
Magyar Péter megígérte, hogy Vitézy Dávid nem lesz tagja a kormánynak
Aztán mégiscsak az lett...
Egy gyűlésen arról kérdezték a Tisza Párt vezetőjét, elképzelhetőnek tartaná-e az együttműködést Vitézy Dáviddal. A politikus válaszában elismerte Vitézy szakmai felkészültségét, ugyanakkor kizárta, hogy szerepet kapjon egy esetleges Tisza-kormányban.

Fotó: Markovics Gábor
„Az lenne a kérdésem, hogy önök terveznek-e Vitézy Dávid volt közlekedésért felelős államtitkár úrral együttműködni esetleg mint közlekedésügyi miniszterrel?” – hangzott el a kérdés Magyar Péter egyik fórumán, még 2025 augusztusában. Magyarország leendő miniszterelnökét akkor egy kiskorú támogatója kérdezte erről.
„Hűha! Hűha! Ez milyen kérdés?” – reagált Magyar Péter, majd kijelentette, hogy Vitézy semmiképp nem lesz miniszter a kormányában.
„Nem, az az igazság, hogy Vitézy Dávid a budapesti közgyűlésben vigéckedik, és nagyon kevesen múlt, hogy nem ő lett a főpolgármester” – fogalmazott.
„Azt elismerve, hogy Vitézy Dávid egy nagyon jó közlekedési szakember,
de azért van egy alapelve a Tiszának,
az pedig az, hogy akik az Orbán-kormányban voltak államtitkárok, márpedig ő azért közlekedési államtitkár volt, vagy éppen az utóbbi húsz évben valami magas politikai tisztséget betöltöttek, az nem lehet tagja a Tisza-kormánynak” – tette hozzá a Tisza Párt vezetője.
Ehhez képest azóta már három olyan minisztert is felkért, akik államtitkárok voltak Orbán Viktor kormányaiban. Vitézy Dávid közlekedési államtitkár volt 2022-23 között. Kármán András leendő pénzügyminiszter még a Matolcsy György által vezetett Nemzetgazdasági Minisztériumban volt államtitkár 2010 és 2011 között. Emellett pedig Ruszin-Szendi Romulusz (aki mellett állva Magyar Péter a felvételen beszél) is volt helyettes államtitkár a Honvédelmi Minisztériumban 2020-21 között.
Vitézy Dávidot kérte fel közlekedési és beruházási miniszternek Magyar Péter, noha korábban azt mondta: az Orbán-kormány egykori államtitkárai nem lehetnek tagjai egy Tisza-kormánynak.

Vitézy Dávid, a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság elnöke, a Rákosrendező mesterterv urbanisztikai és közterület-fejlesztési tervpályázat zsűrijének társelnöke a tervpályázat eredményhirdetésén a margitszigeti Kristály Színtérben 2026. március 31-én Fotó: Kovács Attila Forrás: MTI Fotószerkesztõség
Vitézy Dávid lesz a Tisza-kormány közlekedési és beruházási minisztere – hangzott el a Hír TV összefoglalójában.
A műsorban felidézték, hogy Vitézy Dávid korábban az Orbán-kormány közlekedési államtitkára volt, 2022-ben pedig még ebben a minőségében beszélt az új összekötő vasúti híd átadásáról. Később a főpolgármesteri tisztségért indult, a 2024-es választáson pedig végül csak pár száz szavazattal maradt alul Karácsony Gergellyel szemben.
A Hír TV emlékeztetett arra is, hogy
a kampányban Szentkirályi Alexandra, a Fidesz–KDNP főpolgármester-jelöltje visszalépett Vitézy Dávid javára, és arra kérte támogatóit, hogy a főpolgármesteri szavazólapon őt támogassák.
Magyar Péter korábban élesen bírálta Vitézy Dávidot. A Tisza Párt elnöke a 2024-es kampányban úgy fogalmazott: „Vitézy Dávid a Fidesz hekkje, mindenki tudja, hogy hozzájuk tartozik” – idézte fel a csatorna. Később arról is beszélt, hogy
Vitézy Dávid az Orbán-kormány államtitkára volt, és rokoni szálak is kötik a miniszterelnökhöz.
Az összefoglaló szerint ennek ellenére Vitézy Dávid később már Magyar Péter lakásán egyeztetett a Tisza Párt elnökével fővárosi ügyekről. Egy korábbi kérdésre válaszolva Vitézy azt mondta, nem hagyta cserben a rá szavazókat, szerinte ugyanis több fővárosi ügyben is eredményt sikerült elérnie.
A Hír TV azt is felidézte, hogy Magyar Péter egy gyűlésen korábban kifejezetten kizárta Vitézy Dávid esetleges kormányzati szerepvállalását. Akkor úgy fogalmazott:
bár Vitézyt jó közlekedési szakembernek tartja, a Tisza alapelve szerint azok, akik az Orbán-kormányban államtitkárok voltak, vagy az elmúlt húsz évben magas politikai tisztséget töltöttek be, nem lehetnek tagjai a Tisza-kormánynak.
Ehhez képest Magyar Péter pénteken bejelentette, hogy Vitézy Dávidot kérte fel közlekedési és beruházási miniszternek. Vitézy Dávid közösségi oldalán közölte, hogy elfogadta a felkérést, amelyet megtisztelőnek nevezett.
Interjút adott Gulyás Gergely, aki elárulta, miben kell változnia a Fidesznek
Hosszú interjú készült a leköszönő kancelláriaminiszterrel, Gulyás Gergellyel. A kérdésekben többek között érintették a közvéleménykutatásokat, a kormányzás átadás-átvételének folyamatát, valamint az is szóba került, hogy mennyire lepte meg a politikust a választások végeredménye és mi a Fidesz terve a jövőre nézve.

