POLITIK
Sietős a dolguk...
Az Európai Bizottság delegációja pénteken Budapestre utazik, ahol "megkezdődnek az egyeztetések a leendő magyar kormánnyal" - közölte Paula Pinho a testület szóvivője csütörtökön.
Tájékoztatása szerint a látogatás célja, hogy mielőbb megkezdődjenek a tárgyalások a legfontosabb uniós ügyekben, összhangban azzal, amit a bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a héten bejelentett. A szóvivő hangsúlyozta: több kérdésben sürget az idő, ezért mind Magyarország, mind az Európai Unió érdeke a gyors előrelépés.
"Legyen szó az ukrajnai hitelről vagy a helyreállítási forrásokról, mind Magyarország, mind az EU érdeke, hogy mielőbb előrelépés történjen. Ezért ezek előzetes tárgyalások, amelyek célja, hogy amikor az új kormány hivatalba lép, azonnal lehessen cselekedni, és ne veszítsünk időt. Ez a találkozó célja és kerete"
- jelentette ki.
A szóvivő azt is közölte, hogy az egyeztetésnek nincs teljes körű napirendlistája, sokféle téma szóba jöhet. "Ezek első egyeztetések, és nem biztos, hogy mindent érinteni tudunk. A cél az, hogy elindítsuk a párbeszédet és megnézzük, hol lehet előrelépni" - mondta.
A sajtótájékoztatón kérdésként felmerült, hogy Magyar Péter korábban nem támogatta Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását, és azt akár népszavazásra is bocsátaná, miközben a nyugat-balkáni országok érdemalapú csatlakozását részesítené előnyben. A szóvivő ezzel kapcsolatban azt mondta: "Bőséges lehetőség lesz arra, hogy megvitassuk az új kormány álláspontját, és ennek megfelelően haladjunk tovább".
A sajtótájékoztatón arról is volt szó újságírói részről, hogy 90 milliárd eurós ukrajnai hitellel összefüggésben Magyar Péter korábban azt mondta, hogy annak blokkolását csak akkor oldaná fel, ha Ukrajna helyreállítja a Barátság kőolajvezetéket, azonban a bizottság korábban elfogadhatatlannak nevezte a két ügy összekapcsolását, mivel a hitelről már megállapodás született az Európai Tanács szintjén.
A szóvivő hangsúlyozta: az ukrajnai hitellel kapcsolatos uniós álláspont nem változott, a megállapodást tavaly decemberben megkötötték, és a szükséges feltételek teljesültek. "Annyi változott, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök két nappal ezelőtti bejelentette, hogy a vezeték április végére ismét működőképes lehet" - tette hozzá.
Már csak hat hétre elegendő kerozin maradt az európai piacon, az iráni háború súlyos légi közlekedési válsággal fenyegeti Európát – figyelmeztetett a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), erről ír a Berliner Zeitung. Az ügynökség vezetője szerint emiatt hamarosan járattörlések jöhetnek Európában.
A portál arról is írt, hogy a fokozódó energiaválság miatt az EU egy vészhelyzeti tervvel próbálja stabilizálni az egyre szűkösebb kerozinellátást, hogy maximálisan kihasználja a finomítói kapacitásokat, és biztosítsa az üzemanyag-ellátást. A kerozinkészletek kiürülésével és a járattörlésekkel kapcsolatban Fatih Birol, az IEA igazgatója nyilatkozott; szerinte mindezekre akkor kerülhet sor, ha az iráni háború miatt fennmarad a Hormuzi-szoros blokádja.
„Minél tovább tart a blokád, annál rosszabb lesz a világgazdasági növekedés és az infláció szempontjából” – figyelmeztetett Fatih Birol.
„Hamarosan azt fogjuk hallani, hogy az A városból B városba tartó járatokat kerozinhiány miatt törlik”
– mondta az AP hírügynökségnek Fatih Birol, aki a jelenlegi helyzetet a valaha tapasztalt legnagyobb energiaválságnak nevezte. Emiatt pedig szerinte világszerte a benzin-, gáz- és villamosenergia-árak emelkedésére kell majd számítani. A legsúlyosabban először a szegényebb országokat érinti Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában – vagyis azokat az államokat, „amelyek hangját a legkevésbé hallják” – fogalmazott Birol. Ezt követően az energiaválság Európát és az amerikai kontinenst is eléri majd. Különösen sérülékenyek szerinte az ázsiai országok, köztük Japán, Dél-Korea, India, Kína, Pakisztán és Banglades – tette hozzá.
