Magyar Pétert ugyanúgy építették fel, mint Zelenszkijt

A napokban immár Magyarországon is könyvesboltokba kerülő Konsztantyin Bondarenko-féle kötet, A Joker  elkpesztő hasonlóságokar mutat rá akaratlanul is Volodimir Zelenszkij politikai felemelkedése, jellemrajza és Magyar Péter között - írja a Mandiner.

• Hadjárat a nemzeti oligarchák ellen a multinacionális nagyvállalatok érdekében;
• kívülről diktált politika helytartói megvalósítása;
• pártvásárlás a semmiből;
• demagóg, „amit szeretnél belelátni” program;
• a sajtó leigázása és folyamatos csicskáztatása, az ellenvélemények durva elhallgattatása;
• kontrollmánia, impulzivitás, autoriter hajlamok, főszereplő-szindróma.

Zelenszkij és Magyar Péter

Zelenszkij jellemrajza A Jokerben nem túl hízelgő; messze áll az őt heroizáló, „hollywoodi” jellegű ábrázolásoktól. Bár kitartását és precizitását méltatják, a szerző így ír róla: „ösztönei nyersek, szinte állatiasak”, autoriter hajlamai pedig „teljes mértékben előre láthatók voltak”. Már komikusként, a Kvartal 95 filmstúdióban is „gyakran szóba került kemény, perfekcionista vezetési stílusa”, valamint az, hogy „nem ismeri el a határokat és a korlátokat. Ez nemcsak a kreatív munkájában érződött, hanem a politikában is. 

– írja Bondarenko. Ha pedig valami nem az elképzelései szerint alakult, dühösen reagált. Zelenszkij ugyanis „közismerten neheztel a visszautasításokra vagy bármiféle együttműködési hajlandóság hiányára.”

Magyar Péter esetében túlzás nélkül állítható: még támogatói sem rajonganak egyöntetűen a Tisza-vezérért – amiben óriási szerepe lehet konfliktuskereső személyiségének, ami politikai karrierjének Varga Judit férjeként is gátat szabott. „Bár próbált magasabb pozíciókba jutni a kormányzaton belül, ezt főként konfrontatív személyisége és gyakori kritikus megjegyzései miatt nem engedték neki.” Kontrollmániájáról a Direkt36 portréjában ugyancsak szó esik: hivatalos pozíció nélkül is igyekezett kézbe venni a felesége körüli kommunikációt, „annyira rátelepedett Varga közösségi médiás megjelenésére, hogy hamar konfliktusba keveredett a minisztérium sajtóosztályának tagjaival. A témára rálátó egyik forrás szerint

A forrás szerint előfordult olyan eset, hogy a tárca sajtófőnöke reggel arra panaszkodott, hogy aznap már hány üzenetet kapott Magyartól.”

A családi háttér kapcsán is akadnak hasonlóságok az ukrán elnök és a Tisza Párt első embere között: az 1970–80-as évek Szovjetuniójában, amikor az orosz anyanyelvű zsidó közösségnek totális megfigyelés és kontroll jutott, „Zelenszkij szülei nyilvánvalóan többször is tanújelét adták lojalitásuknak a hatóságok felé, hiszen nemcsak hogy elkerülték az elnyomást, de még külföldi munkavégzéssel is megbízták őket” – írja az ukrán újságíró. Mindeközben Magyar Péter nagyanyja Mádl Teréz, Mádl Ferenc néhai köztársasági elnök testvére, nagyapja pedig a kommunista időszakban a Magyar Televízióban látható Jogi esetek című műsorból megismert Erőss Pál, a Legfelsőbb Bíróság egykori bírája volt. Magyar Péter édesanyja Erőss Mónika, aki korábban a Kúria főtitkára, 2020 áprilisától pedig az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese is volt. 

Még egy izgalmas közös pont: Zelenszkij jogot tanult a Kijevi Nemzetgazdasági Egyetem Krivij Rih-i Közgazdasági Intézetében – ahol nem más dolgozott egyetemi professzorként, mint saját édesapja, Olekszandr Zelenszkij. Magyar Péter ugyancsak jogi egyetemen pallérozódott, amelynek docense, majd professor emeritusa volt keresztapja, Mádl Ferenc.