Gulyás Gergely Forrás: facebook
Gulyás Gergely leköszönő kancelláriaminiszter a Reakció című műsorban értékelte a Fidesz–KDNP választási vereségét és a kormányváltás folyamatát.
A politikus azt mondta, hogy szoros eredményre számítottak, a Tisza Párt jelentős többsége váratlanul érte a kormánypárt politikusait. Kiemelte, hogy a saját belső méréseikkel szemben a Medián előrejelzései bizonyultak pontosnak, aminek okát abban látja, hogy a korábban inaktív szavazók tömeges megjelenését a jobboldali elemzők nem tudták megfelelően prognosztizálni.
A miniszter szerint 16 évnyi kormányzás után a Fidesznek vissza kell szoknia az ellenzéki létbe, ami az intézményi háttér megszűnése miatt a korábbinál másabb, „mozgalmi jellegű” politizálást tesz szükségessé.
Gulyás őszintén beszélt a választói hangulatról is: véleménye szerint a választók egy jelentős része egyszerűen belefáradt a folytonosságba, és a kormányzati teljesítménytől függetlenül is változást igényelt. Megerősítette, hogy a frakció és a képviselői lista jelentős átalakításon megy keresztül, ugyanakkor leszögezte: Orbán Viktor pártelnöki szerepe a tábor egyben tartása érdekében megkérdőjelezhetetlen.
A leköszönő miniszter tájékoztatása szerint a kormányzati munka átadása az új kabinetnek rendben zajlik. Gulyás Gergely kitért utódjára, Ruff Bálintra is, a Magyar Péter vezette új többséget pedig a „NER-hard” jelzővel illette, utalva arra, hogy az új formáció tisztségviselői és módszerei nem szakítanak gyökeresen a korábbi rendszer logikájával. Az interjúban érintették a gazdasági recesszió és a háborús kommunikáció vereségben játszott szerepét, valamint a Tisza Párt által meghirdetett elszámoltatási programot is.
Veszélyes változások jöhetnek a hazai közoktatásban, ha Magyar Péter jelöltje a szakminiszteri posztra valóra váltja azokat az elképzeléseit, amelyekről az elmúlt években értekezett különböző fórumokon. Lannert Judit többek között bírálta a szerinte túlzóan nemzet- és családközpontú Nemzeti Alaptantervet, lesújtó véleménye van arról, hogy a magyar fiatalok drasztikus mértékben elutasítják a bevándorlókat és azt is kijelentette, hogy a gyermekeink jövőjének nem a saját múltunkat kell elképzelnünk.

Forrás: YouTube / TanárVlog
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Feliratkozom a hírlevélre
Eddigi munkássága és közéleti megnyilvánulásai alapján egyértelműen balliberális irányultságú tárcavezetőt jelölt Magyar Péter a Gyermek- és Oktatásügyi Minisztérium élére. Lannert Judit közgazdász és szociálpolitikus végzettséggel, valamint szociológiából PhD-fokozattal rendelkezik, 1990 óta foglalkozik oktatáskutatással, az Országos Közoktatási Intézet (a későbbi Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet) tudományos főmunkatársa, később kutatási igazgatója, majd tudományos főigazgató-helyettese volt.

