Új front nyílik a közel-keleti háborúban

A libanoni hadsereg kivonult Dél-Libanon azon részeiről, ahová izraeli erők vonulnak be - jelentette az izraeli hadsereg.

A libanoni hadsereg úgy döntött, kivonul minden olyan pontról, ahol eddig az izraeli határ mentén állomásozott, és legalább tíz kilométerre visszahúzódik a határtól. Ezzel ütközőzóna jön létre Izrael és Libanon között.

Az izraeli hadsereg arab nyelvű szóvivője, Aviháj Edri kiürítési figyelmeztetést tett közzé Dél-Libanon több tucat falujának lakói számára az X-en.

"A Hezbollah tevékenysége arra kényszeríti az izraeli hadsereget, hogy fellépjen ellene, anélkül hogy önöknek ártana. Saját biztonságuk érdekében el kell hagyniuk otthonaikat, és legalább egy kilométer távolságra kell eltávolodniuk"

- szólt a felhívás.

A libanoni elnök, Joseph Aoun, a Hezbollah hétfőn Izrael felé indított rakétáiról azt mondta, hogy azok "a Litáni folyótól délre fekvő területen kívül estek, ahol a libanoni hadsereg állomásozik".

"A kormány döntése, hogy Libanon államának kizárólagos joga van háború és béke ügyében dönteni, végleges. Arra szólítjuk fel Izraelt, hogy hagyja abba a Libanon elleni támadásokat" -tette hozzá.

"A türelem időszaka véget ért. Nincs más választásunk, mint visszatérni az ellenálláshoz. Ha Izrael nyílt háborút akar, legyen úgy" - jelentette ki a Hezbollah politikai tanácsának alelnöke, Mahmúd Kumati.

Kedd délelőtt is számos rakétatámadás miatt elrendelt riadó volt Izraelben Iránból indított támadások miatt. Egy kisebb becsapódás történt Petach Tikvában, ahol csak anyagi károk keletkeztek.

Az izraeli hadseregnél vizsgálják a gyanút, hogy Irán a legutóbbi, Izrael középső része felé indított rakétazáporban kazettás bombákat vetett be. Ezek szétváló robbanófejű rakéták, melyek kisebb bombákat szórnak szét. Már vasárnap is kazettás bomba talált el egy épületet a Tel-Aviv melletti Ramat Ganban.

A Nemzetközi Vöröskereszt álláspontja szerint a kazettás lőszerek tiltott fegyvernek minősülnek.

Az Egyesült Államok Irán elleni katonai művelete Teherán rakéta- és haditengerészeti képességeinek megsemmisítéséig tart - jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter hétfőn.

A miniszter a Kongresszus épületében újságírók előtt elmondta, hogy a támadások intenzitása a következő szakaszban fokozódhat.

"Hatalmas mértékű károkat szenvednek el, és nem fogom a taktikai erőfeszítéseink részleteit megosztani, de a legkeményebb csapások csak most következnek az amerikai hadsereg részéről. A következő szakasz még inkább büntető jellegű lesz Iránra nézve, mint a jelenlegi" - fogalmazott Marco Rubio.

Hozzátette, nem tudja, mennyi időt vesz majd igénybe az Irán elleni offenzíva, de azt hangoztatta, hogy a világ "biztonságosabb" hely lesz, amikor lezárul.

A miniszter többi között azzal támasztotta alá a hadsereg bevetésének szükségességét, hogy Irán egy éven belül "az egész világot túszul ejtette volna", mert olyan szintre növelte volna drón- és rakétaarzenálját, ami "érinthetetlenné" teszi.

Marco Rubio azt is közölte, hogy a Trump-adminisztráció "100 százalékban" teljesítette törvényben foglalt kötelezettségét, amikor a Kongresszus kijelölt nyolc vezető tisztségviselője felé előzetesen jelezte a küszöbön álló katonai akciót. Hozzátette, a törvény előírása arról szól, hogy a törvényhozás tagjait 48 órán belül kell tájékoztatni a hadsereg bevetésének körülményeiről.

Az amerikai Kongresszus több tagja az Irán elleni katonai akciót követően jelezte, hogy megpróbálnak törvényt elfogadtatni, ami megköti az elnök kezét a háborús jogköröket illetően.

Marco Rubio hétfőn a Kongresszusban törvényhozókat tájékoztatott az Irán elleni katonai akció körülményeiről.

Az izraeli légierő az Irán elleni hadművelet két nappal korábbi kezdete óta mintegy ezerötszáz célpontot támadott - közölte hétfőn egy katonai szóvivő.

E célpontok között voltak az állam legfelső vezetői, az ország irányítóközpontjai, ballisztikus rakéták indítóhelyei, légvédelmi hadállások és harci repülőgépek bázisai.

