POLITIK
Módszeresen fegyverkeznek és manipulálják az embereket.
A háborús készülődés egyik legerősebb jele az a kiszivárgott nyugati terv, amely a tűzszünet utáni időszakra európai katonák ukrajnai telepítésével számol. A forgatókönyv nemcsak csapatok jelenlétét, hanem katonai bázisok létrehozását is felveti, vagyis a nyugati szerepvállalás egy új szintjét vetíti előre. A dokumentum szerint a hajlandók koalíciója több lépcsőben reagálna arra, ha Oroszország megsértené a tűzszünetet. A legsúlyosabb változat már olyan helyzettel számol, amelyben az európai erők amerikai támogatással léphetnének fel. Ez már messze túlmutat a diplomácia nyelvén: azt mutatja, hogy egyes körökben konkrét katonai jelenléttel számolnak a kontinens keleti peremén- írja a Magyar Nemzet.
A civileket is felkészítik a válságokra
A felkészülés már messze nem csak a hadseregeket érinti. Egyre több országban a civil lakosságot is arra próbálják felkészíteni, hogyan tudnak átvészelni több napot külső segítség nélkül egy súlyos válsághelyzetben.
Hollandiában például minden háztartás kormányzati útmutatót kap, amely részletesen bemutatja, mire kell számítani, ha megszűnik az áramellátás, akadozik a vízszolgáltatás, leáll a kommunikáció vagy kiürülnek az üzletek. A kézikönyv nem általános tanácsokat tartalmaz, hanem konkrét útmutatást ad a túléléshez.
A hatóságok azt javasolják, hogy a családok előre készítsenek össze vészhelyzeti csomagokat, amelyekben ivóvíz, tartós élelmiszer, elemes eszközök, elsősegély-felszerelés és fontos dokumentumok másolatai is helyet kapnak. Ez jól mutatja, hogy a háborús logika egyre inkább megjelenik a hétköznapi életben is.
Brüsszel hosszú távú katonai felkészülésben gondolkodik
Az Európai Bizottság közben átfogó programot dolgozott ki, amelynek célja, hogy a kontinens a következő években teljes katonai készenléti szintre jusson. A tervek szerint a védelem kérdése tartósan a politika középpontjában marad.
A program részeként erősítenék a keleti védelmi vonalat, fejlesztenék a légvédelmi rendszereket, és egy összehangolt drónelhárító hálózatot is kiépítenének. A kezdeményezés azonban nem aratott osztatlan sikert: sokan attól tartanak, hogy a védelmi ügyekben túl nagy szerephez jutna Brüsszel.
Mindez arra utal, hogy Európában nem átmeneti intézkedésekről, hanem a biztonságpolitikai gondolkodás tartós átalakulásáról van szó.
Brüsszel bábja is a háborút támogatja
Nagy visszhangot váltott ki egy kiszivárgott hangfelvétel, amelyen Magyar Péter beszél a háborúról. A felvételen úgy fogalmazott:
G…ci nagy háború lesz.
Korábban nyilvánosan többször bagatellizálta a helyzetet, és úgy fogalmazott, hogy „marhaság és gátlástalan dolog” az európai vezetőket háborús szándékkal vádolni, valamint a Tisza Párt és Magyar Péter emberei azt is kijelentették: „nincs háború”.
Visszatér a sorkatonaság Európában
A háborús felkészülés egyik leglátványosabb jele, hogy több országban ismét napirendre került a sorkatonaság.
Van, ahol már döntések születtek, máshol még csak előkészítés zajlik, de az irány egyértelmű: a nyugati államok egy része már nem látja elegendőnek az önkéntes haderőt egy elhúzódó válság esetén.
Németországban kötelező kérdőívekkel mérik fel a fiatal férfiak alkalmasságát, és a rendszer később kötelező vizsgálatokkal is kiegészülhet. Ezzel párhuzamosan a hadsereg létszámának jelentős növelését tervezik.
Franciaország új katonai szolgálati programot indított, Dánia meghosszabbítja a szolgálati időt és a nőkre is kiterjeszti, míg Horvátország hosszú szünet után ismét bevezeti a sorkatonaságot. Ezek a lépések együtt egyértelműen jelzik az európai irányváltást.
