POLITIK
Óriási krízishelyzet alakult ki.
Franciaországban és Írországban az üzemanyagárak drasztikus emelkedése miatt pedig már tüntetések is kezdődtek, miután az állam láthatóan nem tesz semmit a vállalkozók megsegítése érdekében.
Fotó: SEBASTIEN SALOM-GOMIS Forrás: AFP
Óriási krízishelyzet alakult ki Európában a Hormuzi-szoros lezárása miatt. Franciaországban és Írországban a vállalkozók pedig már utcára is vonultak az elszálló üzemanyagárak miatt – írja az Euronews.
Fotó: SEBASTIEN SALOM-GOMIS / AFP
Megbénult a nantes-i körgyűrű, miután építőmunkások zárták le azt, tiltakozásképpen a folyamatosan emelkedő üzemanyagárak ellen. Franciaországban a dízel üzemanyag ára drasztikusan emelkedett a Hormuzi-szoros lezárása és a közel-keleti konfliktus miatt, ez pedig rengeteg kis- és középvállalkozót sodor veszélybe.
A tiltakozók szerint a megélhetésük veszélyben forog, hiszen az elszálló árak előtt is már nehéz gazdasági helyzetben kellett talpon maradniuk.
Sokan nehezményezték, hogy a francia állam semmilyen formában nem nyújt nekik segítséget, pedig sokak szerint a helyzet már annyira komoly, hogy az áremelkedés miatt kénytelenek lesznek hamarosan munkákat visszamondani. A tiltakozók tárgyalásokat követelnek a hatóságokkal a helyzet megoldására, azonban egyelőre kevés hajlandóságot látni erre az illetékesektől.
Az Európai Unió elhibázott politikájának hála Európa azon kontinensek közé tartozik, amelyek a leginkább érint a kialakult válság.
Az Európai Bizottság ugyanis Ukrajnával karöltve, morális okokra hivatkozva kivezette az olcsó orosz energiahordozókat a kontinensről, így lényegében a kontinensnek nincs hova fordulni.
Az orosz energiahordozókra kivetett szankciókat egyébként az Egyesült Államok is feloldotta ideiglenesen, azonban erre az Európai Bizottság nem hajlandó.
Ellenben a brüsszeli bürokraták több javaslatot is megfogalmaztak a tagállamok számára, mint például a fogyasztás önkéntes csökkentését, valamint a távmunka bevezetését. Ez azonban bizonyos iparágakban – mint amilyen az építőipar is – nem alkalmazható. Ráadásul a helyzet már most is kritikus a lakosság számára is, miután Franciaország benzinkútjainak jelentős részénél valamilyen hiány alakult ki, ami feltehetőleg csak még rosszabb lesz a jövőben.
A leginkább problémás terület azonban egyértelműen a mezőgazdaság lehet, hiszen a használatban lévő gépek jelentős része dízel üzemű, így pedig érzékenyen érinti a gazdákat az áremelkedés. Nem véletlenül kezdtek tiltakozásba Írországban a gazdák, akik ellen már a hadsereget is be kellett vetni.
A gazdák, – akikhez csatlakoztak később a fuvarozók is – állami közbelépést sürgetnek az elszálló dízelárak miatt. A tiltakozók három dolgot követelnek: a dízel árának korlátozását, hogy az „realisztikus és megfizethető” legyen, a szén-dioxid-adó teljes eltörlését, valamint a kormányzati vezetőkkel való közvetlen tárgyalást.
Az ír kormány bejelentette, hogy beveti a hadsereget a magas üzemanyagárak miatt tüntető gazdák és fuvarozók ellen, miután a tiltakozások megbénították Dublint. Csütörtöki nyilatkozatában Jim O’Callaghan ír igazságügyi miniszter közölte, hogy nem engedik tovább, hogy a tiltakozók lezárják az ország „kritikus infrastruktúráját”.
Hozzátette: a tiltakozók ne panaszkodjanak, ha a járműveikben kár keletkezik a tiltakozások feloszlatása közben. Az utóbbi napokban rendszeresek voltak a tiltakozások Írország-szerte, miután az üzemanyagárak az egekbe szöktek.
A tiltakozók teherautókkal, traktorokkal és egyéb járművekkel vonták blokád alá Dublint, továbbá lezárták a galway-i és limericki kikötőket, valamint az ország egyetlen olajfinomítóját Whitegate-ben, Cork közelében. Írországot különösen súlyosan érinti az energiaválság. Az ír sajtó szerint csütörtök estére várhatóan mintegy 100 benzinkút kifogy az üzemanyagból.