Majd jött a politika. Igaz ugyan, hogy Magyar Péterrel ellentétben Zelenszkij nem maga szorult ki a hatalmi körökből, s égetett fel minden hidat, ahogy az idézett Direkt36-os portré írja; így a Nép Szolgája párt sem a saját „bosszúprojektje” volt (amelyet később a Nyugat felkarolt), hanem az volt a helyzet, hogy a Petro Porosenko által háttérbe szorított Ihor Kolomojszkij oligarcha segítette hatalomra. Ő tette Zelenszkijt előbb „elnökké” a Nép Szolgája című sorozatban, ahol színészként a történelemtanárból lett ideális államfőt, Vaszyl Holoborodkót alakította egy olyan nézői közegben, amely „ostoba szappanoperaként tekintett a politikára”. 

Ezt követően 2017-ben már mint lehetséges elnökjelölt népszerűségét is mérni kezdték.

Viszont itt egy újabb érdekes párhuzam: a sorozatban Zelenszkij karaktere, a mindenki elégedetlenségét megtestesítő történelemtanár közösségi finanszírozásból gyűjti össze az induláshoz szükséges pénzt. A valóságban ugyanakkor igyekezett elhatárolódni tényleges támogatóitól: az őt az 1+1 televíziós csatornán futtató Kolomojszkij túl nagy imázsterhet jelentett volna számára. A Tisza Párt esetében a tényleges finanszírozói hátteret egyelőre homály fedi, azonban a közösségi finanszírozás itt is megjelenik. „Akár egy pizza árával támogassák a rendszerváltást” – kéri manapság is támogatóitól Magyar Péter.

Párbeszéd helyett a párt beszél

„2017. december 2-án az ukrán igazságügyi minisztérium bejegyezte a Nép Szolgája nevű politikai pártot. Pontosabban a kicsi és ismeretlen, 2016 áprilisában alapított, de csak papíron létező Döntő Változások Pártját nevezték át így. Feltehetően a kezdeményezők a fölösleges adminisztráció elkerülése érdekében megvásároltak egy kész politikai formációt, majd átnevezték” – ismerteti a részleteket Bondarenko.

Itthon pedig 2024 tavaszára ellenzéki politikai erővé formálódott a Tarr Zoltán református lelkész által alapított Legyél a változás! nevű egyesület, élén Magyar Péterrel. De amikor Magyar Péter úgy döntött, hogy kell egy párt, 

(Deákról persze később kiderült, hogy „Sólyom” fedőnéven, a Kádár-rendszer idején tíz éven át együttműködött az állambiztonsági szervekkel) ugyancsak 2024-ben – hiszen kifutott az időből, és nem tudott volna szabályosan saját pártot létrehozni az európai parlamenti választásokra. Papíron a párt székhelye egyébként továbbra is Egerben van, amit egy kopottas tábla jelez; a valódi Tisza-főhadiszállás minden bizonnyal Budapesten, a Szépvölgyi úton található.

S akkor még egy izgalmas, talán Zelenszkijéktől átvett ötlet: ukrán hagyomány szerint az országban éjfél előtt tíz perccel, vagyis szilveszter éjjelén minden tévécsatorna megszakítja műsorát, hogy közvetítse az elnök éves köszöntőjét. Ám 2018-ban az 1+1 felrúgta ezt a szokást. 

Azért ezen a napon, mert december 31-gyel lehetett nyilvántartásba venni a jelölteket. Nem lehet elmenni amellett, hogy a

amikor a szokásos államfői beszédre rászervezve az ellenzéki vezetők körében merőben szokatlan módon saját újévi beszédet mondott. Ebben egyébként előrehozott választásokat követelt Orbán Viktor kormányfőtől „a lehető legkorábbi időpontra, hogy ne fecséreljen az ország több időt feleslegesen, mert nincs több időnk. Nincs még egy évünk!”

Az a program, ami neked tetszik

Ami a programot illeti: ahogyan a Tisza Pártnak sincs átfogó, részletes programja (csak egy körükhöz köthető, idő előtt kiszivárgott, megszorításokat is tartalmazó konvergenciaprogram, valamint egy hivatalos kampányígéret-gyűjtemény áll rendelkezésre), úgy a Nép Szolgája pártnak sem volt. Pontosabban: számos kulcskérdést ugyanúgy homályban hagytak, ahogyan – kedvezőbb esetben – Magyar Péterék is kerülik az egyértelmű állásfoglalást, kedvezőtlenebb időszakokban pedig kettős kommunikációt alkalmaznak például az ukrajnai háború vagy az orosz energiahordozók kérdésében.

