Donald Trump: Irán váratlanul kedvező ajánlatot küldött

Irán a korábbinál kezdvezőbb ajánlatot küldött az Egyesült Államoknak, Donald Trump közlése szerint rögtön azt követően, hogy az amerikai elnök lemondta az amerikai tárgyalóküldöttség útját.

Az elnök szombaton újságírók előtt az előzetesen bejelentett pakisztáni tárgyalási forduló törlését indokolva úgy fogalmazott: Irán "sokat ajánlott, de nem eleget".

"Adtak nekünk egy papírt, aminek jobbnak kellett volna lennie, és érdekes módon, azonnal, miután töröltem, tíz percen belül kaptunk egy új papírt, ami sokkal jobb volt"

– mondta az elnök.

Megismételte korábbi meglátását, miszerint Irán vezetésén belül komoly hatalmi harcok vannak. Megfogalmazása szerint "óriási belharc" zajlik, ugyanakkor jelezte, hogy készen áll egyezségre, bárki is vezesse az országot.

Donald Trump előzőleg két telefoninterjúban is arról beszélt, hogy ami történt, nem jelenti azt, hogy vége lenne a tűzszünetnek Iránnal.

"Nemrég szóltam a kollégáimnak, akik épp indulni készültek, hogy ne menjenek, ne utazzanak megint 18 órát csak azért, hogy üldögéljenek, és a semmiről beszélgessenek. Különben is óriási a belső harc az iráni vezetésen belül. Senki nem tudja közülük, hogy ki a főnök. Ha akarnak, majd hívnak telefonon" - mondta az elnök telefonon nyilatkozva.

Hozzátette:

"minden kártya az amerikai fél kezében van".

Szombaton az amerikai haderő Középső Parancsnoksága internetes közösségi oldalán azt közölte, hogy amerikai egységek visszafordulásra késztettek egy Irán felé energiahordozót szállító tankhajót, amely pénteken került fel az Egyesült Államok szankciós listájára, mint az iráni "árnyékflottához" tartozó jármű.

A Közel-Keletért is felelős amerikai irányítási törzs szerint a panamai bejegyzésű Sevan tankert az Arab-tengeren fogták el egy amerikai rombolóhajóról felszállt helikopter segítségével.

Amerikai őrizetben marad a héten az Indiai-óceánon lefoglalt két iráni olajszállító tanker és legénysége - közölte az amerikai hadsereg egyesített vezérkarának főnöke pénteken a Pentagon washingtoni sajtótájékoztatóján.

Dan Caine közölte, hogy az iráni kikötőkre vonatkozó blokád bevezetése óta 34 hajót fordítottak vissza a perzsa állam partjai felé.

Megjegyezte, hogy az amerikai felszólításnak eddig egyetlen hajó, a múlt hétvégén lefoglalt Touska teherszállító nem tett eleget.

Pete Hegseth hadügyminiszter azt hangoztatta, hogy

az Iránra vonatkozó blokádot szorosabbá vonják, és globálissá válik, ami azt jelenti, hogy az amerikai haditengerészet távolabbi tengereken is fellép a zárlat érdekében.

Senki nem hajózik ki a Hormuzi-szorosból az amerikai haditengerészet engedélye nélkül - hangoztatta a miniszter, hozzátéve, hogy az idő nem Iránnak játszik, és arra sürgette Teheránt, kössön mielőbb alkut az Egyesült Államokkal.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a Közel-Kelet térségében három amerikai repülőgép-hordozó és tucatnyi más amerikai hadihajó tartózkodik.

Pete Hegseth ismét bírálta az Egyesült Államok európai és ázsiai szövetségeseit, amelyek "évtizedeken keresztül kihasználták az Egyesült Államok védelme jelentette biztonságot".

Az ingyenességnek vége.

"Amerika és a szabad világ olyan szövetségeseket érdemel, akik ütőképesek, lojálisok, és megértik azt, hogy szövetségesnek lenni nem egyirányú, hanem kétirányú utca"

- fogalmazott.

