Ez lenne a Tisza Párt energiaadója

Új adót akar bevezetni a Tisza Párt, ez derült ki az energiaátalakítási tervükből, amelyet a párt kiugrott vezetője, Csercsa Balázs hozott nyilvánosságra. Az adót a megtakarításokra vetnék ki, több százezer családot, ezzel több millió magyar embert érintene, akiktől egyszerűen elvennék a megtakarításaik másfél százalékát-minden évben. A családok nagy része éveken keresztül gyűjtötte ezt a pénzt, családi kiadásokra, sokan a gyerekeik jövőjére. Ezt vennék el a kétarcú Magyar Péterék, azért, mert Zelenszkij követelésére leválnának az olcsó orosz energiáról, és emiatt rengeteg pénzre lenne szükség. Emiatt eltörölnék a rezsicsökkentést és a védett benzinárat is-írja az Ellenpont.

A Csercsa Balázs által néhány napja közzétett dokumentumban az olvasható, hogy a háztartások megtakarításaira bevezetnék az Energiafüggetlenségi adót. Azért így nevezték el, mert a tervük szerint a magyar emberek, a magyar családok megtakarításainak adóztatásából befolyt pénzt arra használnák, hogy leváljon Magyarország az orosz energiáról. Utóbbi egyet jelentene a rezsicsökkentés eltörlésével. 

A terv azt fogalmazza meg, hogy az úgynevezett rezsicsökkentési alap 600 milliárd forintjára a pénzügyminiszter igényt tart a költségvetési hiány csökkentése miatt. Az orosz energiáról való leválás következményeinek finanszírozásához bővíteni kellene a költségvetési mozgásteret - ez új adók bevezetését indokolja. 

A kiszivárgott tervben úgy fogalmaznak: 

“A vállalati versenyképesség megőrzése és a lakosságnál rendelkezésre álló rekordméretű anyagi tartalék miatt ezt célszerű a háztartások megtakarításaira kivetni.” 

A dokumentumban írtak szerint a Tisza úgy véli, hogy a nemzetközi tapasztalatok alapján az 1-1,5 százalékos adókulcs nem vált ki érdemi társadalmi ellenállást, ugyanakkor fedezetet nyújthat a Dunai Finomító átállításának költségvetési terheire. 

“Magyarországon a lakossági megtakarítások mértéke az európai átlaghoz képest nagyon magas. A lakossági állampapírok állománya jelenleg 11 ezer milliárd forint, a befektetési alapokban elhelyezett lakossági vagyon pedig történelmi csúcson van, közel 13 ezer milliárd forint. A megtakarításokra kivetett 1 százalékos adókulcs így évi 240 milliárd, 1,5 százalék pedig 360 milliárd forint bevételt jelent. Az EFA-t két évre kell bevezetni, bevételei 2026-ban és 2027-ben finanszírozzák az energiaátállás költségeit.” - olvasható a dokumentumban. 

Ez tehát azt jelenti, hogy már az idén - minél hamarabb - bevezetnék ezt az adófajtát. 

Mi várható, ha bevezetnék a megtakarításokra az adót? 

A Mandiner számításai szerint ha a Tisza Párt bevezeti az extra adót, akkor egy, vagy másfél százalékkal biztosan lejjebb ugrik majd az állampapírok kamata. A Tisza dokumentumában az olvasható, hogy ez nem jelentős, de ez nem igaz. Eddig akár 6-7 százalékot is hozott a családoknak a befektetett pénzük, az EFA bevezetése után ez nyilván jóval kevesebb lesz. Ami azt jelenti, hogy nem csak az adón vesztenének pénzt a családok, de a megtakarítások kamata is kisebb lenne..1 

A Tisza Párt leválasztaná Magyarországot az olcsó orosz olajról

A dokumentum arról tanúskodik, hogy az orosz eredetű benzin és gázolaj magyarországi behozatalának azonnali tilalmát már az Országgyűlés alakuló ülésén benyújtanák. Majd az új kormány hivatalba lépésének napján energia vészhelyzetet hirdetnének. A terveik szerint új vezetése lenne a MOL-nak, és új igazgatósági tagokat delegálnának.

Erről Tarr Zoltán, a Tisza második embere a Politiconak is nyilatkozott - amellett, hogy azt is mondta: az olcsó orosz olajról le kell válnia Magyarországnak. 

A Magyar Nemzet idézte Tarr szavait: 

“Bár a tulajdonosi szerkezet nehezen változtatható kétharmados többség nélkül, a vállalat stratégiáját könnyebb lesz módosítani” - mondta Tarr, aki hozzátette: a Tisza 2035-ig megállítja a MOL orosz olajimportját.2

Magyar Péterék megszüntetnék a rezsicsökkentést, eltörölnék a védett benzinárat is - az emiatt kialakuló társadalmi elégedetlenséget a Fideszre akarják majd fogni.

