POLITIK
Még az özvegyi nyugdíjat is megadóztatnák.
Az állam ráfizetne, a munkavállalók nem lennének biztonságban, az özvegyi nyugdíjat megadóztatnák, a magánbiztosítók ugyanakkor mesés vagyonhoz jutnának – ezt kínálja a Tiszának készült megszorítócsomag, amely lényegében privatizálná az állami nyugdíjrendszert. Brutális állomásához ért a tiszás tervek leleplezéséről szóló cikksorozatunk: bemutatjuk, hogyan adná magánkézbe a nyugdíjasok ellátását a pártnak írt javaslatgyűjtemény.
Fotó: Arpad Kurucz
Megszüntetnék a Nők 40-et, megemelnék a nyugdíjkorhatárt, faragnának az időskori juttatásból, s elvennék a 13. és a 14. havi nyugdíjat a Tisza Párt köré gyűlt szakértők. Az időseken való spórolásra megannyi ötletet felvonultatott az elmúlt időszakban a már jól ismert közgazdászkör, amely Bokros Lajostól, Bod Péter Ákostól indul, majd Petschnig Mária Zitánál, Simonovits Andrásnál és Surányi Györgynél ér véget. A Tisza Pártnak készült, és tavaly novemberben kiszivárgott hatszáz oldalas megszorítócsomag azonban rajtuk is túltesz, a javaslatgyűjtemény ugyanis az állami nyugdíjrendszer Kiszervezését tartalmazza. A Világgazdaság tavaly decemberben ízekre szedte, miként magánosítanák a Tiszának készült dokumentum készítői a nyugellátást, a fontosabb megállapításokat cikksorozatunkban most mi is bemutatjuk. Jöjjenek a hátborzongató részetek!
Horribilis befizetések
A megszorítócsomag ugyan stabilnak tartja a mostani szisztémát, mégis a teljes felforgatását javasolja azzal, hogy az állam szerepét magánnyugdíjpénztárak vegyék át. A pályakezdőknek így valamely magánnyugdíjpénztárba kellene belépniük, a költségek pedig jelentősek lennének. Íme:
- Be kellene fizetni a havi bruttó bér minimum 10, maximum 15 százalékát a magánkasszának.
- Ezen felül úgynevezett szolidaritási nyugdíjjárulékot kellene lerónia mindenkinek az állam felé jövedelme 2,5 százaléka erejéig. Kamat, lakásbérbeadásból vagy osztalékból származó összegek esetén a járulék 3, 5 vagy 8 százalék lenne.
- Adót szednének az özvegyi nyugdíj, illetve annak új formája után: a magánpénztári nyugdíjas dönthetne arról, hogy a számláján gyűlő pénzt halála esetén kire hagyja, ám az örökösnek 20 százalék jövedelemadót le kellene rónia.
A nyugdíjat tehát főszabályként nem az állam, hanem a magánkassza folyósítaná. Ám a várható legalacsonyabb nyugdíj esetén is többet kellene befizetni, mint a mostani rendszerben.
Elborzasztó hatások
A javaslat hosszasan sorolja a rendszer kedvező hatásait – társadalmi igazságosság, hosszabb távon csökkenő állami terhek, fellendülő gazdaság –, de nagy kérdés, hogy ezek bármikor is jelentkeznének-e. Ellenben maguk a tervezet megszövegezői számolnak be több komoly kockázatról, amelyek az előnyökkel ellentétben garantáltan bekövetkeznek. Ezek pedig súlyosak.
A Tiszának készült tervezet szerint rövid távon az új nyugdíjrendszer miatt visszaeshetne a lakossági fogyasztás, miközben megugrana a költségvetési hiány. Nem tűnnének el a társadalmi-kereseti különbségek, ahogy az időskori szegénység sem. Ráadásul az új rendszer több ok miatt is sokba kerülne az államnak. A legfontosabb azonban az, hogy egy esetleges gazdasági válság idején a magánkasszákban „a portfólió értéke jelentősen csökkenhet”, vagyis adott esetben akár a nyugdíjak is megcsappanhatnának.
