POLITIK
Csökken és elörgeszik a lakosság.
2100-ig az Európai Unió népessége 11,7 százalékkal csökken majd, ami 53 millió főt jelent. A folyamat gazdasági és társadalmi következményei pedig súlyosak lehetnek-írja alapos elemzésében a vg.hu.
Európa népessége egyre fogy és ez számos problémát okozhat a nem is olyan távoli jövőben. Az államszövetség és a tagállamok vezetőit szorítja az idő, hogy megoldást találjanak erre az égető problémára.
Tagállami szinten már voltak törekvések a születésszámok felpörgetésére, átmeneti sikerek születtek is, azonban az elmúlt évek turbulens gazdasági és geopolitikai folyamatai rontották a gyermekvállalási kedvet.
Az európai társadalom szerkezete
Az Európai Unió előrejelzései szerint 2100-ig az államszövetség népessége 11,7 százalékkal csökken majd, ami 53 millió főt jelent.
2025-ben az Európai Unió népességét 451,8 millió főre becsülték, miután 2022-ben a Covid–19-járványt követően visszaesés volt megfigyelhető a születésekben. Becslések szerint a népesség a következő három évben növekszik majd, a 2029-es tetőzést követően pedig fokozatosan esni fog, 2100-ra csupán 398,8 millióval fővel számol az Eurostat.
Az Eurostat adatai a frissen közzétett népesség-előrejelzésekből származnak. A számítások az Európai Unió országainak termékenységi, halandósági és migrációs mintázatainak részleges konvergenciájára vonatkozó becsléseken alapulnak.
A népességfogyás mellett hatalmas kihívást jelent az elöregedő társadalom problémája. 2025 és 2100 között a gyermekek, a fiatalok és a munkaképes korú népesség aránya az Európai Unió teljes népességén belül várhatóan csökkenni fog. A gyermekek és fiatalok (0–19 évesek) aránya a társadalmon belül várhatóan 20 százalékról 17 százalékra esik majd, míg
a munkaképes korú népesség (20–64 évesek) aránya 58 százalékról 50 százalékra csökken 2100-ra.
Míg a fiatalok és a munkaképes korú népesség csökken, addig az idősebb korcsoportok (65 éves és idősebbek) aránya várhatóan növekszik. A 65–79 évesek aránya az előrejelzések szerint 16 százalékról 17 százalékra emelkedik 2100-ig, míg a 80 éves és annál idősebbek aránya 10 százalékponttal nő majd, előreláthatóan 6 százalékról 16 százalékra.
A korfa egyértelműen egy öregedő társadalom képét festi le. A grafikon egy olyan társadalmat ábrázol, amelyben a várható élettartam magas, a halandóság és a születési ráta pedig alacsony.
A népesség túlnyomóan 50 év feletti, munkaképes korú emberekből áll, míg a 20 év alatti fiatalok aránya igen alacsony.
Amennyiben a trendek nem változnak, akkor a népességfogyás elkerülhetetlen, és az idősebbek aránya egyre gyorsabb ütemben növekszik majd a fiatalokkal és a munkaképes korú népességgel szemben.
Az öregedő társadalom hatásai
Egy öregedő társadalom számos komoly gazdasági és társadalmi problémával találhatja szemben magát.
- Munkaerőhiány. A munkaerőképes korú népesség csökkenése miatt hiány alakulhat ki a munkaerőpiacokon.
- Összeomló nyugdíjrendszer. Kevesebb aktív dolgozóra jut egyre több nyugdíjas, ami hosszú távon fenntarthatatlanná teheti a rendszert.
- Az egészségügyi és szociális ellátórendszer kiadásainak növekedése. Az egyre öregedő népesség nagyobb fokú egészségügyi ellátást igényel, ami megterhelheti az államháztartást.
- Lassuló gazdasági növekedés. A munkaerőhiány és a fogyasztás csökkenése gátolhatja a gazdasági fejlődést.
- Generációk közötti feszültség. Az eltérő szociális és gazdasági igények nyomán viták alakulhatnak ki az erőforrások felosztását illetően.
Nemzetközi helyzet
Nem csupán az Európai Unió társadalma öregszik, a negatív irányú változások a jóléti társadalmak nagy részét érintik, míg a fejlődő országok többségében a születésszámok felívelő pályán vannak.
