A sorkatonaság bevezetését sürgetik Németországban

A CDU  által benyújtott új jogszabály engedélyhez köti a férfiak külföldi utazásait, hogy háború esetén könnyebben behívhassák őket a seregbe – írja a Mandiner.

A német védelmi minisztérium szóvivője szerint jelenleg még megadhatják az engedélyt, mivel a vonatkozó szabályozásnak egyelőre nincs gyakorlati jelentősége. Azonban a Mandiner a Tagesschau alapján megjegyezte,

az újdonságot jelen esetben az jelenti, hogy ez a kötelezettség már nem csupán válsághelyzet vagy nemzetvédelem idejére, hanem a békeidőre is vonatkozik.

Azonban – tette hozzá a Mandiner – ha a biztonsági helyzet drasztikusan romlik, vagy nem jelentkezik elegendő fiatal önkéntesnek,

részleges sorkatonaságot lehetne bevezetni, feltéve, hogy a Bundestag  jóváhagy egy ilyen intézkedést .

„Elsősorban elővigyázatossági intézkedéseket teszünk” – mondta a minisztérium szóvivője. „Konkrétan elővigyázatossági intézkedéseket arra az esetre, ha a biztonsági helyzet romlana” – mondta, ugyanis szerinte a Bundeswehrnek tudnia kell, ki áll rendelkezésre, és hogy a szolgálatra alkalmas férfiak hosszabb ideig külföldön tartózkodnak-e. „Egy ilyen katonai nyilvántartási rendszer – és az a kérdés, hogyan lehetne javítani rajta – mindig is fontos szerepet játszott a német fegyveres erők számára, még akkor is, ha ezt a szempontot a jogalkotási folyamat során a nyilvános vitában némileg figyelmen kívül hagyták” – mondta.

Németországban a katonakorú (17–45 közötti) férfiaknak katonai engedélyre van szükségük, ha három hónapnál hosszabb időre el akarják hagyni Németországot. A Welt Nachrichten német televízió ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet: ami a kormány magyarázatában csak egy általános intézkedés, az a német fiatalok szerint a szabadságuk totális elvesztése.

„Én személy szerint ezt nem tartom rendben lévőnek, mert szerintem mindenkinek joga van önállóan eldönteni hová megy, anélkül, hogy erről jelentést kellene tennie. Ezt a szabályozást furcsának tartom”

– nyilatkozta egy megkérdezett fiatal az törvénnyel kapcsolatban.

Németországban az év elején hatályba lépett katonai szolgálati törvény értelmében a 17 és 45 év közötti férfiaknak engedélyt kell kérniük a Bundeswehrtől, ha három hónapnál hosszabb időre külföldre utaznának. A jogszabály része annak a reformnak, amely a hadsereg létszámának növelését célozza, és lehetővé teszi a sorkatonaság visszavezetését. A kormány célja Friedrich Merz kancellár vezetésével egy erősebb hadsereg felépítése, azonban szakértők szerint a sorkatonaság komoly gazdasági és munkaerőpiaci terheket is okozhat.

Németországban az év elején hatályba lépett új katonai szolgálati törvény értelmében a 17 és 45 év közötti férfiaknak előzetesen engedélyeztetniük kell a három hónapnál hosszabb külföldi tartózkodást a Bundeswehrrel – erősített meg a védelmi minisztérium egy lapértesülést a dpa hírügynökségnek. Decemberben fogadták el a sorkatonaság visszavezetését lehetővé tevő törvényt, azóta folyamatosak a tiltakozások Németországban.

A rendelkezés a január 1-jén hatályba lépett, a katonai szolgálat modernizációjáról szóló törvény része. A jogszabály fő eleme a 2008-as születési évjárattól kezdődően kötelező sorozás bevezetése, amelynek célja, hogy az aktív állomány létszámát a jelenlegi több mint 180 ezerről mintegy 260 ezer főre bővítsék.

A minisztérium indoklása szerint a hadseregnek „egy esetleges vészhelyzetben” tudnia kell, ki tartózkodik tartósan külföldön. A szabályozás békeidőben is érvényes, nem csak feszültség esetén vagy védelmi helyzetben.

A tárca ugyanakkor jelezte: a végrehajtási szabályok egyértelművé teszik majd, hogy az engedélyt automatikusan megadottnak kell tekinteni mindaddig, amíg a katonai szolgálat továbbra is önkéntes alapon működik.