A Lufthansa német légitársaság már most lépéseket tett az energiaválság miatt, a vállalat csütörtökön bejelentette:
azonnali hatállyal megszünteti regionális leányvállalata, a Cityline járatkínálatát, szombattól kezdve pedig 27 régebbi repülőgépet állít le.
Till Streichert pénzügyi igazgató elmondta, hogy a jelenlegi válság arra kényszeríti a céget, hogy előre hozza az egyébként is tervezett intézkedést. A Lufthansa az okok között a sztrájkok mellett elsősorban a jelentősen megemelkedett kerozinárakat nevezte meg – írja a Berliner Zeitung.
Iparági szakértők egybehangzóan arra figyelmeztetnek, hogy a kerozinhiány Európában hamarosan olyan mértéket ölthet, hogy a repülőgépek tankolását már csak korlátozottan, szelektív alapon lehet megoldani, ami akár tömeges járattörlésekhez is vezethet - jelentette a 7sur7 belga hírportál.
A jelenlegi helyzet közvetlen kiváltó oka a Közel-Keleten kialakult iráni konfliktus, illetve Hormuzi-szoros blokkolása. A tengeri átjáró lezárása nem csak nyers kőolaj áthaladását akadályozza, hanem az olyan finomított olajtermékekét is, mint a kerozin. Mindez különösen érzékenyen érinti Európát, hiszen a kontinens kerozinellátásának jelentős része az Öböl-menti országokból származik.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a repülőgép-üzemanyag speciális termék, amelyet nem lehet egyik napról a másikra más forrásból pótolni. Hiába áll rendelkezésre elegendő nyersolaj, a finomítói kapacitások korlátozottak, ráadásul Európában az elmúlt években több finomító is bezárt vagy átalakult. Ennek következtében a kontinens egyre inkább rászorul a kész kerozin importjára.
Ez a kettős függőség különösen sebezhetővé teszi Európát az ellátási zavarokkal szemben. A helyzet már most is érezhető: a kerozin ára az elmúlt hetekben meredeken emelkedett, miközben az európai légitársaságok áremeléseket, járattörléseket, sőt egyes gépek ideiglenes földre kényszerítését sem zárják ki.
A kerozinhiány a következő három-négy hétben rendszerszintűvé válhat. Így már májusban és júniusban drasztikus csökkenést tapasztalhatunk az európai járatokban
– értékelte a helyeztet Claudio Galimberti, a Rystad Energy tanácsadó cég közgazdásza.
A Nemzetközi Energiaügynökség becslései szerint, ha a kieső közel-keleti szállításokat nem sikerül megfelelően pótolni, Európa már a következő hónap elejére tényleges hiánnyal szembesülhet. Ez rövid távon azt jelentené, hogy bizonyos régiókban vagy reptereken időszakosan nem állna rendelkezésre elegendő mennyiségű kerozin. Hosszútávon pedig dominóhatást indíthat el: egy-egy járat törlése további késéseket, átszervezéseket és kapacitáshiányt okoz a teljes rendszerben.
A légitársaságok már most reagálnak a kialakuló helyzetre. Egyesek csökkentik járataik számát, mások áttervezik útvonalaikat, hogy optimalizálják az üzemanyag-felhasználást. Emellett a jegyárak emelkedése is megfigyelhető, ami részben a növekvő költségeket, részben pedig a bizonytalan ellátási helyzetet tükrözi.
Az Európai Unió már dolgozik különböző válságkezelési forgatókönyveken. Ezek közé tartozik az alternatív beszállítók felkutatása, például az Egyesült Államokból érkező szállítások növelése, valamint a meglévő finomítói kapacitások maximális kihasználása. Emellett felmerült a közös beszerzés és a stratégiai tartalékok rugalmasabb felhasználásának lehetősége is. Ugyanakkor ezek az intézkedések időigényesek, és nem feltétlenül képesek azonnal ellensúlyozni a kieső mennyiségeket.
Az ír kormány újabb intézkedéseket jelentett be az üzemanyagárak emelkedése miatti válság enyhítésére, miután országos tiltakozások voltak. A demonstrációkat főként fuvarozók és gazdák szervezték, akik azt kifogásolták, hogy a magas költségek ellehetetlenítik a működést. A rendőrség több helyszínen is közbelépett, az ír kormány a kialakult helyzet gyors kezelésére gazdasági lépéseket fontolgat.