India, ami a következő évtizedekben a nagyhatalmi csatározások nagy nyertese lehet, továbbra is gyarapszik, a népességszám tetőzése 2060 körül várható, ám az ENSZ-előrejelzésének mediánértéke szerint 2100-ban még így is 100 millióval élnek majd többen a hatalmas országban, mint napjainkban, ami megközelítőleg 1,57 milliárd főt jelent.
Kínában a hosszú évekig tartó egykepolitikának, valamint a gyors gazdasági fejlődésnek és a növekvő életszínvonalnak köszönhetően a népességszám 2021–2022 környékén tetőzött, azóta csökkenő tendencia figyelhető meg. Az előrejelzések meredek zuhanást prognosztizálnak, 2100-ra az ENSZ kutatásai szerint a népességszám 630 millió fő környékén lesz.
Oroszország szintén romló statisztikákat produkál, az ukrajnai háború kitörése óta egy folyamatos negatív trend figyelhető meg, és mivel a fiatal, családalapítás előtt álló férfiak egy része elesett a háborúban, a folyamat tovább gyorsulhat. Az előrejelzések szerint nagyjából 128 millió fő lehet az ország lakossága 2100-ra.
Európa legnagyobb gazdaságát elmosta a migrációs válság: már minden ötödik lakos bevándorló, megfordíthatatlan a demográfiai átalakulás
Brutális népességváltozásnak lehetünk a tanúi. A legfrissebb adatok szerint 21,8 millió ember él Németországban bevándorlói háttérrel. Bővebben>>>
A fejlett Egyesült Államok kivételnek számít. A népesség az 1950-es évek óta töretlenül növekszik, kismértékű lassulás csak a Covid–19-járvány idején volt megfigyelhető. Az ENSZ szerint 2100-ra a népesség nagyjából 430-440 millió fő lesz.
Az amerikai népességnövekedés fő oka a migráció, ezért Donald Trump elnök szigorú migrációs politikája negatív irányba mozdíthatja a trendeket. Európában a tömeges, sokkszerű és kontroll nélküli bevándorlás nem volt képes megállítani a népességfogyást, csupán fékezte a folyamatot, azonban a befogadó országok társadalmai hatalmas árat fizettek az Európai Unió elhibázott migrációs politikája miatt.
Európát sokkolta a néhány évvel ezelőtti, minden kontrollt mellőző tömeges bevándorlás, aminek hatásai örökre nyomot hagynak a kontinens társadalmán. Számos nyugat-európai országban szegregátumok alakultak ki, az integrációs törekvések elbuktak, a migráció negatív hatásaihoz köthető romló bűnelkövetési statisztikákról szóló hírek pedig objektív tények.
Egy friss dán kutatás mélységében elemezte a bűnelkövetések száma és a migráció közötti összefüggéseket.
A kutatók számára eddig is nyilvánvaló volt, hogy a nem európai gyökerekkel rendelkező bevándorlók nagyobb számban követnek el bűncselekményeket, de amire most derült fény, az néhányak számára meglepő lehet.
Migráció és migráció közötti különbség
A dán kutatók évtizedek óta tényként kezelik, hogy az etnikai dánok kisebb arányban követnek el bűncselekményeket, mint az Európán kívülről érkező bevándorlók, azonban most egy friss kutatás érkezett, amely rávilágított arra, hogy a Közel-Keletről és Észak-Afrikából érkezők és azok leszármazottai jelentősen rontják a vonatkozó statisztikákat.
Elsősorban a muszlim kibocsátó országokból érkező bevándorlók rontják az adatokat, míg a délkelet-ázsiai, például indonéz, thai és vietnámi hátterű, fiatal férfiak bűnelkövetési rátája szinte azonos az etnikai dán férfiakéval.
„Mivel a statisztikákból egyértelműen a Közel-Keletről és Észak-Afrikából érkezők emelkednek ki, ezért nincs értelme az Európán kívülről származókat egységes csoportként kezelni” − mondta Lars Hojsgaard Andersen, a Rockwool Fonden kutatója.
A felmérés közvetlenül a külföldi munkaerőről szóló vita apropóján készült, ahol a dán miniszterelnök, Mette Fredriksen kijelentette, hogy:
„Természetesen pozitív, ha valaki hozzájárul Dánia jólétéhez és gazdaságához, de a külföldi munkaerő esetében fontos tényező a mennyiség kérdése. Ez különösen igaz az Észak-Afrikából és a Közel-Keletről érkezők esetében.”
