POLITIK
"Még nem is kezdték el igazán keményen ütni őket”.
A „nagy hullám még hátravan” az Irán elleni offenzívából Donald Trump amerikai elnök szerint, aki hétfőn a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: „még nem is kezdték el igazán keményen ütni őket”.
„Úgy érzem, nagyon jól mennek a dolgok. A világ legerősebb hadserege a miénk, és használjuk is. Mindig is úgy gondoltam, négy hétig fog tartani, most kicsit gyorsabban haladunk a tervezettnél” – mondta Trump.
Az amerikai elnök kiemelte, hogy Irán nagyon sok „vezetőt”, 49 embert vesztett.
„Kicsit arrogáns volt részükről, hogy mind egy helyen gyűltek össze. Azt hitték, nem lehet észrevenni őket. De észrevettük őket, teljesen megdöbbentünk”
– fogalmazott Trump.
Elmondta: az Egyesült Államoknak nincs tudomása arról, hogy ki lesz Irán új vezetője a szombaton légicsapásokban megölt Ali Hamenei helyett.
Igennel válaszolt az elnök arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok a katonai támadásokon kívül tesz-e többet is annak érdekében, hogy az iráni emberek visszavegyék az irányítást a teheráni rezsimtől. „Teszünk. De most azt szeretnénk, hogy mindenki húzza meg magát. Nem biztonságos kint lenni. És kezd még kevésbé biztonságosnak lenni” – tette hozzá az amerikai elnök.
Trump szerint a legnagyobb meglepetés Irán támadása volt a térségben található arab országok, Bahrein, Jordánia, Kuvait, Katar és az Egyesült Arab Emírségek ellen. „Meglepetésként ért minket. Mondtuk nekik, megoldjuk mi, de most ők is harcolni akarnak. És agresszívan harcolnak. Eredetileg nagyon kicsit akartak csak beavatkozni, most meg ragaszkodnak ahhoz, hogy beavatkozhassanak”
– hangoztatta.
Donald Trump felhívta a figyelmet arra is, hogy a teheráni vezetés nukleáris fenyegetése már egy ideje komoly gondot jelentett a régióban. „Meg kell érteni, hogy évek óta e sötét felleg alatt éltek. Ezért nem lehetett béke” – fűzte hozzá.
Az amerikai elnök elmondta, hogy csapata megpróbált tárgyalni az irániakkal, de „nem tudtunk egyezségre jutni ezekkel az emberekkel”. Hangsúlyozta, hogy minden új ajánlatot a korábbi ajánlatok visszavonásával fogadtak, s nem akartak beleegyezni az urándúsítás leállításába.
Trump egyben
bírálta a Barack Obama elnök hivatali ideje alatt született atomalkut, mert ez szerinte három-négy éven belül atomfegyverhez juttatta volna az iráni vezetést. „Bevetették volna Izrael ellen. Talán ellenünk használták volna” – vélekedett. „Az a megállapodás rossz volt, egyenes út volt a bombához”
– tette hozzá.
Egy másik nyilatkozatban, amelyet a The New York Postnak adott szintén hétfőn, Donald Trump azt mondta, hogy Washington nem habozna szárazföldi csapatokat küldeni Iránba, ha az szükségesnek bizonyulna.
Az amerikai védelmi miniszter szerint Khamenei ajatollah halálával megváltozott az iráni rezsim, és a világ „jobb hely lett”. Pete Hegseth a Pentagonban tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: bárki, aki amerikaiakat öl vagy fenyeget, számíthat az Egyesült Államok azonnali és határozott válaszára.
Pete Hegseth a BBC tudósítása szerint elmondta, hogy a szombaton indított légicsapások Donald Trump elnök közvetlen utasítására történtek, és a történelem „leghalálosabb, legbonyolultabb és legprecízebb légi műveletei” voltak. „
Nem mi kezdtük a háborút, de Trump elnök alatt befejezzük” – fogalmazott, kiemelve, hogy az elmúlt 47 év iráni agressziója után Washington határozottan lépett fel.
A miniszter hangsúlyozta, hogy Iránhoz hasonló rezsimek nem juthatnak nukleáris fegyverekhez, és Trump elnöknek „megvan a bátorsága” ahhoz, hogy ezt érvényesítse. Hegseth szerint a hadművelet nem a rezsimváltásról szólt, de a rezsim „biztosan megváltozott, és a világ jobb lett tőle”.
Az amerikai veszteségekről Hegseth elmondta: a műveletben négy katona életét vesztette. Dan Caine vezérkari főnök részvétét fejezte ki az elhunyt katonák családjainak, ugyanakkor jelezte, hogy további veszteségekkel is számolni kell, de mindent megtesznek ezek minimalizálásáért.
Hegseth az iráni biztonsági erőkhöz intézett üzenetében azt mondta: „bölcsen válasszanak”, miközben az amerikai és izraeli csapatmozgások tovább folytatódnak a térségben.
Végül a miniszter az amerikai katonákhoz fordulva kijelentette: „Ez az a generációs fordulópont, amelyre vártunk.” A Pentagon célja, hogy a műveletet teljesen ellenőrizze az elejétől a végéig, miközben az Egyesült Államok reméli, hogy az iráni nép is kihasználja az új helyzet nyújtotta lehetőségeket.
Szerdán és csütörtökön is repatriáló járat indul Budapestre Ammánból kilencvenfős kapacitással, hogy hazahozzák azokat a magyarokat, akik el tudnak jutni szárazföldi úton Jordániába a környező államokból – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.
Szijjártó Péter (Fotó: AFP)
Szijjártó Péter az Igazság órája című műsorban arról számolt be, hogy a Közel-Keleten jelentős számú magyar tartózkodik Izraelben is, ahonnan szárazföldön keresztül két irányba lehet eljutni: Egyiptomba, ott egy 24 órában üzemelő határátkelő működik, valamint két határátkelőhelyen keresztül Jordániába.
