POLITIK
Radikális csoportok Európában is akcióba lendülhetnek.
Elhúzódó migrációs válságot hozhat az iráni háború. Még ha a fegyveres konfliktus el is csitul, a gazdasági és biztonsági helyzet romlása miatt több millió iráni és az Iránban tartózkodó afgán indulhat útnak.
Emellett radikális csoportok Európában is akcióba lendülhetnek. Komoly veszélyben lehetnek azon európai országok állampolgárai, amelyek korábban megnyitották kapujukat az illegális bevándorlók előtt.
A helyzetet súlyosbítja, hogy Irán maga is menekültbefogadó ország. Az UNHCR adatai szerint mintegy 800 ezer regisztrált menekült – döntő többségük afgán – él az országban, emellett körülbelül 2 millió, okmány nélküli afgán tartózkodik Iránban. Más becslések a teljes afgán jelenlétet 4–4,5 millió főre teszik. Irán az elmúlt években több százezres nagyságrendben deportált afgán állampolgárokat; 2024-ben mintegy 750 ezer kitoloncolás történt. Ha a konfliktus vagy a kialakuló káosz miatt az állam rendészeti kapacitásai a belső biztonság fenntartására összpontosulnak, miközben a gazdasági nyomás erősödik, az afgán menekültek is növekvő számban indulhatnak el Európa felé.
A német Bundestagban a SPD külpolitikai szóvivője, Adis Ahmetovic is arra figyelmeztetett: egy újabb közel-keleti háború tömeges migrációs hullámot indíthat el Európa felé, írja a Tagesschau. A Stern magazinnak adott nyilatkozatában Ahmetovic emlékeztetett:
A történelemben minden közel-keleti háború hatalmas menekültáradatot hozott – Irak, Szíria, Líbia.
Hozzátette: akár milliók is elindulhatnak Európa irányába.
Most éppen a migráció európai rendezésén dolgozunk. Ez most sokkal nehezebb lesz: vajon felkészült-e Európa egy újabb tömeges migrációra? Nem hiszem
– tette hozzá.
Ahmetovic szerint bár Irán legfelsőbb vezetőjének, Ali Hamenei bukása új helyzetet teremthet, komoly veszélyekkel is jár. Úgy fogalmazott: egy 90 milliós, soknemzetiségű államban akár polgárháború is kitörhet, ami az egész régiót lángba boríthatja, ennek pedig közvetlen következményei lennének Németországra és Európára nézve.
Orbán Viktor új migrációs hullám veszélyére figyelmeztetett
Orbán Viktor miniszterelnök soproni fórumán a kialakult helyzet veszélyeire figyelmeztetett. Mint mondta, a világ egyre instabilabb, és ennek következményeire Magyarországnak is fel kell készülnie.
A kormányfő úgy fogalmazott, hogy a Közel-Keleten kiéleződő konfliktus új migrációs hullámot indíthat el Európa felé.
− Most a Közel-Keleten is háború van. Senki sem tudja, hogy az elhúzódó katonai konfliktus milyen bevándorlási problémákat okoz. Irán egy 90 milliós ország. Ha onnan megindulnak, következő Törökország, és már itt vannak a Balkánon, és itt vannak a mi kerítésünknél − mondta a miniszterelnök, hozzátéve:
Észnél kell lenni, nem a kockáztatás időszakát éljük.
Újabb támadások és halálos áldozatok
Az iráni állami média szerint az ország nyugati részét ismét légitámadás érte. A jelentések alapján legalább három ember meghalt a nyugat-iráni Sanandadzs városában ért csapások következtében, több lakóépület is megsérült. A halálos áldozatok száma még emelkedhet. Nem sokkal később a közép-iráni Jazd tartományból is támadásokról érkeztek hírek. Közben a térség más pontjain is folytatódnak a harcok. Libanoni közlések szerint izraeli csapásokban – amelyeket a Hezbollah támadásai előztek meg – legalább 31 ember vesztette életét.
A Perzsa-öböl menti Kuvaitban sajtójelentések szerint lezuhant egy amerikai vadászgép. A hírek szerint az F–15-ös típusú harci gép személyzete időben katapultált.
A CNN beszámolója szerint a zuhanás néhány kilométerre történt az Ali al-Salam amerikai légibázistól. Hivatalos megerősítés egyelőre nem érkezett az esetről.
Brüsszel kiáll Ciprus mellett
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen biztosította az uniós tagállamokat támogatásáról, miután dróntámadás érte a brit légierő egyik ciprusi támaszpontját.
Von der Leyen az X-en közölte: bár a Ciprusi Köztársaság nem volt közvetlen célpont, az Európai Unió „közösen, határozottan és egyértelműen” kiáll minden tagállama mellett.
A NATO nem fog részt venni az Egyesült Államok és Izrael Irán ellen indított katonai műveletében – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár az ARD német közszolgálati televíziónak nyilatkozva hétfőn.
„Ez Irán, a Perzsa-öböl, ez kívül esik a NATO területén” – húzta alá.
„Abszolút semmi terv sincs arra, hogy a NATO-t belerángassák ebbe, vagy részese legyen ennek” – tette hozzá.
Rutte ugyanakkor felszólította az európai szövetséges országokat, hogy támogassák az Egyesült Államokat és Izraelt, mert
az Irán elleni katonai művelet Európa biztonsága végett is döntő jelentőséggel bír.
„Ez azt jelenti, hogy ahol segíteni tudunk, ott segítenünk kell” – tette hozzá.
Hangoztatta, hogy a NATO-tagországok a harci cselekményekben való közvetlen részvétel nélkül is nyújthatnak segítséget logisztikával, illetve hozzáférés biztosításával.