– mondta egy toborzóvideóban Zelenszkij, aki valójában egyszemélyes márkaként vitte az elnökválasztási kampányt. „Paradox módon épp Zelenszkij programjának homályossága – a konkrétumok, az egyértelmű jelszavak és a markáns arcok hiánya – járult hozzá a projekt sikeréhez” – olvasható A Jokerben. Ezt a stratégiát a parlamenti választásokon is megismételte, miután elsöprő győzelmét követően kiharcolta az előrehozott választásokat. Ismét sikerrel járt. „A Nép Szolgája szuperpopulista programja egy fedél alá terelte az ország két eltérő választói világát: minden megye a saját elveit és vágyait ismerte fel ebben a politikai vállalkozásban, és arra szavazott, amit benne a magáénak érzett” – írja Bondarenko. A jelöltekkel kapcsolatban hozzáteszi:

A Tisza Párt ugyan nem nyert országos választást, de kétségtelen, hogy a 2024-es európai parlamenti választásokon jelentős eredményt ért el. A siker kulcsa azonban nem maga a párt volt, hanem 

Magyar Péter pártja számára elegendő volt egy Facebook-oldal, egy nehezen védhető botrány és populista ígéretek sora ahhoz, hogy néhány hónap alatt a második legerősebb politikai erővé váljon. És igen: az ellenzéki pártvezető azt is meghirdette, hogy képviselőjelöltként olyanok csatlakozhatnak hozzájuk, akiknek nincs kötődésük a fennálló politikai rendszerhez (más kérdés, hogy ezt a mércét Zelenszkij legalább magukra nézve be is tartotta, Magyar Péter meg már a maga személyében felrúgta).

Visszatérve A Jokerre: „Zelenszkij és a Nép Szolgája mozgalom kétségkívül populista vállalkozás volt, amelyben a forma megelőzte a tartalmat. A felmérések szerint kevesen tudták pontosan, mit tartalmaz az általuk meghirdetett program. A kampányban a külsőségek és a keretek váltak meghatározóvá, a választók pedig a régi sémák elutasításaként, egyfajta tudattalan elv – a »bármi, csak ne a régi« – mentén szavaztak. 

A régi elit a felhalmozódott társadalmi ellenszenv megtestesítőjévé vált – függetlenül attól, hogy éppen kormányon volt-e vagy ellenzékben.”

Lényegében ugyanazt a stratégiát alkalmazta az ukrán elnök, amelyet jelenleg Magyar Péter is követ: egyszerre pozicionálja magát a kormánnyal és az úgynevezett óellenzéki pártokkal szemben azzal, hogy a legerősebb ellenzéki riválisait „szatellitpártokként” vagy „kék Fideszként” bélyegzi meg, és minden erővel a visszalépésüket igyekszik kikényszeríteni. Ennek megfelelően a teljes Tisza-projekt – akárcsak korábban a Nép Szolgája mozgalom – alapvetően a korábbi politikai elit iránti ellenérzésre épül.

Ennek Magyar Péter esetében az egyik csúcspontja a mozikban jelenleg is futó Tavaszi szél – az ébredés című film bemutatása volt, amiben – és amelynek kapcsán – piedesztálra emelik a politikust. Az elméletileg nőjogi aktivista, gyakorlatilag Magyar Péter-rajongó Mérő Vera értekezése remek példa erre a rajongásra: „Én ezt a filmet nagyjából a tizedik percétől az utolsóig végig sírtam. Egyszerűen azért, mert közben szorongattam a mellettem ülő kezét, és arra gondoltam: nem kell abban felnevelnünk a gyerekeinket, amiben eddig éltünk. (…) Mert ez a hazánk. Ez az az érzés, amihez Magyar Péter hozzásegítette ezt az országot. Ez az az érzés, amihez milliókat segített hozzá, médiumként, közvetítőként. Afféle vezetőként.”

Zelenszkij esetében az erőteljes, konfrontatív fellépés nem váltott ki különösebb ellenérzést. Sőt: imádták a rajongói. Ahogyan Bondarenko írja, már elnökként is „látványos »népítéleteket« tartott a tisztviselőkkel szemben, ami kifejezetten tetszett az egyszerű embereknek. Támadást indított a nagyvárosok polgármesterei ellen is.”

Ezek a motívumok sem ismeretlenek a Tisza Párt környezetében, amelyben – mint fentebb felvetettük – szerepet játszhat az ellenzéki pártvezető ambivalens személyisége.