"Mi nem számítunk Európára, de nekik nagyobb szükségük van a Hormuzi-szorosra, mint nekünk, így talán elkezdhetnek kevesebbet beszélni, kevesebb elegáns konferenciát tartani Európában, és beszállni egy hajóba" - mondta Pete Hegseth.

Nem utaztak Pakisztánba az amerikai elnök küldöttei, akik az iráni kormány képviselőivel tárgyaltak volna közvetve a reménybeli békemegállapodásról a hét végén. Ezt Donald Trump amerikai elnök közölte szombaton.

Törölték Steve Witkoff elnöki különmegbízott és Jared Kushner üzletember, szintén különmegbízott pakisztáni útját – mondta Trump a Fox News televíziónak és az Axios hírportálnak. Hozzátette, hogy ami történt, nem jelenti azt, hogy vége lenne a tűzszünetnek Iránnal.

„Nemrég szóltam a kollégáimnak, akik épp indulni készültek, hogy ne menjenek, ne utazzanak megint 18 órát csak azért, hogy üldögéljenek és a semmiről beszélgessenek. Különben is

óriási a belső harc az iráni vezetésen belül. Senki nem tudja közülük, hogy ki a főnök.

Ha akarnak, majd hívnak telefonon” – mondta az elnök telefonon nyilatkozva. Hozzátette: „minden kártya az amerikai fél kezében van”.

A Fehér Ház szóvivője pénteken jelentette be, hogy kik utaznak Pakisztánba a delegációban. A tervezett újabb tárgyaláson is a pakisztáni kormány képviselői lettek volna a közvetítők, és a szóvivő reményét fejezte ki, hogy sikerül közelebb jutni a békemegállapodáshoz. Hangsúlyozta, hogy Donald Trump szeretne esélyt adni diplomáciai rendezésre.

Vörös folyadékkal öntötték le Berlinben Reza Pahlavit, Irán száműzetésben élő trónörökösét.

A 65 éves politikust közvetlenül azután érte az incidens, hogy sajtótájékoztatót tartott a német fővárosban, ahol bírálta az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünetet. A támadás a berlini szövetségi sajtóközpont épülete előtt történt – közölte az Euronews.

A felvételek szerint

Pahlavi zakójának hátulját és nyakát vörös folyadék borította be. A rendőrség közlése szerint a folyadék nagy valószínűséggel paradicsomlé lehetett.

A trónörökös nem sérült meg, integetett támogatóinak, majd autóval távozott a helyszínről.

A feltételezett elkövetőt a német rendőrök azonnal őrizetbe vették. Nevét a német adatvédelmi szabályok miatt nem hozták nyilvánosságra.

Reza Pahlavi az 1979-ben megbuktatott iráni sah fia, aki csaknem öt évtizede él száműzetésben. Az utóbbi időben igyekszik szerepet vállalni Irán jövőjének alakításában, bár támogatottsága hazájában nem ismert.

Berlini látogatása során arról beszélt, hogy a tűzszünet arra épül, hogy az iráni vezetés magatartása megváltozik, ezt azonban nem tartja reálisnak. Úgy fogalmazott: „Nem mondom, hogy a diplomáciának ne kellene esélyt adni, de már kapott elég lehetőséget.”

Pahlavi arra is felszólította az európai országokat, hogy határozottabban támogassák a demokráciáért küzdő iráni embereket.

Később Friedrich Merz német kancellár közleményben üdvözölte a tűzszünet meghosszabbítását, hangsúlyozva, hogy ez új esélyt teremthet a diplomáciai tárgyalások folytatására és a háború további eszkalációjának elkerülésére.

Donald Trump amerikai elnök egy gyorsinterjúban arról beszélt a The New York Timesnak, hogy három „nagyon jó” jelöltje is van Irán jövőbeni vezetésére. Bár pár órával később már mást nyilatkozott, akkor azt mondta: olyan sikeresek voltak az amerikai csapások, hogy még a rezsimen belüli potenciális vezetőket is megölték Iránban. Mindenesetre pár név már így is felvetődött az iráni rezsimváltást illetően.