A változások a civilek mindennapjait is érintik
A háborús felkészülés nemcsak a hadseregek szintjén zajlik, hanem egyre inkább a társadalmak működését is átalakítja.
A különböző reformokkal párhuzamosan nő az állami kontroll szerepe, bővülnek a kötelezettségek, és egyre fontosabb szemponttá válik a lakosság mozgósíthatósága. A fiatalok körében különösen erős az ellenállás, mivel sokan úgy érzik, hogy életüket és jövőjüket egy bizonytalan, háborús logika mentén alakítják át. Több országban már tüntetések is voltak, ami jól mutatja, hogy a társadalom egy része nem fogadja el ezt az irányt.
A fegyverkezés már a gazdaságot is átalakítja
A katonai készülődés gazdasági hatásai is egyre látványosabbak. Európa-szerte bővítik kapacitásaikat a védelmi ipari vállalatok, mivel jelentősen megnőtt a kereslet a haditechnikai eszközök iránt.
Egyre több lőszerre, harcjárműre, légvédelmi rendszerre és dróntechnológiára van szükség, és a gyártók már nem rövid távú fellendüléssel, hanem tartós növekedéssel számolnak.
A háborús felkészülés mélyebb gazdasági átalakulást is elindított, amely hosszabb távon is meghatározhatja a kontinens működését.
Az Európai Unió példátlan sietséggel erőlteti Ukrajna felvételét a tagállamok közé, figyelmen kívül hagyva egy háborúban álló ország csatlakozásának beláthatatlan következményeit. A brüsszeli és egyes magyarországi „háborúpártiak” sürgetése mögött egyértelműen az a veszély húzódik meg, hogy Ukrajna uniós tagsága Magyarországot is közvetlenül belesodorja a konfliktusba, egyúttal súlyos gazdasági terheket és biztonsági kockázatokat zúdítana a nemzetre. Ezt a magyar kormány határozottan elutasítja, így nem csoda, hogy Kijev nyíltan a Tisza Párt győzelmében érdekelt a magyarországi választásokon. Csak egy erős nemzeti kormány képes garantálni az ország békéjét és szuverenitását, elutasítva a külső beavatkozási kísérleteket.
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő és Ursula von der Leyen (Fotó: AFP)
Ukrajna gyorsított felvétele akár az Európai Unió, és így Magyarország háborúba való belesodródását is eredményezheti. Az EU szerződéseinek 42. cikkelye ugyanis kölcsönös segítségnyújtásra kötelezi a tagállamokat fegyveres támadás esetén, ami a közvetlen katonai részvételt is jelentheti.
Tagként ugyanis Ukrajna aktiválhatná a cikkelyt, ami – legalábbis jogilag – automatikusan hadviselő féllé tenne minden EU-tagállamot, az ellenfél pedig automatikusan hadviselő félnek tekinthetné az Európai Uniót.
Megengedjük-e, hogy Brüsszel belesodorjon bennünket a háborúba egészen a katonai részvételig, vagy ellenállunk ennek? Ez attól függ, hogy milyen kormányunk lesz. Ukránpárti vagy magyarpárti
– hívta fel a figyelmet Orbán Viktor.
Ukrajna uniós csatlakozása gigászi anyagi terheket róna Magyarországra és az európai adófizetőkre. A Századvég elemzése szerint a háború az első három év során 9100 milliárd forintjába került a magyar gazdaságnak, ami családonként több mint kétmillió forint. Ukrajna gyorsított csatlakozása esetén az éves közvetlen költségek megközelítenék a kétezermilliárd forintot, azaz háztartásonként csaknem félmillió forintot.
Az Alapjogokért Központ becslése szerint Magyarország legalább tízezermilliárd forintot veszítene, mivel a kohéziós és agrárforrások túlnyomó része Ukrajnát részesítené előnyben. Hazánk évente 110 milliárd forinttal kapna kevesebbet kohéziós és közös agrárpolitikához kötődő forrásokból. Az Európai Parlament javaslata alapján a GDP 0,25 százalékát, mintegy 202,9 milliárd forintot is Ukrajna támogatására kellene fordítanunk évente.