Amikor Magyar Péter figyelmét ellentmondásaira irányítják, nem kíméli sem párttársait („agyhalottak”), sem szövetségeseit, sem szavazóit („büdösek az emberek és a szájuk”), sőt még a vele szimpatizáló kormánykritikus média képviselőit sem. Ahogy korábban a vesszőhibákért alázta volt felesége stábját, olyan indulattal rontott neki a vele szövetséges médiának is, ha nem a szerinte megfelelő módon kommunikáltak róla.

Első jelentősebb konfliktusa az ATV-vel alakult ki: egy élő adás során egyszerűen kirohant a stúdióból, mert nem értett egyet Rónai Egon műsorvezető kérdéseivel és szembesítésével.

Egy másik esetben a 444.hu egy tényfeltáró cikkben foglalkozott azzal, kik segítették a Tisza Pártot a 2024-es kampány során. Erre Magyar egy kommentben így reagált: „Gratulálok az értékes »oknyomozó« cikkhez. (…) Gondolom, a kormánypropaganda örömmel átveszi ezt a remek irományt. Well done!” A cikket szemléző Telex is kritikát kapott: miután átvették a 444 írását és megosztották a Facebookon, Magyar megjegyezte, hogy 

A 444 ezt követően külön írásban foglalkozott a Tisza vezetőjének kommentelési gyakorlatával, megjegyezve, hogy ez a fajta kommunikáció eddig nem volt jellemző a hazai közéletben. A pártelnök ezúttal sem fogta vissza magát: indulatos hozzászólásban reagált, és élesen bírálta az orgánum munkatársait.

Párt, ami nem párt

A Tisza Párthoz hasonlóan – amelynek hivatalos tagsága mindmáig csupán néhány tucat főre tehető – a Zelenszkij-féle Nép Szolgája sem működik klasszikus értelemben vett politikai szervezetként. „Formálisan igen: volt neve, frakciói és vezetői. Hiányzott azonban mögüle a kiépített struktúra, a helyi szervezeti hálózat és az alapszintű pártélet. Megvolt a külső forma. És megvolt az arc. Ez egy ideig elegendőnek bizonyult” – írja Bondarenko, aki szerint ez önmagában is elegendő volt a sikerhez. 

Mindez azonban nem valósulhatott volna meg külső támogatás nélkül. Ehhez egy – sőt, több – megállapodásra volt szükség: Zelenszkij esetében nem Brüsszellel, hanem Washingtonnal. A Joker egyik forrása (Volodimir Szivkovics korábbi képviselő) szerint már 2019 januárjában felkereste Zelenszkijéket egy Michael Gordon nevű amerikai összekötő, aki segítséget ajánlott a kampányhoz, egyúttal világossá téve a feltételeket:

• együttműködés az IMF-fel és annak előírásainak végrehajtása,
• a konfrontáció fenntartása Oroszországgal,
• a multinacionális vállalatok érdekeinek védelme.

Ahogyan a kötet szerzője fogalmaz: „Zelenszkij ekkor értette meg, hogy nem lehet Vaszyl Holoborodko” – vagyis az a fiktív elnök, aki a képernyőn szembeszállt az IMF-fel, mert Zelenszkij a valóságban paktumot kötött velük.

Az Oroszországgal való konfrontáció Magyar Péterék esetében is deklaráltan megjelenik, az energiapolitika területe mellett másutt is. Erre utal az ukrán témájú pólókban megvalósított, Tisza-párti performansz is, amely nem hagy különösebb kétséget afelől, hogy a párt támogatja-e a háború folytatásának anyagi feltételeit biztosító brüsszeli irányvonalat.

Bondarenko azt is megjegyzi, hogy „Zelenszkij körének másik pillérét támogatásokból működő különféle szervezetek képviselői alkották, akik a Soros Györgyhöz és a Rothschild családhoz köthető, Ukrajnában működő hálózatokhoz igazodtak”. Ez – állítása szerint – szinte azonnal nyilvánvalóvá vált a választásokat követően: Ukrajna és Zelenszkij körül felélénkült az izraeli, washingtoni és európai lobbi, valamint a Rothschild- és Soros-hálózatokhoz köthető körök aktivitása.

A választások után a Nép Szolgája képviselőit Truszkavecbe küldték „politikai továbbképzésre”, a cseh származású üzletember, Tomáš Fiala pénzén és szervezésében, akit „Ukrajnában gyakran Soros György érdekköréhez sorolnak”. Az előadók az Aspen Intézet munkatársai voltak.