Donald Trump egy nagyjából hatperces (telefonos) interjút adott Mar-a-Lagói birtokáról a The New York Timesnak, amelyben elmondta: három nagyon jó jelöltje is van Irán új vezetőjének a posztjára.

„Három nagyon jó jelöltem van. Most nem fogom őket nyilvánosságra hozni. Először végezzük el a munkánkat”

– fogalmazott Trump, miközben arról is beszélt, hogy folytatni fogják a hadműveleteket, és azzal számolnak, hogy „négy-öt hétig” tarthat el az Irán elleni konfliktus. A The New York Times emlékeztetett arra, hogy vasárnap Irán legfőbb nemzetbiztonsági tisztviselője, Ali Laridzsáni kijelentette, hogy az országot egy ideiglenes tanács fogja irányítani addig, amíg az első csapásokban likvidált Iráni legfőbb vezető, Ali Hámenei utódját megválasztják.

Az interjúban Trump szóba hozta a venezuelai elnökváltást is, bár az ottani hatalomátvételhez képest egy másfajta forgatókönyvet vázolt. „Úgy gondolom, hogy amit Venezuelában tettünk, az egy tökéletes, ideális forgatókönyv […] Két ember kivételével mindenki megtarthatta az állását” – mondta, miközben arról beszélt, hogy szerinte ami Venezuelában bevált, az Iránban is be fog válni.

A beszélgetés későbbi részén viszont mégis egy másik modellt vázolt a venezuelaihoz képest.

Akkor ugyanis azt hangsúlyozta, hogy szerinte az iráni népnek kellene megdöntie a jelenlegi iszlamista kormányt. „Ez rajtuk múlik, hogy megteszik-e vagy sem. Évek óta beszélnek erről, így most nyilvánvalóan meglesz rá a lehetőségük” – mondta az amerikai elnök (a The New York Times szerint Trumpot a tanácsadói is figyelmeztették arra, hogy a hatalmas kulturális különbségek miatt gyakorlatilag lehetetlen alkalmazni a Venezuelában alkalmazott stratégiát, ahol a jelenlegi kormány az Egyesült Államok utasításainak betartását követően maradt hatalmon).

Ugyanakkor az elnök nem volt hajlandó elárulni, hogy kormánya hogyan védené meg az iráni népet, akiket a kormány megdöntésére szólít fel. „Nem teszek semmiféle konkrét ígéretet sem így, sem úgy. Túl korai még” – mondja erről. Mindenesetre kijelentette, hogy kész feloldani az Irán ellen bevezetett szankciókat, ha az új vezetés pragmatikus partnernek bizonyul.

Pár órával később már arról beszélt, hogy még a saját jelöltjeiket is likvidálták a csapásokban

Donald Trump nem sokkal később az ABC News riporterének, Jonathan Karl is nyilatkozott röviden. Akkor viszont már bizonytalanságát fejezett ki azzal kapcsolatban, hogy ki veszi át az irányítást Iránban, mivel a potenciális vezetőjelöltek közül sokan meghaltak a kezdeti támadásokban – írta az Independent.

„A támadás olyan sikeres volt, hogy a legtöbb jelöltet kiiktatta. Nem olyasvalaki lesz, akire gondoltunk, mert mind meghaltak. A második és a harmadik helyezett is meghalt”

– fogalmazott Trump ebben a nyilatkozatban.

Az elnök ugyan itt sem mondott neveket, de az Independent megjegyezte, hogy az első csapások halottjai közt volt Ali Samháni, Hámenei egyik legfőbb tanácsadója, valamint Mohammad Pakpur tábornok, a Forradalmi Gárda parancsnoka. Ezen kívül Mahmud Ahmadinezsádról, Irán korábbi keményvonalas elnökéről is olyan hírek láttak napvilágot, hogy meghalt – bár ezt az információt Ahmadinezsád közvetlen munkatársai azóta cáfolták, az ő sorsa egyelőre kérdéses.

