Hét Fidesz szóvivő lesz az új parlamentben

Megnevezte a Fidesz-frakció hét szóvivőjét Gulyás Gergely, a képviselőcsoport vezetője szerdán.

A leköszönő kormány Miniszterelnökséget vezető minisztere a következő képviselőket nevezte meg a frakció szóvivőinek:

• Hegedűs Barbara
• Koncz Zsófia
• Bencsik János
• Gyopáros Alpár
• Németh Balázs
• Szűcs Gábor
• Zsigó Róbert

Elmondása szerint ők „adnak majd hangot a nemzeti oldalt támogató két és fél millió választópolgár véleményének és lesznek kritikus, de korrekt szószólói az ellenzéki politikának” – közölte Facebook-oldalán Gulyás Gergely.

A szóvivők megnevezéséről a Fidesz-frakció hétfői alakuló ülésén született döntés.

A Fidesz Országos Választmánya június 13-ra hívta össze a párt tisztújító kongresszusát - közölte Deutsch Tamás a választmányi ülés után újságírókkal; a Polgárok Házában tartott esemény után nyilatkozó fideszes politikusok szerint Orbán Viktor pártelnök értékelést adott a választmányi tagoknak a választási vereségről és felajánlotta lemondását, de erről a kongresszus dönt majd.

Az ülésről távozóban sem Orbán Viktor miniszterelnök, sem Kövér László választmányi elnök nem nyilatkozott. Orbán Viktor az ülés előtt újságíróknak úgy fogalmazott:

a frakció megalakulásának folyamata bonyolult és nehéz volt, hiszen 25 parlamenti képviselő adta vissza a mandátumát és 25 másik ember vette fel.

Ez különösen egy választási vereség időszakában egy nagyon nehéz folyamat – rögzítette.

Hozzátette: komoly mérlegelés igényelt a képviselőktől, hiszen a mandátumok gazdája a képviselő, magát is beleértve.
Ezek komoly döntések, személyes áldozatként is fölfoghatók, hiszen megharcoltak ezekért a mandátumokért és meg is kapták, mégis most visszaadták, mert úgy gondolták, hogy ez a közösséget illeti meg és a közösségnek van elsőbbsége egy sikeres, jól működő frakció összeállításának az ügyében, a személyes szempontjaik ezután következhetnek csak – mondta.

Orbán Viktor értékelése szerint ez egy komoly, felelősségteljes és bajtársias döntés volt, ami jól mutatja, hogy a közösségük, ami mindig is Magyarország legegységesebb politikai közössége volt, most is az.

Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő, a Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációvezetője, a Fidesz egyik alapítója újságíróknak az ülés után azt mondta: „izgalmas beszélgetést” folytattak, és ezt folytatják a június 13-ára összehívott kongresszuson, illetve addig is a helyi szervezetekben és a megyei választmányokban folytatni fogják. Közölte:

a Fidesz elnöksége készített egy gyors értékelést, amit írásban valamennyi országos választmányi tag megkapott.

Bánki Erik, a választmány tagja – aki már korábban jelezte, hogy nem veszi fel mandátumát, így a következő ciklusban már nem lesz országgyűlési képviselő – újságíróknak azt mondta: az ülésen a miniszterelnök értékelést tartott arról, hogy a Fidesz elnöksége szerint „mik voltak azok dolgok, amik a választási vereséghez vezettek”. Jelezte: ezt tovább kell értékelni a Fidesz helyi csoportjaival, majd a júniusi kongresszuson Orbán Viktor mondja majd el, „mi az elnökség által összerakott teória”, illetve „mi a tagokkal végigbeszélt konkrét összefoglalója” a választási eredménynek.

Bánki Erik közlése szerint

a választmányi ülésen személyi döntések nem születtek.

Arra a kérdésre, hogy a Orbán Viktor elnökségét támogatja-e, azt válaszolta, hogy a maga részéről igen. „Ő felajánlotta természetesen a lemondását, de a kongresszus fog dönteni” – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy milyen a hangulat a párton belül, azt válaszolta: egy vereség után „örömódákról nem lehet beszélni”, de szerinte mindenki reális értékelést adott, beleértve Orbán Viktort is.

Arra a felvetésre, hogy a kongresszuson lesz-e induló a pártelnöki posztért Orbán Viktoron kívül, azt válaszolta: a Fidesz alulról szerveződő, demokratikus párt, így először a helyi csoportoknál lesz tisztújítás, majd a csoportok választanak küldötteket, akik jelöléseket tehetnek különböző pozíciókra, így erről szerinte még korai lenne beszélni.

Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium leköszönő államtitkára, a Fidesz volt budapesti elnöke újságírói kérdésre azt mondta: támogatja, hogy Orbán Viktor maradjon a Fidesz elnöke, és úgy vélte, hogy a leköszönő miniszterelnöknek nem lesz kihívója a poszton.

Soltész Miklós, a KDNP politikusa – aki nem veszi fel a választáson nyert mandátumát, így nem lesz tagja a következő Országgyűlésnek – az ülésről távozóban a Fidesz-KDNP vereségét úgy értékelte: „gyengébbek voltunk, jobb volt az ellenfél. Gratulálunk nekik! Isten áldja a nemzetet!”

