Magyarország hazahozza a külföldön rekedt magyarokat

Emírségekbeli és jordániai kollégájával egyeztetett a közel-keleti helyzetről és a térségben rekedt magyarok hazajuttatásáról kedd este Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A tárcavezető arról számolt be az emírségekbeli kollégájával, Abdullah bin Zajed al-Nahjannal folytatott telefonos egyeztetését követően, hogy sajnos a helyzet továbbra is durva a Közel-Keleten, Irán folyamatosan csapásokat mér az arab országokra, folyamatosan támadja őket drónokkal, ballisztikus rakétákkal és cirkálórakétákkal, ezért a légterek többsége továbbra is zárva tart.

"Az előbb újra telefonon egyeztettem az Egyesült Arab Emirátusok külügyminiszterével, tekintettel arra, hogy több mint négyezer magyar még mindig ott van Dubajban és Abu-Dzabiban. A külügyminiszter kolléga arról tájékoztatott, hogy a repülőtereiket érő támadások miatt csak nagyon lassan, óvatosan és korlátozottan tudják újranyitni a légterüket, és lassan, korlátozottan tudják újra üzembe helyezni a repülőtereiket" - mondta a tárca közlése szerint.

"Ez sajnos abból a tényből is látszik, hogy a ma 13 órára tervezett budapesti Flydubai-járat még mindig nem tudott elindulni, és most talán hajnal 2-kor el tud jönni, hogyha minden rendben lesz"

- folytatta.

"A kollégám arról biztosított, hogy továbbra is mindent megtesznek annak érdekében, hogy az Egyesült Arab Emirátusokban rekedt magyarok biztonságban legyenek" - tette hozzá.

Szijjártó Péter ezután tudatta, hogy nemrég jordániai hivatali partnerével, Ajmán Szafádival is beszélt, akinek országába sok magyarnak segítettek átjutni Izraelből a szárazföldi határon keresztül.

"Azokat, akiket átsegítettünk Jordániába, szerdán és csütörtökön egy-egy repatriáló járattal hazahozzuk Ammánból"

- emlékeztetett.

"Mai napon egyeztettem a jordán külügyminiszter kollégával, és a jordán hatóságok valóban minden segítséget meg is adtak, meg is adnak ahhoz, hogy ez a két repatriáló járatunk szerdán és csütörtökön haza tudja hozni a Jordániába átkelt magyarokat" - erősítette meg.

"Azokat pedig, akiknek segítettünk Egyiptomba átkelni a szárazföldi átkelőkön Izraelből, Sarm-es Sejkből pénteken hozzuk haza egy repatriáló járattal, és onnantól kezdve már a Wizz Air megnövekedett számú járata is készen áll" - fűzte hozzá.

"Ez most a helyzet sajnos, a légterek zárva tartása továbbra is sok esetben ellehetetleníti a hazatérést. Folyamatosan tartom a kapcsolatot az arab kollégáimmal, és amint lehetőség van arra, hogy a légtereket használni lehessen, akkor segíteni fogunk mindenkinek továbbra is természetesen abban, hogy minél előbb hazajuthasson"

- összegzett.

Iráni konfliktus - Donald Trump: az Egyesült Államok biztosítja majd a Perzsa-öblön keresztül áthaladó tengeri kereskedelmet

Az Egyesült Államok fog biztosítást nyújtani a Perzsa-öbölön keresztül áthaladó tengeri kereskedelemnek - közölte kedden Donald Trump amerikai elnök a Truth Social közösségi oldalán.

"Azonnali hatállyal utasítottam az Egyesült Államok Fejlesztési és Finanszírozási Intézetét (DFC), hogy nagyon kedvező áron adjon politikai kockázati biztosítást és garanciákat a pénzügyi biztonság végett a Perzsa-öblön keresztül zajló tengeri kereskedelem számára, különösen ami az energiahordozók szállítását illeti. Ez minden hajózási társaság számára elérhető lesz" - írta az amerikai elnök.

Hozzátette:

szükség esetén az Egyesült Államok haditengerészete a lehető leghamarabb megkezdi a tartályhajók kíséretét a Hormuzi-szoroson keresztül.

"Bármi történjék is, az Egyesült Államok biztosítani fogja az energia szabad áramlását a világ számára. Az Egyesült Államok gazdasági és katonai ereje a legnagyobb a Földön, s további intézkedések várhatók" - írta.

Az Egyesült Államok Energiainformációs Hivatalának (EIA) becslései szerint 2025-ben naponta körülbelül 20 millió hordó olaj haladt át a Hormuzi-szoroson – ez közel 600 milliárd dollár (447 milliárd font) értékű energiakereskedelmet jelent évente. Ez az olaj nemcsak Iránból származik, hanem más Perzsa-öböl menti államokból is, például Irakból, Kuvaitból, Katarból, Szaúd-Arábiából és az Egyesült Arab Emírségekből.

Havonta körülbelül 3000 hajó halad át a szoroson.

Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy minél tovább vannak veszélyben a szoroson áthaladó hajók, annál magasabb lesz az olaj ára – és a szállítási költségek is.