A kiszivárgott dokumentum szerint a tervük gyökeresen átalakítja majd az energiaellátási rendszert, ami - ahogy írják - “a társadalmi feszültségek átmeneti növekedésével fenyeget.”

Példaként említik, hogy az orosz energiáról való leválás és az árszabályozás megszüntetése miatt a lakossági áram- és gázszámlák legalább a jelenlegi szint 2-2,5-szeresére emelkednének. Az áremelkedés miatti társadalmi elégedetlenséget “túlfogyasztással” magyaráznák, és a Fideszre hárítanák. 

A másik támadási felületnek azt nevezték meg, hogy az orosz energiáról való leválás és az árszabályozás miatt a benzin ára megközelítené, a dízelé vélhetően meg is haladná az ezer forintos literenkénti szintet. Az üzemanyagár-emelkedést azzal akarják majd indokolni, hogy a “védett árak miatt piaci torzulások alakultak ki”, ezen kívül az iráni háborút és Orbán Viktor szövetségesét, Donald Trump elnököt kell majd hibáztatni. 

Kapitány István, a Tisza Párt gazdaságpolitikusa - aki a Shelltől, a globális olajmúltitól érkezett - korábban már el is szólta magát. 

“Sokkal kevesebb különadóra van szükség, sokkal kevesebb árstopra, árrés stopra van szükség.” - fogalmazott a Tisza salgótarjáni kampányrendezvényén. 

Tételesen nézzük meg, mit is mondott pontosan Kapitány. 

• Említette a különadót. Ennek a kivezetése a külföldi cégeknek kedvezne - ezeket az adókat a nemzetközi nagyvállalatok, a multik fizetik. Ezt több százmilliárdos tétel, amely nyilvánvalóan hiányozna a költségvetésből. Nyilvánvalóan a lakossággal, a családokkal fizettetnék meg. 

• Az árstop és az árrésstop kivezetése szintén az embereket sújtaná: többet kellene fizetni az üzemanyagért, és mivel a benzin ára jelentősen emelkedne, sokkal többe kerülnének az élelmiszerek is - vagyis a boltokban is jóval drágábban tudnánk vásárolni. 

Ahogy az Ellenpont beszámolt már, nem csak Kapitány beszélt a rezsicsökkentés eltörléséről, hanem Surányi György3 volt, baloldali jegybankelnök, és Holoda Attila,4 Tisza-közeli energiaszakértő is. 

A magyar családoktól elvennék a pénzt, és Ukrajnának adnák

Az már kiderült hogy a Tisza Pártban hemzsegnek az ukrán ügynökök. Teljesen nyilvánvaló, hogy Zelenszkij azért avatkozik be a magyarországi választásokba, és azért támogatja Magyar Pétert és a Tisza Pártot, mert az összeomlás szélén álló Ukrajnának rengeteg pénzre van szüksége, így a magyarok pénzére is. 

Az Ellenpont is foglalkozott már azzal, hogy a Tisza Párt megszüntetné a 13-14. havi nyugdíjat is - kell ugyanis a pénz az ukrán háborúra.5 

Egész egyszerűen nem érné meg ebben tartania a pénzüket az embereknek, hanem kimenekítenék más befektetésekbe. Ezzel az állam is rosszul járna, tehát még annyi pénz sem jönne be a költségvetésbe, amit a Tisza Párt remél.

Egy, de akár másfél százalékos extra adót vetne ki tehát a Tisza Párt a magyar lakossági megtakarításokra. A korábbi tiszás bennfentes szakember, Csercsa Balázs által hétfőn közzétett dokumentumok szerint az Energiafüggetlenségi Adót (EFA) minden magyar pénzére kivetnék, akinek állampapírja van, vagy befektetési alapba teszi a pénzét. Márpedig előbbi nem csak a vagyonos üzletemberek terepe, hiszen több százezer magyar család is állampapírban tartja néhány százezer forintnyi megtakarítását, ők súlyos ezreket veszítenének ebből minden évben. 

Optimista a Tisza Párt, csak nem tudni, mire?

A Csercsa által közzétett dokumentumban a készítők úgy fogalmaznak, hogy az EFA bevezetése a mintegy 11 ezer milliárdnyi állampapírállomány és a 13 ezer milliárd forintnyi befektetési alapban tartott vagyon együtteséből évente mintegy 240-360 milliárd forintot hozhat a költségvetésnek. Ebből a pénzből a Mol százhalombattai finomítójának átállítását fedeznék, hogy leválaszthassák az orosz olajról. 