Németországban december végén fogadták el a sorkatonaság ismételt bevezetését lehetővé tevő törvényjavaslatot a Bundestagban – ahogy erről beszámoltunk a hirado.hu oldalán –, a szabályozás értelmében 2027-től minden 18 éves férfi számára kötelező lesz megjelenni az orvosi alkalmassági vizsgálaton, miközben a katonai szolgálat alapvetően továbbra is önkéntes marad. Azonban az elfogadott, majd január 1-én hatályba lépett törvény szerint

ha az önkéntesek száma nem elegendő, a kormány bevezethet egy úgynevezett szükségalapú sorkatonaságot, amely akár sorsolással is kijelölheti a szolgálatra kötelezetteket.

A szabályozás értelmében 2027-től minden 18 éves férfi számára kötelező lesz megjelenni az orvosi alkalmassági vizsgálaton, miközben a katonai szolgálat alapvetően továbbra is önkéntes marad.

Aki pedig ennek nem tesz eleget, azt ezer eurós, vagyis közel 390 ezer forintos bírsággal és rendőrségi eljárással sújthatják.

A változtatások összhangban állnak Friedrich Merz kancellár céljával, miszerint Németország építse fel Európa legerősebb hagyományos hadseregét a megváltozott biztonsági környezet, különösen az orosz–ukrán háború fényében. A törvény ellen – már az előterjesztés óta – folyamatosak a tiltakozások Németországban, a szavazás napján 90 német nagyvárosban tiltakoztak a diákok a törvény ellen a tanári szakszervezetekkel és szüleikkel együtt.

A sorkatonaság visszaállítása azért is váratlan fordulat, mert a Friedrich Merz vezette vörös–fekete kormánykoalíció még a nyár elején is úgy vélte, a következő négy évben nincs realitása a rendszer visszaállításának.

A decemberihez hasonló tüntetéseket március elején is tartottak a német nagyvárosokban,  ahol a fiatalok és szüleik mellett immár nagyszüleik is megjelentek.

„Hogyha körbenézünk, akkor ezt olvashatjuk a transzparenseken, a hatalmas táblákon, hogy nem akarnak meghalni mások háborújában, nem szeretnének ágyútöltelékké válni, illetőleg nem szeretnék, nem értenek egyet azzal, hogy német pénzekből mások háborúját finanszírozzák, fegyvereket finanszírozzanak”

– számolt be a helyszínről Noll Katalin.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány február végén közölt elemzésében a kutatók arra hívták fel a figyelmet, hogy a sorkatonaság bevezetése Európa munkaerőpiacán is súlyos gazdasági terheket okozna. A munkaerőpiac csak egy olyan terület, ahol drasztikus változásokat idézhet elő a sorkatonaság, Wolf-Jürgen Stahl, a Szövetségi Biztonságpolitikai Akadémia elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy

a sorkatonaság miatt búcsút lehet inteni a heti 40 órás munkaidőnek, ezért egyes területeken a heti 48 órás munkahét visszahozását is indokoltnak nevezte.

„Többet kell tennünk. Ez pedig azt jelenti, hogy feltételek nélkül több időt kell a biztonságunkra fordítanunk. Felkészültebbé kell válnunk, és gyorsabban kell bevethető állapotba kerülnünk” – fogalmazott Stahl.

Márciusban megkezdődött  Horvátországban a kötelező katonai alapkiképzés: az első turnusban mintegy 800 újonc vonult be a knini, a slunji és a pozsegai laktanyába – közölte a horvát védelmi minisztérium.

A kiképzés kezdetén a Slunj melletti Eugen Kvaternik katonai gyakorlótérre látogatott Ivan Anusic védelmi miniszter, valamint Tihomir Kundid vezérezredes, a horvát fegyveres erők vezérkari főnöke, ahol fogadták az első bevonulókat.

A két hónapos kiképzés során az újoncok alapvető katonai ismereteket sajátítanak el, többek között a személyi fegyverek kezelését, a modern harci eszközök – köztük drónok – használatát, valamint az elsősegélynyújtás és az önvédelem alapjait. A kiképzés egyéni és csoportos feladatokat is tartalmaz, amelyek az együttműködést és a csapatmunkát erősítik.

