Semjén Zsolt Erdélyben: Egy nemzet vagyunk

Nem engedjük, hogy idegenek mondják meg, mit gondoljunk és miképpen cselekedjünk, mivé legyünk – hangoztatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vasárnap este Gyergyószentmiklóson a március 15-i ünnepségen.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke a székelyföldi városban a Szent Miklós-templomban vett részt szentmisén a nemzeti ünnepen, majd az ünneplő tömeg fáklyákkal vonult Petőfi Sándor szobrához.

Semjén Zsolt hangsúlyozta: az ünnepnek két értelme van. Az egyik levonni a történelmi tanulságokat, mert ezek eligazítást jelentenek a jövőben. A másik: a magyar kis létszámú népként csak akkor tud megmaradni, ha minden magyarban benne él a tudat, hogy büszkeség a nemzethez tartozni.

Úgy fogalmazott, miközben azt lehet mondani, hogy az 1848-49-es szabadságharc a túlerő miatt elbukott és eltiporták, valójában 1867-ben a kiegyezéssel sikerült megteremteni a szuverén Magyarországot, elérni a magyarok alkotmányos jogainak tiszteletben tartását.

„Elértük, hogy magyarként élhessünk a saját hazánkban. Nem adtuk föl, és most sem adjuk fel!”

– szögezte le Semjén Zsolt.

Közölte: ma is meg kell küzdenünk birodalmi központokkal, amelyek meg akarják mondani nekünk magyaroknak, mi legyen az értékválasztásunk, mit gondoljunk Istenről, hazáról, családról.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke. Fotó: MTI/Veres Nándor

A magyar történelmen végignézve azt kell mondanunk, nem mi tartozunk Európának, hanem Európa tartozik nekünk, mert ezer éven át védtük ezt az Európát – fogalmazott.

Hozzátette:

nekünk, magyaroknak jogunk van a szuverén Magyarországhoz, ahhoz, hogy megőrizzük nemzeti értékeinket és hagyományainkat, nemzeti önrendelkezésünket.

A magyar nem kevesebb más nemzetnél, és ha elfogadná, hogy léteznek olyan jogok az Európai Unióban, melyek más nemzeteknek járnak, neki ellenben nem, akkor azt fogadná el, hogy másodrangú európai uniós polgár. „Mivel nem vagyunk kevesebbek senkinél, nem vagyunk másodrangú polgárok. Ami másnak jár, az nekünk is jár. Amit másnak szabad, azt nekünk is szabad, és amit másnak lehet, azt nekünk is lehet” – hangsúlyozta.

Hozzátette: amíg Magyarország miniszterelnökét Orbán Viktornak hívják, és amíg Orbán-kormány van Magyarországon, addig a határon túli magyarság szerzett jogai szentek és sérthetetlenek, ahogy az elmúlt 16 év nemzetpolitikai vívmányai is.

„Egy nemzet vagyunk, egy magyarsággal, egy állampolgársággal, azonos jogokkal, és ebből nem fogunk engedni”

– húzta alá Semjén Zsolt.

Résztvevők az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének 178. évfordulóján tartott ünnepi fáklyás felvonuláson az erdélyi Gyergyószentmiklóson 2026. március 15-én. Fotó: MTI/Veres Nándor

Tánczos Barna, a román kormány miniszterelnök-helyettese arról beszélt, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősei tudták: a szabadság nem ajándék, nem adott jog, a zsarnokság eltiprása a szabadság, a szabadság megtartása pedig a biztonság.

Közölte: ma gazdasági nyomás nehezedik az erdélyi magyar közösségre is, ami próbára teszi tagjainak türelmét, az egymás iránti bizalmat és a jövőbe vetett hitüket. Ilyenkor a közösségi vezetőknek kötelességük higgadtnak maradni és megtalálni a megoldásokat, ugyanis ma is meg kell küzdeni a szabadságért.

„Szabadságharcot folytatunk továbbra is a magyar iskoláinkért akkor, amikor megvédjük őket és nem engedjük, hogy feloszlassák, illetve összevonják őket. Szabadságharcot folytatunk a magyar és székely szimbólumainkért. Állandó harcban mutatjuk meg a nagyvilágnak, hogy továbbra is erős, sorsunkat magunk alakító nemzet vagyunk”

– fogalmazott Tánczos Barna.