A magyar–ukrán nyugdíjegyezmény alapján egy ötszázalékos áttelepülés 1017,8 milliárd forintos többletnyugdíj-kiadást jelentene.
Tarasz Zahorodnij ukrán politológus nyíltan elmondta, hogy az ukránok gyakorlatilag bankautomatának nézik az Európai Uniót. „Nézzük meg, mire van szükségünk az európaiaktól. Pénzre van szükségünk. Pénzre az ukrán hadsereg támogatására, a hadiipar finanszírozására” – fogalmazott Zahorodnij, hozzátéve, hogy az ukránoknak az uniós piac megnyílása is fontos.
Ukrajna uniós tagsága súlyos biztonsági fenyegetést jelentene. A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet elemzése szerint a háborúból hazatérő katonák visszailleszkedésének nehézségei (főleg a várhatóan kedvezőtlen gazdasági és munkaerőpiaci helyzetet figyelembe véve), valamint a feketepiacra kerülő fegyverek és a szervezett bűnözés térnyerése komoly kockázatot hordoz.
Kézifegyverek, de akár nehézfegyverek is megjelenhetnek a feketepiacon, amely egyrészt a régióban okozhatnak nehézségeket a bűnüldözésben, másrészt a különböző konfliktuszónákba eljutva újabb migrációs hullámokat generálhat Európa felé.
Ukrajnában a szervezett bűnözés már a háború előtt is komoly problémát jelentett, egy esetleges uniós csatlakozással pedig elsősorban a szomszédos országok, köztük Magyarország kerülhet nehéz helyzetbe. Ukrajnában két és félszer annyi bűncselekményt regisztráltak, mint hazánkban; a közbiztonság romlása és a súlyos drogproblémák importálása jelentős többletterhet róna a magyar államra és az adófizetőkre, tízmilliárdos nagyságrendben, ami a rendvédelmi kiadások emelkedését is magával vonná.
Az ukrán határ megnyílása azonban nem csupán bűnügyi, hanem közegészségügyi kockázatot hordozna. A háborúban álló országban olyan betegségek ütötték fel a fejüket és terjednek viharos gyorsasággal, amelyeket az EU jelenlegi tagállamaiban sikerült gyakorlatilag teljesen megszüntetni.
A fentiek fényében a magyar kormány határozottan kitart azon álláspontja mellett, hogy Ukrajnával együttműködni lehet, de az Európai Unióba nem szabad beengedni az országot.
Abból baj lehet, ha egy katonai és egy gazdasági szövetségbe kerülünk velük. Az első az, hogy beleránthatnak bennünket a háborúba. Másfelől a mezőgazdaságunk, az abban dolgozók tönkremennek, de ez minden árucsoportban így lenne. Ezek tönkretennék a közép-európai gazdaságot
– fogalmazott Orbán Viktor a digitális polgári körök Szombathelyen tartott háborúellenes gyűlésén.
Nem véletlen, hogy az ukrán vezetés a Tisza Párt győzelmében érdekelt a magyarországi választásokon.
Az ukránok mindent megtesznek a Tisza győzelméért, ez nekik most stratégiai kérdés. Nekünk pedig az a dolgunk, hogy kizárjunk mindenfajta beavatkozási kísérletet
– figyelmeztetett Szijjártó Péter.
Az ukrán állam célja, hogy megváltozzon a magyar kormány álláspontja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása és a háború támogatása ügyében, számos ukrán politikus ezt már nyíltan ki is mondja. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter Magyarországot nevezte meg Ukrajna EU-csatlakozásának fő akadályaként.
Ukrajna beszállt a magyar választási kampányba. Itt van. A Tiszát akarják
– mutatott rá Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója.
Ahhoz, hogy Magyarország továbbra is ki tudjon maradni a háborúból, egy a béke mellett száz százalékig elkötelezett kormányra van szükség.
Magyarországon nagyon erős és stabil kormány kell ahhoz, ha úgy tetszik, kimondom, egy Orbán-kormány kell ahhoz, hogy legyen annyi ereje, annyi stabil, megbízható képviselője, annyi respektje a világban, hogy ki tudjon maradni egy háborúból
Ripost hírek