Degeszre keresnék magukat a biztosítók
Miközben a költségek és a kockázatok leginkább az államot és a munkavállalókat terhelnék, a biztosítókhoz ömlene a pénz.
A dokumentum szerint 2030-ra 2000 milliárd, 2050-re 8000 milliárd forint lenne a magánnyugdíjalapok vagyona. Olyan nagyra nőhetnének, hogy – már a terv elkészítői szerint is – garantálni kellene, hogy ne torzítsák a piacot.
A hatalmas összegek láttán az Ellenpont arra jutott: az új nyugdíjrendszer alkalmas lenne arra, hogy Tisza körüli milliárdosok nagyot kaszálhassanak.
Volt már ilyen, szinte nem kell senkinek
Magyarországon működtek már magánnyugdíjpénztárak kötelező jelleggel: a rendszert 1998-ban vezették be, a pályakezdők kötelezően beléptek, mások csatlakozhattak, de a biztosító mellett az állam is fizetett az érintetteknek csökkentett nyugdíjat. A szisztémát 2010-től kezdődően számolták fel, akkor 3100 milliárd forint volt a magánkasszáknál. A pénz nagyjából fele magyar állampapírban állt. Nagyon leegyszerűsítve az állam előbb elvonta az összeget járulékként a munkavállalóktól, majd azt átengedte a magánpénztáraknak, hogy aztán – lényegében a saját pénzét – kölcsönvegye tőlük és kamatot fizessen nekik – mutatott rá a Világgazdaság. A magyarhoz hasonló akkori rendszert a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank ajánlására vezették be, túlnyomórészt térségünkben. Az érintett államok nagyjából fele azóta kivezette vagy jelentősen átalakította a rendszert.
A Tiszának készült program a nyugdíjrendszer mellett az egészségbiztosítást is magánkézbe adná: nem csak a magyarok öregkori megélhetésével, de az egészségével is veszélyes játékot játszana.
„A legfanatikusabb tiszásokból csinál a pártjuk a legnagyobb hülyét” – hívta fel a figyelmet Kocsis Máté a közösségi oldalán. A Fidesz parlamenti frakcióvezetője rámutatott: „őrjöngve tagadják a szektás álprofilok, hogy lenne energiaátállási terv, miközben Shell Kapitány is beszél róla.”
Kocsis Máté bejegyzésében bemutatta nekik a tiszás energiatervet számokban:
- benzinköltség: havi plusz 48 600 forint,
- gázszámla: havi plusz 31 000 forint,
- áramszámla: havi plusz 16 000 forint.
A kormánypárti politikus hangsúlyozta, ez évi egymillió forint mínuszt jelent egy átlagos négyfős családnak.
Magyar zsebekből ki, energiamultik részvényeibe be. Ez a Shell-macsó programja
– mutatott rá.
„Szavazzuk le! Április 12-én a Fidesz a biztos választás!” – jegyezte meg Kocsis Máté.
Nem először hallunk a Tisza energiapolitikai tervéről
Noha a Tisza Párt energiapolitikai tervezete eddig nem volt ismert, a tiszás szakértők által eddig kommunikált tervek nagyon is egybecsengenek a Csercsa Balázs által közzétett dokumentummal. Kapitány István például számtalan alkalommal fejtette ki az álláspontját azzal kapcsolatban, hogy le kell választani Magyarországot az olcsó orosz gázról, és sokkal kevesebb beavatkozás, különadó kell, az árstopra, árrésstopra pedig nincs szükség.
A rezsicsökkenést támadja Holoda Attila is, aki szerint túl alacsony a villamos energia ára, de Surányi György sem titkolta soha a kedvező rezsiárakról alkotott véleményét, a volt jegybankelnök szerint a támogatással az a legnagyobb baj, hogy az összes család megkapja. Korábban pedig a kivezetésről úgy fogalmazott, ez a lépés „meleg dolog” lenne, de elmondása szerint lehet egy olyan pillanat, amikor azt lehet mondani, hogy meg lehet kérdőjelezni a rezsicsökkentést.
Az első tiszásként is emlegetett politológus, Kéri László pedig egészen egyszerűen a világ blöffjének nevezte a rezsicsökkentést.
Ripost hírek