Ezren kívül külső munkatársa az Egyensúly Intézetnek, amelynek igazgatója és társalapítója az ismert balliberális politológus, Boros Tamás, aki 2007-től először az Európai Parlamentben, majd a Gyurcsány-kormány külügyminisztériumában, végül az Európai Bizottságban dolgozott szakértőként.
Lannert több alkalommal bírálta a hazai közoktatást, amely szerinte elavult nézeteken alapszik, nem tartja a lépést a globális trendekkel, túlságosan nemzet- és családközpontú.
Drasztikus mértékű a bevándorlók elutasítása
A Telex felületén 2022. szeptemberében megjelent publicisztikájában arról értekezett, hogy a PISA 2018-as felmérése tartalmazott egy, a globális értékekre vonatkozó blokkot is, ahol többek közt felmérték, hogy a 15 éves tanulók világszerte mennyire tisztelik mások kultúráját, mennyire kíváncsiak rá, illetve mennyire elfogadóak a bevándorlókkal szemben, mennyire gondolják azt, hogy hasonló jogok illetik meg őket, mint országuk lakóit. – A felmérésen Európa nem szerepelt túl fényesen – állapította meg Lannert Judit.
A gondolatmenetet tovább fűzve azt írta: „A mások kultúrája iránti érdeklődés meglehetősen lanyha, ugyanakkor bár az íreket és a németeket sem érdekli mások kultúrája, de legalább tisztelik azt, ellentétben Magyarországgal, Bulgáriával, Szlovákiával és Olaszországgal, amely országok a legalacsonyabb értékeket produkálták az összes, a felmérésben részt vevő ország közt. Európában a legelfogadóbbak és nyitottak a spanyol és portugál fiatalok, a legkevésbé a magyarok. Különösen figyelemre méltó a bevándorlók elutasításának drasztikus hazai mértéke, amit az elenyésző személyes tapasztalatok nem indokolnak.”
Hirdetés
„A gyerekek jövője nem lehet a mi múltunk”
A gyermek- és oktatásügyi miniszteri poszt várományosa szerint „jó lenne, ha – ahogy egy másik tanulmányban én is bemutattam –, a gyerekeink jövőjének nem a saját múltunkat képzelnénk el. A jövősokkból való kijutásra az oktatás és tanulás gyökeres átalakításán át vezet az út, soha nem látott lehetőség előtt állunk, kérdés, hogy megragadjuk-e a lehetőséget.”
Túlságosan hazafias a magyar NAT
A Magyar Pedagógiai Társaság szervezésében tavaly októberben kétnapos konferencia zajlott Az iskola jövője – Utópiák és disztópiák címmel. A Taní-tani Online neves szakembereket kérdezett a témakörről, köztük Lannert Juditot is, aki összevetette az észt és a magyar Nemzeti Alaptantervet (NAT).
Magyar Péter miniszterjelöltje szerint a hangsúlyok az egyiknél jóval inkább a globális, míg a másiknál a nemzeti értékeken vannak. Az egyik jövőorientált és gyermekközpontú, épít a tanulói aktivitásra és kreativitásra, így sokkal inkább a tanulók kiteljesedését, fizikai, lelki és szellemi fejlődését tekinti célnak, míg a másik jelenorientált és nem gyermekközpontú, vagy legalábbis passzív állampolgárként tekint a tanulóra, az oktatás céljának elsősorban a munkaerőpiac kiszolgálását és a jó állampolgárrá nevelést tekinti – fogalmazott Lannert Judit.
Arra is kitért, hogy az észt oktatás céljai a globális értékeket is figyelembe veszik, de ez összhangban van a nemzeti értékekkel és célokkal, mint ahogy az egyéniekkel is. - „Nálunk viszont teljes az összevisszaság. Habár nálunk is megjelennek általános értékek, azért árulkodó, hogy a nemzeti és a haza szavak vezetik a felsorolásokat, és minél inkább tűnik 21. századinak egy megfogalmazás, annál inkább sorolódik hátrébb – kritizált az oktatási tárca várományosa.
A hamarosan megalakuló Tisza-kormány gyermek- és oktatásügyi felelőse nem is tagadta, hogy hozzá jóval közelebb áll az észt NAT elvárása, de szerinte a hazai adottságokat is figyelembe kell venni, amikor egy többszintű és az európai értékekkel is harmonikus célrendszert alakítunk ki.
– A haladásellenes hazafiság narratíváját át kell alakítani, a haza és haladás ügyét újra egyensúlyba kell hozni, de ehhez új nyelvezetre és narratívára is szükség lesz – hangsúlyozta Lannert.
A fentiekből az a kép rajzolódik ki, hogy a következő négy évben a 2010 előtti SZDSZ által irányított oktatásügyhöz hasonló elvek mentén változhat a magyar fiatalok iskolai nevelése, előtérbe kerülhet a multikulturalizmus, a bevándorlók elfogadására irányuló érzékenyítés, a nemzeti identitás tompítása és a hagyományos családmodell ideájának relativizálása.







