alacsony a legitimáció és szűk a munkaerőpiac, ott a sorkatonaság jelentős versenyképességi kockázatot hordoz.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány következtetése szerint Magyarország számára a professzionális, önkéntes haderő modellje gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt racionálisabb választás.