Mindeközben Trump arról is beszélt az ABC-nek, hogy

az iráni vezetéstől már kapott megkereséseket a békekötés érdekében.

„Elmondta, hogy valaki az iráni kormányból felvette vele a kapcsolatot. „Megkérdeztem, ki volt az, és azt válaszolta: »Valószínűleg nem szabadna elmondanom, de valaki, aki túlélte«, és hozzátette, hogy ez a személy már nem a legfőbb vezetőnek jelent” – idézte fel a műsorvezető, Jonathan Karl.

Kik lehetnek a potenciális jelöltek?

Irán lehetséges jövőbeli vezetőjeként gyakran emlegették az utolsó iráni sah fiát, Reza Pahlavi koronaherceget, aki maga is kilátásba helyezte, hogy átvenné a vezető szerepet. Bár egy nemrég készült interjúnkban egy iráni-amerikai származású író-újságíró kétségbe vonta azt, hogy ő valóban megfelelő lenne-e a szerepre.

Az Independent szerint Irán új legfőbb vezetőjének lehetséges jelöltjei között szerepel

• Modzstaba Hámenei, aki Ali Hámenei második fia, aki a jelenlegi vezető;
• Alireza Arafi, az iráni ideiglenes tanácsban szolgáló lelki vezető;
• Mohammad Mehdi Mirbageri, a Nyugatot bíráló keményvonalas pap;
•  Golam-Hosszein Mohszeni Edzsei, a bíróság elnöke, aki szintén az ideiglenes tanács tagja;
• valamint Hasszan Homeini, aki az Iráni Iszlám Köztársaság alapítójának, Ruhollah Homeininek az unokája, és  sokan mérsékelt reformistának tartják

Jelenleg a legfőbb hatalom birtokosának azonban, Ali Laridzsáni, az iráni biztonsági szolgálat vezetője tűnik, aki az X közösségi oldalon kijelentette, hogy „nem fogunk tárgyalni az Egyesült Államokkal”. Róla a The Hill amerikai híroldal külön cikket is írt szakértői véleményeket idézve.

Az írásban emlékeztettek arra, hogy a 67 éves Laridzsánit Ali Hámenei már a halála előtti hetekben is megbízta olyan feladatokkal, amelyek túlmutatnak az amúgy is jelentős pozícióját. Hozzátették, hogy elemzők szerint Laridzsáni elég rugalmas lehet ahhoz, hogy az amerikai követeléseknek való engedéssel megőrizze a rezsimet. Ugyanakkor volt, aki a sorozatos hazugságaira hívta fel a figyelmet – ennek fényében akár az is hazugság lehet, hogy nem tárgyalnak az Egyesült Államokkal –, és arra, hogy ez a képesség akár segíthet is neki, hogy ő legyen Irán következő vezetője.

„Az Iszlám Köztársaság összes tisztviselője fantasztikus hazudozó, de Ali Laridzsáni ezt egy másik szintre emeli. Ő a hazugságok LeBron James-e. Teljesen biztos vagyok benne, hogy kapcsolatba lép az amerikaiakkal, mert ez a szokása. Ő – elnézést a kifejezésért – az iráni politika egyik legnagyobb szemétládája. Ez valójában segíthet neki.”

– mondta Ray Takeyh, a Külkapcsolatok Tanácsának közel-keleti tanulmányokért felelős vezető munkatársa.

Az intézet másik vezető kutatója, Elliot Abrams – aki Trump első ciklusában Iránért és Venezueláért felelős különleges megbízottként szolgált – Venezuelához hasonlította a helyzetet. „Ali Laridzsáni egy szempontból nagyon hasonlít Delcy Rodriguezhez [a hatalmat átvevő venezuelai alelnökhöz – a szerk.], mégpedig abban, hogy ő is bűnrészes a rezsim minden bűncselekményében. Ilyen típusú szereplőről beszélünk” – mondta.