A nemzet egységét hangsúlyozva közölte: az erdélyi magyarok tudják, hogy nincsenek egyedül a harcban, és az elmúlt 16 évben számíthattak a magyar kormányra, így az is számíthat az erdélyi magyarokra. Biztosította a magyar kormányt, hogy a szabadságért folyó harcban nincs egyedül. „Áll a zászló a Hargitán és a Bucsinon is, és az április 12-i csapatszemlén mi, székelyek mindannyian ott leszünk” – mondta a magyarországi parlamenti választásokra utalva.

Huszár az ünnepi fáklyás felvonuláson Gyergyószentmiklóson. Fotó: MTI/Veres Nándor

Nagy Zoltán polgármester is az összefogás szükségességét hangsúlyozta, azért, hogy a magyarság óvja meg 15 év nemzetpolitikai eredményeit.

Sorbán Attila Örs, az Erdélyi Magyar Szövetség képviselője szerint „együtt erő vagyunk”, ezért együtt kell megvédeni a szuverenitást, az elért eredményeket.

Az ünnepségen Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét Percze László csíkszeredai konzul olvasta fel.

A Figura Stúdiószínház művészei és a város diáksága mellett az ünnepségen a 94 éves Szilágyi Árpád 56-os elítélt is szavalt.

Március 15-e a szabadság és a magyarság egységének az ünnepe, amikor magyarok milliói egyet mondanak, és egyet gondolnak a piros-fehér-zöld kokárdák és lobogók alatt Kézdivásárhelytől Sopronig, Clevelandtől Sepsiszentgyörgyig – hangsúlyozta Sulyok Tamás köztársasági elnök vasárnap Kézdivásárhelyen, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.

A székelyföldi város főterén összesereglett tömeg előtt azt mondta: azért jött Kézdivásárhelyre a nemzeti ünnepen, hogy államfőként megerősítse, Magyarország számára fontos minden külhonban élő magyar ember. Rámutatott: a magyarság összetartozását, annak lelki és kulturális kifejezése mellett, jogi alapokon is rögzítette a 2011-es alaptörvény.

„Egyek vagyunk tehát lelki és közjogi értelemben is. Van és lehet állampolgársága és szavazati joga minden erdélyi, székely és csángó magyarnak” – hangsúlyozta a köztársasági elnök.

Vannak olyan történelmi pillanatok, amikor Magyarország függetlenségéért, szuverenitásáért, az elért vívmányaink megőrzéséért, családjaink védelmében és boldogulásáért, végső soron a jövőbe vetett hitünkért ki kell állnunk - írta Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából az MTI-hez eljuttatott közleményében vasárnap.

A kereszténydemokrata politikus hangsúlyozta: a történelem megtanított minket arra, hogy a szabadságunkat elveszíteni könnyű, de visszaszerezni nehéz.

"Ilyen, a patriotizmus bátor időszaka volt 1848 is, amikor egy emberként állt fel a nemzet és mondta azt, hogy elég volt az elnyomásból, nem tűrjük, hogy idegen érdekek kiszolgálói legyünk, és a saját hitünk és elveink szerint akarunk élni, nem úgy, ahogy azt külföldről diktálják"

- fogalmazott.

Simicskó István rámutatott arra, hogy ma is ilyen fontos időket élünk, amikor sorsunkat befolyásoló, jelentőségteljes történéseknek lehetünk a részesei.

"A világ ma zűrzavarosabb és kiszámíthatatlanabb, mint valaha, de még ma is bennünk él a márciusi ifjak elszántsága, tisztánlátása és hazaszeretete. A kihívásokkal teli 21. századi Európában mi, magyarok egyenes derékkal, elszántan és határozottan kiállunk azért, amiben hiszünk, amiért őseink egykor vérüket adták" - írta.

Kiemelte,

a Kereszténydemokrata Néppárt meggyőződése, hogy a hazaszeretet nem csupán érzelem, hanem felelősség is. Felelősség Magyarország jövőjéért, közösségeinkért, családjainkért és kulturális örökségünk megőrzéséért.

Március 15. a bátorság, a nemzeti összetartozás és a remény ünnepe. 1848 hőseinek áldozata kötelez bennünket, hogy megőrizzük a magyarság biztonságát, békéjét és jövőjét! - hangsúlyozta Simicskó István.