„Gyakorlatilag zárva van, senki sem mer átmenni rajta” – mondta Arne Lohmann Rasmussen, a Global Risk Management, az energiapiaci elemzéseket nyújtó vállalat vezető elemzője a CBS Newsnak, a BBC amerikai partnerének.

Robbanékony helyzet

A Brent nyersolaj globális referenciaára hétfőn rövid időre hordónként 82 dollárt (61 fontot) emelkedett, miután a hétvégén legalább három hajót támadtak meg a Hormuzi-szoros közelében. A Reuters hírügynökség jelentése szerint körülbelül 150 tartályszállító teherjármű rekedt a parton.

A London Stock Exchange Group adatai szerint egy szupertanker bérlésének költsége a Közel-Keletről Kínába szállított olajhoz majdnem megduplázódott a múlt heti árhoz képest, és rekordmagas, több mint 400 ezer dollárt ért el.

A létfontosságú hajózási útvonal lezárása a Perzsa-öböl menti országokat, például Szaúd-Arábiát is károsan fogja érinteni, amelyek gazdasága nagymértékben függ az energiaexporttól. Irán ezzel szemben napi körülbelül 1,7 millió hordó olajat exportál a Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint.

Európa sugárhajtómű-üzemanyag ellátásának mintegy 30 százaléka a szorosból származik vagy szállítása azon keresztül megy át,

a globális LNG-ellátás egyötöde halad keresztül ezen a vízi úton

– jelzi az Al Jazeera. Habár az Egyesült Államok már nem függ a közel-keleti olajtól, és hetekbe telhet, mire a kutak árai megváltoznak, Washington sem immunis az ellátási zavarokra.

Elemzők hozzáteszik: Oroszország ugyan megpróbálhat profitálni a megugrott olajárakból, ám az úgynevezett „árnyékflottát” megcélzó nyugati akciók egyre inkább megnehezítik számukra a tengeri szállítást.

A "nagy hullám még hátravan" az Irán elleni offenzívából Donald Trump amerikai elnök szerint, aki hétfőn a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: "még nem is kezdték el igazán keményen ütni őket".

"Úgy érzem, nagyon jól mennek a dolgok. A világ legerősebb hadserege a miénk, és használjuk is. Mindig is úgy gondoltam, négy hétig fog tartani, most kicsit gyorsabban haladunk a tervezettnél" - mondta Trump.

Az amerikai elnök Jake Tapper műsorvezetőnek adott telefonos interjújában kiemelte, hogy Irán nagyon sok "vezetőt", 49 embert vesztett. "Kicsit arrogáns volt részükről, hogy mind egy helyen gyűltek össze. Azt hitték, nem lehet észrevenni őket. De észrevettük őket, teljesen megdöbbentünk" - fogalmazott Trump.

Elmondta: az Egyesült Államoknak nincs tudomása arról, hogy ki lesz Irán új vezetője a szombaton légicsapásokban megölt Ali Hamenei helyett.

Igennel válaszolt az elnök arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok a katonai támadásokon kívül tesz-e többet is annak érdekében, hogy az iráni emberek visszavegyék az irányítást a teheráni rezsimtől. "Teszünk. De most azt szeretnénk, hogy mindenki húzza meg magát. Nem biztonságos kint lenni. És kezd még kevésbé biztonságosnak lenni" - tette hozzá az amerikai elnök.

Trump szerint a legnagyobb meglepetés Irán támadása volt a térségben található arab országok, Bahrein, Jordánia, Kuvait, Katar és az Egyesült Arab Emírségek ellen. "Meglepetésként ért minket. Mondtuk nekik, megoldjuk mi, de most ők is harcolni akarnak. És agresszívan harcolnak. Eredetileg nagyon kicsit akartak csak beavatkozni, most meg ragaszkodnak ahhoz, hogy beavatkozhassanak"

- hangoztatta.

Donald Trump felhívta a figyelmet arra is, hogy a teheráni vezetés nukleáris fenyegetése már egy ideje komoly gondot jelentett a régióban. "Meg kell érteni, hogy évek óta e sötét felleg alatt éltek. Ezért nem lehetett béke" - fűzte hozzá.

Az amerikai elnök elmondta, hogy csapata megpróbált tárgyalni az irániakkal, de "nem tudtunk egyezségre jutni ezekkel az emberekkel". Hangsúlyozta, hogy minden új ajánlatot a korábbi ajánlatok visszavonásával fogadtak, s nem akartak beleegyezni az urándúsítás leállításába.

Trump egyben bírálta a Barack Obama elnök hivatali ideje alatt született atomalkut, mert ez szerinte három-négy éven belül atomfegyverhez juttatta volna az iráni vezetést. "Bevetették volna Izrael ellen. Talán ellenünk használták volna" - vélekedett. "Az a megállapodás rossz volt, egyenes út volt a bombához" - tette hozzá.

Egy másik nyilatkozatban, amelyet a The New York Postnak adott szintén hétfőn, Donald Trump azt mondta, hogy Washington nem habozna szárazföldi csapatokat küldeni Iránba, ha az szükségesnek bizonyulna.