Orbán Viktor a Tisza Párt kétharmados győzelmét hozó választás másnapján jelentette be, hogy

újjászervezik a pártot és ennek részeként április 28-án választmányi ülést tartanak.

A pártelnök múlt szombaton a Fidesz elnökségi ülése után közölte, hogy visszaadja a Fidesz-KDNP listavezetőjeként szerzett mandátumát, és 36 év képviselőség után a következő ciklusban nem ül be a parlamentbe. Ugyanakkor jelezte:

az elnökség azt javasolta, hogy a munkáját a Fidesz elnökeként folytassa, és – mint mondta – ha a kongresszus megtiszteli bizalmával, akkor készen áll a feladatra.

A párt alapszabálya szerint az országos választmány dönt a tisztújító kongresszus összehívásáról, Orbán Viktor pedig azt is közölte, hogy az ősszel esedékes kongresszust júniusra hozzák előre.

Orbán Viktor – aki 1990 óta most először nem lesz országgyűlési képviselő – a választmányi ülésre érkezve a Telex szerint újságírói kérdésre azt mondta: azon még nem gondolkozott, miből fog megélni, majd májusban elgondolkozik rajta.

Arról, hogy a Tisza Párt nem fogadta el, hogy Szijjártó Péter leköszönő külgazdasági- és külügyminiszter legyen az Országgyűlés alelnöke, Orbán Viktor azt mondta: neki nem tetszik, hogy a Tisza ezt nem fogadja el, mert szerinte Szijjártó Péter a legsikeresebb külügyminiszter volt.

Orbán Viktor a Hatvanpusztát és a Mészáros Lőrinc vagyonát érintő kérdésekre annyit mondott, hogy „kérdezzék meg a tulajdonosokat”.

A Tisza győzelméről azt mondta, hogy szerinte a győztes párt „sikeres, hatékony és gyűlöletkeltő kampányt folytatott”, míg úgy látja, a Fidesz kampánya a szeretet volt.

Arról, hogy Zelenszkij alapított-e pártot, mint ahogy az a Fidesz kampányában szerepelt, azt mondta: várják meg május 9-ét.

Miközben Magyarország a neki járó uniós források felszabadításáért küzd, Brüsszelben már javában zajlanak az egyeztetések. Ursula von der Leyen személyesen fogadja Magyar Pétert és a jelek szerint nem csupán udvariassági találkozóról van szó. Brüsszel rövid pórázon tartja a Tisza vezetőjét és konkrét elvárásokat fogalmaz meg Budapest felé. Manfred Weber is világossá tette: új fejezetet kell nyitni a kapcsolatokban. Brüsszel tehát kész benyújtani a számlát Magyar Péternek.

Magyar Péter és Manfred Weber (Fotó: AFP/Nicolas Tucat)

A hivatalba lépés előtt álló Magyar Péter „informális, de sürgős” megbeszélésre érkezik Brüsszelbe, ahol az Európai Bizottság elnökével tárgyal a Magyarországnak járó, jelenleg befagyasztott uniós milliárdok sorsáról, írja az Euronews.

A háttérben már zajlik a munka: Von der Leyen kabinetfőnöke, Björn Seibert korábban technikai egyeztetéseket folytatott a magyar féllel, ahol megállapodtak a felgyorsított együttműködésről. Mindez azt jelzi, hogy Brüsszel nem kíván várni – és már a hivatalba sem lépett kormánnyal is kész konkrét lépésekről tárgyalni. Magyar Péter a brüsszeli látogatás során találkozik António Costával is, ami tovább erősíti azt a képet, hogy az új magyar vezetés gyorsan igyekszik helyreállítani a kapcsolatokat az uniós intézményekkel.

A tét óriási: a jogállamisági viták miatt zárolt források felszabadítása kulcsfontosságú a magyar gazdaság számára. Az új kormányfőnek azonban kényes egyensúlyt kell találnia. Miközben Brüsszel felé nyit, meg kell őriznie politikai mozgásterét is – kérdés, hogy ez mennyire lesz lehetséges egy olyan helyzetben, ahol a feltételeket láthatóan már az uniós központban szabják meg.

Magyar Pétert szorosan tartja Brüsszel

Korábban írtunk arról, hogy Brüsszel tudja, hogy Magyar Péter teljesíteni akar, ráadásul gyorsan, ezt pedig előnyükre fordítanák. Az Európai Bizottság azonnal kapcsolatba lépett Magyar Péterrel a magyar választásokon elért győzelme után, sürgetve őt az Ukrajnával való kapcsolatok helyreállítására és a régóta várt reformok megkezdésére a befagyasztott uniós forrás felszabadítása érdekében.

Ennek részét képezi Orbán Viktor intézkedéseinek „kigyomlálása”, beleértve az uniós szabályokat sértőnek ítélt döntések visszavonását. Jól láthatóan tehát Brüsszel kész benyújtani a számlát Magyar Péternek, akit könnyen nehéz helyzetbe hozhat a Bizottság.