A téma aktuálisabb mint valaha, mivel 2020-ban megközelítőleg 284 000 bevándorló érkezett a közel-keleti, valamint afrikai régiókból, míg a Délkelet-Ázsiából származók száma nagyjából 47 000 volt.
Jelentős különbségek a vizsgált csoportok között
A Rockwool által készített elemzés szerint 2020-ban a 15 és 30 év közötti, dán etnikumú férfiak 1,1 százalékát ítélték el legalább egy bűncselekmény miatt, míg ezzel szemben a Közel-Keletről és Észak-Afrikából származók esetében, ugyanebben a társadalmi csoportban ez az arány 3,4 százalék, a második generációsok körében pedig 5,2 százalék volt.
Ez azt jelenti, hogy a bűnözési ráta a dán etnikumú csoporthoz képest az első generációs bevándorlók esetében 199 százalékkal, míg második generációsok körében 352 százalékkal magasabb.
A Délkelet-Ázsiából érkezők helyzete azonban merőben más. Az innen származó férfiak csupán 0,72 százaléka követ el bűncselekményt, míg leszármazottaik esetében az arány némileg magasabb, 1,21 százalék. Ez azt jelenti, hogy az első generáció 30 százalékkal jobb eredményeket produkált, míg a második generáció mutatói csupán 5 százalékkal rosszabbak, mint az dán felmenőkkel rendelkező fiatal férfiaké.
„Azt kell mondani, hogy rendkívül jelentős különbségek vannak a csoportok között” − fogalmaz Lars Hojsgaard Andersen.
A vallás és kultúra szerepe
A kutatás azt is vizsgálta, hogyan alakulnak az eredmények, ha figyelembe vesznek olyan társadalmi tényezőket, mint az életkor, családi háttér, iskolai végzettség, munkaerőpiaci helyzet és jövedelem.
A közel-keleti és észak-afrikai fiatal férfiak még ezen faktorok figyelembevételével is felülreprezentáltak a statisztikákban, az arányok nem változnak, a szorzó továbbra is stabilan két-háromszoros.
„Míg a Közel-Keletről és Észak-Afrikából érkezők gyakran a háború és pusztítás elől menekültek, addig a délkelet-ázsiaiak többsége munkavállalás céljából érkezett. Ez teljesen eltérő élethelyzetet jelent” − mutat rá Andersen, majd hozzáteszi, hogy a vallásnak és a szociokulturális háttérnek is kiemelten fontos szerepe lehet az eredményekben.
A kutató arról is beszélt, hogy eltérések lehetnek abban, hogy egy adott kultúrában milyen normák vonatkoznak a munkavállalásra, vagy a családon belüli erőszakra, illetve hangsúlyozta, hogy vallási tényezők is állhatnak bizonyos tényezők hátterében.
A legsúlyosabb probléma
A statisztikák arra is rávilágítanak, hogy nem csupán az enyhébb bűncselekmények száma gyarapodott meg Dániában néhány év leforgása alatt. A legnagyobb gondot a nemi erőszakok kiugróan magas száma jelenti:
- 2022-ben 9683 esetet regisztráltak,
- míg 2012-ben ez a mutató 2626 volt.
A gyilkosságok száma is emelkedett, ám ott némileg jobbak az eredmények. 2012-ben 43, míg 2022-ben 55 gyilkosságot regisztráltak a hatóságok.
Hasonló trend, de eltérő társadalmi összetétel
A kutató az új-zélandi migrációs helyzetet is vizsgálta, amely néhány szempontból hasonló a Nyugat-Európában tapasztalthoz. Ott a nem Európából érkező bevándorlók jóval kevesebb bűncselekményt követnek el az európaiakhoz viszonyítva.
Andersen szerint a jelenség oka az lehet, hogy ott az országba érkezők többsége Délkelet-Ázsiából származik:
„Az, hogy ott épp az ellenkezője figyelhető meg, szinte biztosan azzal függ össze, hogy kik érkeznek az országba. Nehéz lenne más magyarázatot találni” − mondja.
Szigorú, irányított migrációs politika
Az európai migrációs politika az elmúlt néhány évben átesett ugyan néhány reformon, de további intézkedésekre és a határvédelem megerősítésére van szükség. Elengedhetetlen megállapodásokat kötni a kibocsátó országokkal is, irányzott támogatásokkal pedig ösztönözni lehetne, hogy valós megoldás születhessen egy égetően fontos problémára.
Ripost hírek