Ami Egyiptomot illeti, ott a Wizz Air közölte, hogy elkezdi sűríteni Sarm es-Sejk-i járatait, heti háromról tízre emeli a gyakoriságot. És ezzel az ott felgyűlő magyar állampolgárokat haza tudják hozni ütemesen, viszonylag belátható rövid időn belül
– közölte.
Jordániából pedig sajnos a repülőjáratok telítettsége miatt nagyon nehézkes az elutazás, ezért szerdán és csütörtökön egy-egy repatriáló járatot indítunk kilencvenfős kapacitással Ammánból. Ezért azok, akik Izraelből, valamint a környező országokból szárazföldön el tudnak jutni Jordániába, őket haza fogjuk hozni
– folytatta.
„Miért Jordániából? Azért, mert az az ország, ahol egyrészt biztonságos a repülés, másrészt pedig ebbe az országban szárazföldi úton több térségbeli országból el tudnak jutni a magyarok” – tette hozzá.
Törökország az iráni háború eszkalációja miatt újabb, akár egymilliós menekülthullám lehetőségére készül, miközben már most is a világ egyik legnagyobb befogadó állama. Ankara a korábbi „nyitott ajtók” politikájával szakítva határzárakkal, pufferzónákkal és rendkívüli intézkedésekkel igyekszik megelőzni, hogy a konfliktus következményei tovább destabilizálják az országot és Európa irányába tereljék a migrációs nyomást.
Illusztráció: Menekültek Forrás: AFP
Az Öböl-menti országok után Ankara is attól tart, hogy Törökországot is eléri a 2026. február 28-án kirobbant iráni háború hatása. Törökország a világ egyik legtöbb menekültet befogadó országa, ám ha a háború tovább eszkalálódik, újabb menekülthullámmal nézhet szembe – áll a Migrációkutató Intézet Fókuszpont-elemzésében.
Törökország közel 2,3 millió szíriai menekültnek ad otthont, rajtuk kívül körülbelül 170 000 más nemzetiségű menekült él az országban.
Különösen magas az irániak száma: a török belügyminisztérium adatai szerint több mint 76 000 iráni állampolgár rendelkezik tartózkodási engedéllyel; mellettük mintegy tízezren diák vagy munkavállalói vízummal, illetve menekültstátussal tartózkodnak az országban – mutat rá az elemzés.
A török kormány attól tart, hogy az iráni háború következtében tömegesen érkezhetnek a menekültek a török–iráni határra.
Ankara már 2003-ban megtapasztalta az Egyesült Államok vezette iraki háború, majd a 2011–2024 közötti szíriai polgárháború destabilizáló hatásait. A konfliktusok következtében menekültek százezrei érkeztek Törökországba, a háborúk pedig olyan kulcsfontosságú ágazatokban okoztak zavarokat, mint az energiapar és a kereskedelem.
Ankara a legrosszabb forgatókönyvre készül, amely szerint egymillió menekült is érkezhet Iránból Törökországba – elsősorban olyan afgán és pakisztáni állampolgárok, akiket a perzsa országban a kitoloncolás veszélye fenyeget.
A menekülthullám lehetőséget biztosítana a radikális csoportok számára az Európába való beáramlásra is.
– figyelmeztet a Migrációkutató Intézet.
Az Iránban tartózkodó menekültek száma az elmúlt hónapokban folyamatosan változott Teherán szigorodó kitoloncolási politikája következtében. A Displaced International nevű jogvédő szervezet 2026. januári adatai szerint több mint négymillió afgán állampolgárra várhat kitoloncolás. Egy újabb migrációs nyomás fokozná a terheket a már így is magas inflációval és lassú növekedéssel küzdő török gazdaságon.
Egy újabb menekülthullám esetén a török kormány eleget tenne humanitárius és nemzetközi jogi kötelezettségeinek, ugyanakkor nem alkalmazná a korábbi „nyitott ajtók” politikáját.
A lehetséges intézkedések között szerepel menekülttáborok felállítása a határ közelében, valamint pufferzónák kialakítása annak érdekében, hogy megakadályozzák az átkeléseket.
– mutat rá elemzésében az intézet.
A jelenlegi szabályozás szerint az iráni állampolgárok vízum nélkül utazhatnak Törökországba, azonban tömeges beáramlás esetén Ankara szigorítást rendelhet el. 2026. március 2-án Ömer Bolat török kereskedelmi miniszter bejelentette, hogy Teheránnal közösen ideiglenesen lezártak három határátkelőhelyet, és a belépést kizárólag saját állampolgáraik számára engedélyezik.
A körülbelül 560 kilométer hosszú török–iráni határ régóta a régió egyik legaktívabb illegális migrációs folyosója: afgán, pakisztáni és iráni állampolgárok rendszeresen próbálnak rajta keresztül Európába jutni.
– írja a Migrációkutató Intézet.
Törökország az elmúlt évtizedben jelentős összegeket fektetett a határbiztonsági infrastruktúrába, beleértve a betonfalak és szögesdrótkerítések építését, megfigyelőtornyok telepítését, valamint egy többrétegű katonai, csendőrségi és rendőrségi járőrrendszer kialakítását.
A török külügyminisztérium nemrég zárt ajtók mögötti parlamenti ülésen tájékoztatta a törvényhozókat a többszintű vészhelyzeti tervekről. A tisztviselők jelezték készségüket a rendkívüli intézkedések meghozatalára annak érdekében, hogy elkerüljék a szíriai polgárháborút követő „nyitott ajtók” menekültpolitikájának megismétlődését – zárta elemzését a Fókuszpont.
Ripost hírek