Írország miniszterelnöke, Micheál Martin bejelentette, hogy intézkedéseket vezetnek be az üzemanyag árrobbanás enyhítésére, miután országszerte nagy tüntetések zajlottak. A rendőrség Dublinban közbelépett és felszámolta az üzemanyagárak emelkedése ellen tiltakozók városközponti blokádját. Az ír kormány végül intézkedéseket jelentett be az üzemanyagválság enyhítésére – számolt be róla a Sky News.
Fotó: AFP
Martin közlése szerint csökkentik az üzemanyagot terhelő adót, valamint elhalasztják a szén-dioxid kvótaadó emelését egy mintegy 505 millió eurós intézkedési csomag keretében – ez a közel három hete bejelentett, 250 millió eurós intézkedéseken felül értendő. A miniszterelnöki bejelentés azt követően történt, hogy a dublini rendőrség egy késő esti akció során felszámolta a fővárosban tartott tüntetést, ahol a demonstrálók traktorokkal és teherautókkal torlaszolták el a fő utcát. A rendőrség, a galwayi kikötőnél felállított másik blokádot is felszámolta.
Hirdetés
Az elmúlt hét során a demonstrációk Írország jelentős részét megbénították. A főként kamionosok, gazdák és mezőgazdasági dolgozók által vezetett összehangolt akciók kedden kezdődtek, segítséget követelve az üzemanyagárak megfékezésében. A tiltakozások megbénították az üzemanyag-ellátást Írországban, és fokozott rendőri fellépést váltottak ki, amely több letartóztatáshoz vezetett. A rendőrség vezetője, Justin Kelly szombaton kijelentette, hogy a blokádok
nem tekinthetők legitim tiltakozási formának.
Ha a Hormuzi-szoroson áthaladó szállítások továbbra is korlátozottak maradnak, heteken belül a repülőforgalom is veszélybe kerülhet.
A német kormánykoalíció mintegy 1,6 milliárd eurós üzemanyagár-csökkentő csomagot jelentett be hétfőn, válaszul az iráni háború nyomán megugró energiaárakra. Az adócsökkentő intézkedés azonban csak ideiglenesen lép életbe.
Friedrich Merz német kancellár (középen) bejelentette, hogy időszakosan mérséklik az üzemanyagot terhelő adókat Németországban Forrás: AFP
A német kormány bejelentése szerint a gázolaj és a benzin energiadóját literenként mintegy 17 eurócenttel (körülbelül 62 forinttal) csökkentik két hónapra. Friedrich Merz német kancellár közlése szerint az adócsökkentő intézkedés célja, hogy gyors segítséget nyújtson az autósoknak és a vállalkozásoknak a megnövekedett üzemanyagárak miatt.
A német kormány jelezte: elvárják, hogy az ipari szereplők a teljes adócsökkentést érvényesítsék a fogyasztói árakban.
A döntés hátterében az áll, hogy az iráni konfliktus következtében jelentősen drágult a kőolaj világpiaci ára. Az ADAC adatai szerint a háború kezdete óta a gázolaj ára több mint hetven centtel, a benziné mintegy 41 centtel emelkedett literenként. Ahogy arról lapunk is beszámolt, ha a Hormuzi-szoroson áthaladó szállítások továbbra is korlátozottak maradnak, heteken belül a repülőforgalom is veszélybe kerülhet.
A német kormánykoalíció további intézkedéseket is kilátásba helyezett. 2026-ban a munkáltatók legfeljebb ezereurós (366 ezer forint) adó- és járulékmentes kompenzációs prémiumot is fizethetnek a dolgozóknak.
A költségvetési kiesés részbeni ellentételezésére a dohánytermékekre kivetett adó emelését tervezik.
Emellett a német kormány támogatja az Európai Bizottság azon elképzelését, hogy az energiaszektorban – a 2022-es válságintézkedések mintájára – rendkívüli nyereségadó jellegű lépéseket is megvizsgáljanak.
A koalíciós pártok vezetői a hétvégén, a berlini Villa Borsigban tartott egyeztetéseken állapodtak meg a csomagról, miután korábban vita bontakozott ki a fogyasztók tehermentesítésének módjáról. A tárgyalások az egész hétvégén át tartottak.
Egész Európában emelkednek az üzemanyagárak. Cikkünk írásakor Németországban az Euro 95-ös benzinért literenként átlagosan 2,16 eurót kell fizetni, míg a védett árnak köszönhetően Magyarországon csak 1,55 euróba kerül egy liter benzin. A gázolaj a német benzinkutakon átlagosan 2,42 euróba kerül, míg hazánkban 1,6 euróba. Hollandiában a legrosszabb a helyzet, ahol a benzin 2,32 euróba, a dízel üzemanyag 2,45 euróba kerül literenként.
Ripost hírek
