Magyar Péter Brüsszelből megkapta a 27 pontos követeléslistát

Az Európai Bizottság feltételekhez köti a befagyasztott 35 milliárd euró feloldását. A források szerint Brüsszel tudja, hogy Magyar Péter teljesíteni akar, ráadásul gyorsan, ezt pedig előnyükre fordítanák. Az Európai Bizottság „azonnal kapcsolatba” lépett Magyar Péterrel a magyar választásokon elért győzelme után, sürgetve őt az Ukrajnával való kapcsolatok helyreállítására és a régóta várt reformok megkezdésére a 35 milliárd eurónyi befagyasztott uniós forrás felszabadítása érdekében.

Fotó: DURSUN AYDEMIR Forrás: ANADOLU

Szinte azonnal felvette a kapcsolatot az Európai Bizottság Magyar Péterrel, akinek feltett szándéka a befagyasztott EU-s pénzek hazahozatala. Brüsszel azonban tudja, hogy óriási a nyomás a politikusra, ezt pedig meg is próbálják majd kihasználni – írja a Financial Times. 

„Amint lehetséges, megkezdjük az együttműködést a kormánnyal, hogy gyors és régóta esedékes előrelépést érjünk el a magyar nép javára” – mondta hétfőn Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki egyúttal azonban óvatosságra intett, jelezve, hogy véleménye szerint „sok munka van még hátra, amíg Magyarország visszatér az európai útra.”

Ennek részét képezik az Orbán Viktor által lefektetett intézkedések teljes kigyomlálása, beleértve az uniós szabályokat sértőnek ítélt döntések visszavonását. Eközben pedig Brüsszel már elő is készítette az Ukrajnának nyújtandó 90 milliárd eurós hadikölcsön tárgyalását is. 

Brüsszel óvakodik attól, hogy megismételje Donald Tusk lengyel miniszterelnök 2023-as megválasztása utáni lépéseit, amikor a Bizottság gyorsan felszabadította az előző jobboldali kormány alatt befagyasztott pénzeszközöket. Brüsszel megbízott Tuskban a bíróságok visszásnak ítélt átalakításainak a felszámolása kapcsán, de ezt végül Karol Nawrocki, a tavaly megválasztott lengyel elnök érkezése keresztül húzta.

„Nincsenek azonnali tervek és hosszú lista van azokról a dolgokról, amelyeket az új kormánynak meg kell tennie ahhoz, hogy hozzáférjen ezekhez az alapokhoz” – mondta egy személy, aki a Budapesttel folytatott kezdeti bizottsági megbeszélésekről tájékozódott. „Ez egy más helyzet, mint Tusk esetében, aki jól ismert volt, és korábban miniszterelnök is volt.” Jól láthatóan tehát Brüsszel kész benyújtani a számlát Magyar Péternek, akit könnyen nehéz helyzetbe hozhat a bizottság.

„Ha van élő garancia arra, hogy Magyarországon ez demokratikus lesz, az éppen én vagyok” – reagált még korábban Orbán Viktor azon vádakra, miszerint nem adná át a hatalmat egy esetleges választási vereség esetén. Vasárnap este bebizonyosodott, hogy hiába próbálta ezzel riogatni a nyilvánosságot a tiszás sajtó, a kormányfő szavai helytállóak voltak. Magyar Péter saját maga mondta el a nyilvánosságnak, hogy a miniszterelnök még a választás estéjén felhívta telefonon és gratulált neki a választási győzelemhez.

Orbán Viktor tehát méltósággal fogadta a Tisza Párt választási győzelmét, de még beletelik egy kis időbe, amíg Magyar Péter meg tudja alakítani kormányát. A hatalom átadása ugyanis egy szigorúan szabályozott, több lépcsőből álló folyamat, amit Magyarország Alaptörvénye határoz meg. Nézzük meg, mi mindennek is kell megvalósulnia, hogy megalakuljon Magyar Péter kormánya!

Mikorra kell meglennie a végleges eredménynek?

Először is, fontos felhívni a figyelmet arra, a választásnak még nincs végeredménye: a külképviseleti és átjelentkező voksok miatt több szavazókörben még várnak a végeredmény kihirdetésére. A vonatkozó jogszabály szerint a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a választást követő 19. napon állapítja meg a szavazás országos listás eredményét, ami egyben a mandátumkiosztás alapját is jelenti. Tuzson Bence igazságügyi miniszter rendelete szerint ez a dátum pontosan május 4-re fog esni.

Az új Országgyűlés alakuló ülésének összehívásáról az alaptörvény szintén rendelkezik: Sulyok Tamás köztársasági elnöknek kell összehívnia az ülést a választást követő harminc napon belül.

Az államfő egyébként már hétfőn bejelentette, a szerdai napra személyes megbeszélésre hívta az Országgyűlésbe jutó pártok vezetőit, illetve vasárnap este mondott beszédében is megígérte: az alakuló ülés időpontjáról is egyeztet majd a pártok vezetőivel.

Az átmeneti időszak

Fontos azonban tudni, a választás és az új kabinet felállása közötti időszakban sem marad vezetés nélkül az ország: ilyenkor a korábbi kormány ügyvezetőként működik tovább. Ez az úgynevezett ügyvezető kormány biztosítja az állam működésének folytonosságát, ellátja a napi ügyeket és végrehajtja a már meghozott döntéseket. Az ügyvezető kormány mozgástere azonban erősen korlátozott: nem hoz nagy horderejű, hosszú távra szóló döntéseket, nem indít jelentős, új programokat. Vagyis

• nem ismerheti el nemzetközi szerződés kötelező hatályát,
• rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.

Az alakuló ülés

Az alakuló ülés menetrendjéről az Index írt részletesen. Először is a Nemzeti Választási Iroda elnöke beszámol a választással kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről és lebonyolításáról, majd ezután a Nemzeti Választási Bizottság elnöke számol be a bizottság választáson végzett tevékenységéről. 

Ezt követi az Országgyűlés elnökének, alelnökeinek és jegyzőinek megválasztása, valamint ekkor már arra is nyílhat esély, hogy állandó bizottságok alakuljanak, ugyanakkor erre egy későbbi időpontban tartott ülésen is sort keríthetnek.

A miniszterelnök megválasztása

Az alakuló ülésen történik meg az a döntés, ami mindenkit a legjobban érdekel: az új miniszterelnök megválasztása. A kormányfő személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot, amelyről nyílt szavazással döntenek: a megválasztáshoz a képviselők több mint a felének szavazata szükséges. Az Országgyűlés alakuló ülése és az új kormány megalakulása között általában két-három hét telik el, a korábbi választásokon ez az alábbiak szerint alakult:

• 1998-ban az első Orbán-kormány július 6-án alakult (a parlament alakuló ülése: június 18.).
• 2002-ben a Medgyessy-kormány május 27-én alakult (a parlament alakuló ülése: május 15.).
• 2006-ban a második Gyurcsány-kormány június 9-én alakult (a parlament alakuló ülése: május 16.).
• 2010-ben a második Orbán-kormány május 29-én alakult (a parlament alakuló ülése: május 29.).
• 2014-ben a harmadik Orbán-kormány június 6-án alakult (a parlament alakuló ülése: május 6.).
• 2018-ban a negyedik Orbán-kormány május 18-án alakult (a parlament alakuló ülése: május 8.).
• 2022-ben az ötödik Orbán-kormány május 24-én alakult (a parlament alakuló ülése: május 2.).

Ha a miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés nem választja meg, a köztársasági elnök az új javaslatát tizenöt napon belül teszi meg.