Irán pedig több mint száz rakétával támadta Izraelt, és több mint ezerháromszáz rakétával, illetve több tucat drónnal azon Öböl-menti államokat is, amelyekben amerikai katonai támaszpontok vannak: Katar, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, Jordánia, Omán és Kuvait.

Az Oroszlán Üvöltésének elnevezett izraeli hadművelet szombati kezdete óta egy sokszereplős hadjárat alakult ki a térség több más országát érintve. "Irán támadásaival nem csak az amerikai támaszpontokat, hanem magukat az Öböl-menti államokat is be akarja vonni a konfliktusba, már katari és szaúd-arábiai olaj- és gázlétesítményeket is célba vesz" - közölte a Ynet hírportállal Joel Guzansky, a Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének (INSS) vezető kutatója és a térség szakértője.

"Az Öböl-államok eddig igyekeztek kimaradni a konfliktusból, de lehet, hogy kénytelenek lesznek feladni semlegességüket. A kérdés most az, hogy miképpen reagálnak"- tette hozzá.

Az izraeli hadsereg közlése szerint több száz iráni rakétaindító állást támadott a légierő, némelyiket közvetlenül rakétaindítás előtt. Célba vettek egy felszállásra kész F-4-es és egy F-5-ös vadászgépet a tabrizi repülőtéren, valamint pilóta nélküli eszközöket is.

Arról egyelőre nincsenek adatok, hogy az izraeli támadások milyen arányban voltak sikeresek, ez csak az utólagos értékelésből derül ki.

A térségben hét amerikai támaszpontot ért iráni támadás, továbbá három repülőteret, két szállodát, egy radarállomást és egy kikötőt. Az amerikai légvédelmi rendszerek - egyebek között Jordániában és Katarban - nagy hatékonysággal hárítják el a fenyegetéseket, miközben az amerikai vadászgépek a levegőből próbálják megsemmisíteni a levegőben vagy még a földön indítás előtt álló eszközöket. Ennek ellenére az iráni csapások - Izraelt nem számítva - legkevesebb 122 sebesült és 10 halálos áldozatot követeltek, köztük három amerikai katonáét.

A különböző jelentések alapján Izrael elsősorban Irán nyugati részét támadja, míg az Egyesült Államok a keletit és a délit.

Az iszlám fundamentalizmus táplálta terrorizmus veszélyével szemben nem lankadhat a figyelem, annál is inkább, mivel egyéni akciókra épül - hangoztatta egy tévéinterjúban Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, aki szerint a nemzetközi helyzetet a káosz uralja.

A kormányfő a belügyi hatóságok és a titkosszolgálatok hétfői nemzetbiztonsági egyeztetése után nyilatkozott a Canale 5 olasz tévécsatorna híradójának (TG5), hangsúlyozva, hogy minden lehetséges erőt és eszközt bevetnek az esetleges terrorveszéllyel szemben.

Meloni úgy vélte, hogy az iráni konfliktus egyik következménye az iszlám fundamentalizmushoz kötődő terrortámadások újraindulása lehet magányos elkövetők merényleteivel.

Az iráni konfliktus kirobbanása óta adott első interjújában az olasz miniszterelnök aggasztónak nevezte a harcok szélesedését, ezért a diplomáciai csatornák működésének erősítését szorgalmazta. Aggodalmát fejezte ki a nemzetközi jog válsága miatt, amely - úgy vélte - az ukrajnai háború elkerülhetetlen következménye.

A TG5-ben Meloni a "káosz időszakáról" beszélt, hozzátéve, hogy a Ciprust ért iráni dróntámadás bizonyítéka annak, hogy a háború Európát is elérheti.

"A cél az, hogy a válság ne terjedjen tovább, de a helyzet semmit nem javulhat, ha Irán nem állítja le a Perzsa-öböl országai elleni teljesen indokolatlan támadást" - jelentette ki Giorgia Meloni.

Megjegyezte, ostobaság azt gondolni, hogy "ami rajtunk kívül történik, az bennünket nem érinthet". Hozzátette, nem engedhető meg, hogy a jelenlegi iráni rezsim nagy hatótávolságú atomrakétákkal rendelkezzen.

A Matteo Piantedosi belügyminiszter vezette közrendi és nemzetbiztonsági tanácskozás közleménye szerint Olaszországban több mint 28 ezer kiemelt védelmet igénylő helyszín van, közülük 4400 Rómában.

Közöttük vannak Izrael és az Egyesült Államok képviseletei és más intézményei, de megerősítették a biztonsági intézkedéseket a konfliktus által érintett többi ország olaszországi épületeinél is.

Antonio Tajani külügyminiszter bejelentette, hogy eddig 127 olasz állampolgárt tudtak hazaszállítani a közel-keleti térségből, és kedden további háromszázan hagyják el Ománt, és kétszáz gimnazista az Egyesült Arab Emírségekből tér haza. Tajani adatai szerint több mint hetvenezer olasz állampolgár kérhet segítséget a hazatéréshez.