A dokumentumból azt az információt teljesen kihagyták, hogy ezzel az átállással a Mol maga is évek óta foglalkozik, több területen már sikerrel is jártak, viszont teljes egészében lehetetlen lenne a Dunai Finomítót leválasztani a nehezebb, orosz olajról úgy, hogy az ellátás ne kerüljön veszélybe. Ha leállna a finomító az átalakítások miatt, akkor nem lenne elég üzemanyag a kutakon. 

A Tisza Párt tervezetében az áll, hogy nemzetközi tapasztalatok alapján az 1-1,5 százalékos adókulcs nem vált ki érdemi társadalmi ellenállást. Minden bizonnyal lesznek olyanok, akik még örülnek is annak, hogy plusz pénzt fizethetnek be az államkasszába, még ha az utóbbi években ehhez nem is voltak hozzászokva. 

Ugyanakkor a dokumentum azzal nem számol, miként viselkedik majd a piac, azaz, ha nem társadalmi oldalról figyeljük a dolgok állását. 

Tavaly bejött a kamateső

A tavalyi év ugyanis igazi kamatesőt hozott a magyar családoknak, akik az állampapírok jelentős részét, több mint 40 százalékát birtokolják. A legtöbb állampapírbefektető kisbefektető, azaz több százezren néhány millió, de akár néhány százezer forintnyi megtakarításukat is szívesen tették állampapírokba az elmúlt években. 

A tavaly kifizetett jelentős kamatemelkedés a koronavírus-járvány és a háború okozta inflációs sokk miatt volt, miután ezek a számok normalizálódtak, az állampapírhozamok is erősen visszaestek. És visszaesett az érdeklődés is irántuk. Sokan fogták a pénzüket, visszaváltották az addig nagy kamatot hozó papírjaikat és inkább másba, például ingatlanokba fektették a pénzüket. 

2025 nyarán évek óta nem látott alacsony mértékben fogytak csak az állampapírok, senkit sem érdekeltek az 5-6 százalékot fialó kötvények. Ezt a Magyar Államkincstár is hamar felismerte: nagy léptékű kínálatmegújítást hajtottak végre és őszre be is vezették a magasabb kamatokat, volt, amelyiknek fél százalékkal, más papíroknak pedig akár 1 százalékkal is nőtt a kamata. 

Októberben ennek megfelelően ki is lőtt az értékesítés, majd idén februárban, a kamatfordulók utáni újrabefektetéseknél is látható volt egy emelkedés. Az állampapírok iránt tehát még, ha kicsivel kisebb mértékben is, de van lakossági érdeklődés, ha úgy érzik, hogy megfelelő kamatot tudnak hozni. 

Jöhetnek az alternatív befektetések

Ha viszont a Tisza Párt bevezeti az extra adót, 

• akkor 1 százalékkal, de 
• akár másféllel is biztosan lejjebb ugrik majd az állampapírok kamata, 

ami elsőre valóban nem tűnik soknak, mint ahogyan az ellenzéki szervezet dokumentumában is állítják, de ha a teljes képet nézik a befektetők, akkor azt látják majd, hogy évente nem 6-7, hanem már csak 4,5, vagy 5 százalékot hoz a befektetett pénzük. Ekkor pedig már lehet, hogy jobban megéri nekik másba tenni, esetleg a már említett ingatlanba, vagy értékpapírokba, de népszerűek a kriptovaluták és a a más jellegű befektetések. Ezekre ugyanis nem vonatkozna a terv szerint az extra adó. Legalábbis egy ideig biztosan nem. 

Hogy egy 1 százalékos különadóra mennyien reagálhatnak esetleg azonnali visszaváltással és a befektetési alapokból való kiszállással, nehéz megjósolni, de ha már csak 10-20 százalék tesz így, akkor is eltűnne az állományból. 

Azaz a dokumentum által említett 24 ezer milliárdnyi összlakossági megtakarítás rögtön 19-21 milliárd forintra olvadna, azaz több tízmilliárddal kevesebb lenne az extra adó bevétele, de az állam is jelentős likviditástól esne el. 

Ezt megakadályozandó esetleg magasabb kamatokkal lehetne megtartani a befektetőket, de kiindulva a tervezetből, ez megint csak nem lenne logikus, hiszen épp a minél nagyobb állami bevételt szeretnék elérni. Nem beszélve arról, hogy sok befektető magával a céllal sem biztos, hogy egyetértene, hiszen egy olyan tervre gombolnák le közvetlenül az állampapír-tulajdonosokat, amely nem feltétlen élvez társadalmi támogatást.