A benzin ára 15 százalékkal, a dízel pedig közel 30 százalékkal magasabb, mint február közepén. A háztartási fűtőolaj ára közben csaknem 70 százalékkal emelkedett.
Írországban az adók az üzemanyagköltségek csaknem 60 százalékát teszik ki. A tiltakozók azt követelik a kormánytól, hogy csökkentse ezeket a terheket a gazdák, szállítmányozók és ingázók megsegítése érdekében. A múlt hónapban bevezetett kisebb üzemanyagadó-csökkentést Írország ellenzéki Sinn Féin pártja „szánalmas gesztusnak” minősítette, „ami közel sem elégséges”.
Az ír kormány eközben megtagadta a tárgyalást a tiltakozókkal. Az EU politikájával összhangban a kormány kizárta az orosz üzemanyag-behozatal újraindítását is. Az egyre súlyosbodó energiaválság ellenére Simon Harris miniszterelnök-helyettes a múlt hónapban kijelentette, hogy „az Európai Unió bármilyen lépése az orosz olaj újbóli vásárlására (…) undorító lenne.”
Magyar Péter és Ukrajna káoszt akar okozni
Látható, hogy Ukrajna a Magyarország ellen bevezetett olajblokáddal hasonló káoszt akart kiváltani, mint amit most éppen Írországban látunk. A magyar kormány ugyanakkor nem enged az ukrán zsarolásnak. Ukrajna egyértelműen azért zárta el a Barátság kőolajvezetéket februárban, hogy azzal zavart keltsen az országban, és ezzel segítse hatalomra a Tisza Pártot és Magyar Pétert. A Tisza nemrég nyilvánosságra került energiaterve szerint esetleges kormányra kerülésük esetén azonnal megszüntetnék az üzemanyagárak védett árát. Magyarországot pedig leválasztanák az olcsó orosz energiáról, ezzel ellehetetlenítve az árcsökkentést, és évente több mint egymillió forint többletköltséget okoznának a magyar családoknak.
Az ukrán BBC elemzése szerint a globális energiaválság valójában csak most kezd kibontakozni, és hosszabb távon is átalakíthatja a világgazdaság működését.
Mint írták, a jelenlegi helyzet hátterében a közel-keleti konfliktus áll, amely nemcsak rövid távú ellátási zavarokat okoz, hanem tartós következményekkel is járhat az energiaárak és az ellátás biztonsága szempontjából.
Az elemzés rámutat:
még egy esetleges tűzszünet vagy a harcok befejezése sem hozná vissza gyorsan a korábbi, olcsó olajra és földgázra épülő időszakot.
Ennek egyik oka, hogy az olajhiány hatása késleltetve jelentkezik. A Perzsa-öböl térségéből induló szállítmányok ugyanis hosszú idő alatt jutnak el a világ különböző részeire, így a kieső mennyiségek hatása csak most kezd érzékelhetővé válni a piacokon.
A földgázpiac még sérülékenyebb helyzetben van. A cseppfolyósított földgáz (LNG) esetében Katar kulcsszereplőnek számít, és az onnan kieső szállítmányokat jóval nehezebb pótolni, mint az olajat. A problémát súlyosbítja, hogy a konfliktus nemcsak logisztikai fennakadásokat okoz, hanem jelentős infrastrukturális károkat is:
több olaj- és gázlétesítmény megrongálódott, amelyek helyreállítása akár hónapokig vagy évekig is eltarthat.
A válság elhúzódását az is erősíti, hogy az érintett termelő országoknak jelenleg nem új kitermelési kapacitások kiépítésére kell koncentrálniuk, hanem a megrongálódott infrastruktúra helyreállítására és saját biztonságuk megerősítésére.
Az elemzés szerint a bizonytalanság tartósan velünk maradhat, mivel a közel-keleti konfliktus bármikor újra eszkalálódhat. Emiatt a térség hosszabb távon is kevésbé megbízható energiaforrássá válhat, ami beépül az árakba kockázati felár formájában. Mindez globális szinten inflációs nyomást, lassuló gazdasági növekedést, sőt egyes országokban akár energiafelhasználási korlátozásokat is eredményezhet.
N
Ripost hírek