Az első turnusban 446 önkéntes vesz részt. Utóbbiak közül tízen éltek lelkiismereti kifogással. A kiképzésen öt élsportoló is részt vesz. Kninben és Slunjban egyenként 200, Pozsegán pedig 400 újonc teljesíti az alapkiképzést.

A sorkatonák havi nettó 1100 euró juttatásban részesülnek, szolgálati idejük beszámít a munkaviszonyba.

A kiképzés befejezése után jelentkezhetnek hivatásos katonai szolgálatra, vagy a horvát hadsereg tartalékos állományába kerülnek.

Horvátország 2008-ban megszüntette a sorkatonaságot, a parlament azonban 2025 októberében döntött a visszaállításáról, így 2026 januárjától ismét kötelező a két hónapos alapkiképzés. A tervek szerint évente legfeljebb négyezer újoncot hívnak be öt turnusban.

Akik lelkiismereti okból nem vállalják a katonai szolgálatot, három vagy négy hónapos polgári szolgálatot teljesítenek.

Módosították a katonai szolgálatra vonatkozó német törvényt

Németországban a kötelező katonai szolgálatról szóló törvény 2. szakaszát módosították, melynek korábbi rendelkezései, amelyek a hosszabb külföldi tartózkodások engedélyezésének követelményét szabályozzák, kizárólag két szélsőséges helyzetben voltak érvényesek: feszültség állapotában, azaz a Bundestag vagy a NATO által meghatározott, fokozott külső fenyegetés esetén, és védelmi állapot esetén, amikor a szövetségi területet ténylegesen fegyveres erővel támadják meg. A Berliner Zeitung szerint az év eleje óta azonban a szabályozás ezeken 

A szövetségi védelmi minisztérium szóvivője megerősítette az új engedélyezési követelményt. „Ez a szabályozás szükség esetén egy megbízható és informatív katonai nyilvántartással lehetséges” – fogalmazott. Szerinte fontos tudni, hogy vészhelyzet esetén kik azok, akik hosszabb ideig tartózkodhatnak külföldön.

A minisztérium elismeri a „mélyreható” következményeket – a részletek továbbra sem tisztázottak

A minisztérium ugyanakkor elismerte, hogy a szabályozás következményei „mélyrehatók”. Jelenleg „a jóváhagyási kötelezettség alóli mentességek megadására vonatkozó konkrétabb szabályozásokon” dolgoznak, többek között a „felesleges bürokrácia elkerülése” érdekében. A szóvivő azonban megértést kért, hogy nem tudják előre látni a folyamatban lévő felülvizsgálati folyamatot. Az eljárás végleges leírása „még nem lehetséges”.

A katonai szolgálatról szóló törvény 3. paragrafusa kimondja, hogy az engedélyeket általában meg kell adni – elutasításra nincs lehetőség. Ennek ellenére a kérelem benyújtása továbbra is kötelező. A minisztérium megválaszolatlanul hagyta azt a kérdést, hogy milyen következményekkel néz szembe az a férfi, aki nem szerzi meg az engedélyt az ország elhagyása előtt. A jóváhagyási követelmény egy nagyobb reformcsomag része. A német kormány a Bundeswehr jelenlegi, körülbelül 184 ezer fős létszámát 

Ennek érdekében minden 2008-ban vagy később született fiatal kap egy kérdőívet, amely többek között a katonai szolgálatra való hajlandóságukról kérdezi őket. A kitöltés férfiak számára kötelező, nők számára pedig önkéntes, mivel az alaptörvény (német alkotmány) csak férfiak számára írja elő a sorkatonai szolgálatot.

A teljes körű felmérésre később kerül sor

A tényleges sorkatonasági eljárást fokozatosan vezetik be. 2026-ban azok, akik a kérdőívben jelezték szolgálati hajlandóságukat, elsőként esnek át orvosi vizsgálatokon. Később egy átfogó sorkatonasági eljárás következik minden fiatal férfi számára. Az önkéntes szolgálat elve változatlan marad: senkit sem kényszerítenek a fegyveres erőknél való szolgálatra.

Németországban több millió férfi számára egyelőre nem világos, hogyan fogják a gyakorlatban megvalósítani az utazási engedélyre vonatkozó új követelményt – és mi történik, ha egyszerűen nem tudnak róla.