A NATO főtitkára világossá tette, hogy megszorítások nélkül
üdvözli az Iszlám Köztársaság elleni támadásokat.
„Nagyon fontosnak tartom azt, amit az Egyesült Államok közösen tesz Izraellel” – hangoztatta, utalva az iráni rakéta- és atomprogramokat sújtó csapásokra, valamint Ali Hamenei iráni legfőbb politikai és vallási vezető megölésére utalva. Úgy fogalmazott, kulcsfontosságú, hogy Donald Trump amerikai elnök meghozta ezt a döntést.
Figyelmeztetett, hogy amennyiben Irán atomfegyverhez jutna, még nagyobb fenyegetést jelentene. „Fojtogató szorításba venné Izraelt. Ez potenciálisan Izrael vereségét jelenthetné” – tette hozzá.
Görögország fokozza Ciprusnak nyújtott katonai támogatását a szigeten működő brit támaszpontot ért dróntámadás nyomán – jelentette be Níkosz Déndiasz görög védelmi miniszter hétfőn.
Az ERTNews hírtelevíziónak nyilatkozva a tárcavezető elmondta, hogy Görögország két fregattot és két F-16-os vadászbombázót küld a sziget védelmének megerősítésére. Hozzátette, hogy a hadihajók korszerű légvédelmi és drónelhárító rendszerekkel rendelkeznek.
A ciprusi elnök és a brit védelmi minisztérium korábban közölte, hogy
dróncsapás érte az éjszaka folyamán a brit királyi légierő ciprusi Akrotiri légitámaszpontját,
ahol csekély mértékű károk keletkeztek, az esetnek nem volt áldozata.
Egyelőre nincs megerősített információ arról, hogy honnan lőtték ki a drónt. Nikosz Hrisztodulidesz ciprusi elnök ugyanakkor Sahíd típusú pilóta nélküli repülőeszközről tett említést, mint amilyet főként Iránban gyártanak.
Tovább eszkalálódott a Közel-Keleten zajló konfliktus, miután az iráni rakéták már nemcsak Izraelt és a szomszédos arab országokat, hanem egy ciprusi brit légitámaszpontot is eltaláltak. A teheráni terrorállam hétfőn egyértelműen kizárta az Egyesült Államokkal való tárgyalás lehetőségét, miközben Donald Trump amerikai elnök a lehetséges válaszcsapásokról és a konfliktus egy hónapig tartó elhúzódásáról is beszélt.
Tovább eszkalálódott hétfőn a Közel-Keleten zajló konfliktus, miután az iráni rakéták már nemcsak Izraelt, Szaúd-Arábiát, Bahreint és az Egyesült Arab Emírségeket érték el, hanem egy Cipruson lévő brit légitámaszpontot is. Miközben az amerikai elnök vasárnap még a diplomáciai rendezés lehetőségéről beszélt, Teherán egyértelmű cáfolatot adott.
Az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács titkára hétfőn tagadta azokat az értesüléseket, amelyek szerint Irán közvetítőkön keresztül megkereste volna az Egyesült Államokat a tárgyalások újraindítása érdekében.
„Nem fogunk tárgyalni az Egyesült Államokkal” – írta hétfői X-bejegyzésében Ali Larijani, aki korábban Ali Hamenei ajatollah legfőbb tanácsadójaként is dolgozott.
Az Iráni Forradalmi Gárda bosszút esküdött, miután a szombati amerikai-izraeli légitámadásokban meghalt Ali Hámenei, Irán legfelsőbb vezetője, valamint a védelmi miniszter és az Iráni Forradalmi Gárda parancsnoka. Az iráni Vörös Félhold adatai szerint a több mint 200 halálos áldozattal járó akció azonnali válaszlépéseket váltott ki.
„Jobb, ha ezt nem teszik” – figyelmeztette Donald Trump Teheránt az esetleges iráni megtorló csapásokra reagálva. Az amerikai elnök vasárnap a Truth Social platformján fejtette ki, hogy amennyiben Irán mégis válaszlépésekre készül, az Egyesült Államok „soha nem látott erejű” csapással reagál majd.
Egy hónapig is elhúzódhat az iráni konfliktus
A Pentagon március 1-jén erősítette meg az iráni konfliktus első amerikai áldozatait. Vasárnap a terrorállam által indított kuvaiti támadásban három amerikai katona meghalt, öt pedig súlyosan megsebesült. Az amerikai elnök bosszút ígért az amerikaiak haláláért, és arra szólította fel az iráni népet, hogy keljen fel, és döntse meg az iszlám rezsimet.
Donald Trump a Daily Mailnek adott exkluzív telefoninterjújában az áldozatokat „nagyszerű embereknek” nevezte, majd kijelentette, hogy az iráni válaszcsapások nem érték váratlanul az amerikai vezetést.
Az amerikai elnök emellett egy lehetséges ütemtervet is felvázolt a háborúval kapcsolatban.
„Úgy számoltuk, hogy körülbelül négy hétig fog tartani. Mindig is egy nagyjából négyhetes folyamatról volt szó – bármilyen erős is legyen, ez egy nagy ország, négy hétbe fog telni – vagy kevesebbe” – magyarázta Donald Trump, aki továbbra sem vetette el a megállapodás és a harcok gyors lezárásának lehetőségét.
Habár az amerikai elnök továbbra is nyitottnak mutatkozik a tárgyalásokra, egyelőre nem világos, hogy a felek között valóban elindulhat-e bármilyen diplomáciai folyamat. A Közel-Kelet így egy olyan konfliktus küszöbén áll, amely akár hetekig is elhúzódhat, és amelynek kimenetele nemcsak a térség, hanem a globális biztonság szempontjából is meghatározó lehet.
Ripost hírek