A könyv szerint ettől kezdve Ukrajna sorsát döntően külső szereplők – elsősorban amerikai érdekcsoportok, multinacionális vállalatok és nemzetközi befektetők, kisebb részben brit szereplők – befolyásolták. „Az új kormány megalakítását is teljes egészében külső szereplők hangolták össze. A litván származású Aivaras Abromavičius (…) jelentős szerepet játszott az új kormány kialakításában” – írja az ukrán újságíró.

Magyar Péter esetében hazánk nem elsősorban brit–amerikai, hanem leginkább brüsszeli érdekkörök szájíze szerint alakulna át; de itt is kiviláglik némi Soros-szál, hiszen Orbán Anita az ilyen téren legfontosabb külügyi poszt várományosa. 

Ő pedig tagja a Soros család által alapított European Council on Foreign Relationsnek is, ahol olyan személyekkel került egy testületbe, mint Soros György, Alex Soros vagy Korányi Dávid. Orbán Anita emellett évek óta szerepet vállal a Globsec vezetésében, amely a 2022-es választási kampány idején kutatásokkal segítette az ellenzéket.

A könyv szerint ettől kezdve Ukrajna sorsát döntően külső szereplők – elsősorban amerikai érdekcsoportok, multinacionális vállalatok és nemzetközi befektetők, kisebb részben brit szereplők – befolyásolták. „Az új kormány megalakítását is teljes egészében külső szereplők hangolták össze. A litván származású Aivaras Abromavičius (…) jelentős szerepet játszott az új kormány kialakításában” – írja az ukrán újságíró.

Magyar Péter esetében hazánk nem elsősorban brit–amerikai, hanem leginkább brüsszeli érdekkörök szájíze szerint alakulna át; de itt is kiviláglik némi Soros-szál, hiszen Orbán Anita az ilyen téren legfontosabb külügyi poszt várományosa. 

Ő pedig tagja a Soros család által alapított European Council on Foreign Relationsnek is, ahol olyan személyekkel került egy testületbe, mint Soros György, Alex Soros vagy Korányi Dávid. Orbán Anita emellett évek óta szerepet vállal a Globsec vezetésében, amely a 2022-es választási kampány idején kutatásokkal segítette az ellenzéket.

A Joker tanúsága szerint eközben 

Ennek egyik kulcseleme az (addigra már igencsak megkopott erejű) oligarchák visszaszorítása volt, ami egyébként is jól eladható, populista követelés volt – nehéz nem észrevenni a párhuzamot Magyar Péter hasonló kampányával, amiről „Előállt részletes adóterveivel és az orbáni oligarchák vagyonát érintő hivatal ötletével Magyar Péter” címen lelkendezett a Telex, s aminek része volt egy brutális vagyonadó kiszabása a tehetősekre.

Itt is akad még párhuzam bőven. Hiszen Zelenszkij intézkedései sem csupán a demagóg kampányt és a belföldi ellenfelek visszaszorítását célozták. Azok személyes bosszúként is értékelhetők. Egy magas rangú tisztviselő így fogalmazott erről A Joker szerzője szerint: 

Fillérekért táncolt nekik és a barátaiknak, most pedig majd ők táncolnak és dolgoznak neki úgy, ahogy ő fütyül. Mindenkit el fog pusztítani, aki szemtanúja volt a megaláztatásának és a gyengeségének. Innen ered az oligarchákkal való leszámolási vágya is: ő ugyan az elnök, de számukra mindig csak bohóc marad.”

(ám a milliárdos nyílt levele alapján „sima” jogi munkát nem szívesen vállalt volna, ezáltal a Tisza-vezér nem kapott lehetőséget). Vele volt egyébként egy kemény hangú levélváltása is ezután.

De a populista ígérgetés és a személyes bosszúvágy mellett a nemzeti nagytőkésekkel szembeni fellépésnek van egy nagyon pragmatikus haszna is a feltörekvő politikusok számára: ez a megbízói elvárás velük szemben.

Mint Bondarenko rámutat, az ukrán oligarchaellenes törvény „egyúttal a nemzetközi nagytőke érdekeit is szolgálta”, mivel

„Az »oligarchaellenes« törvényt teljes egészében a transznacionális vállalatok és azok lobbistáinak diktátuma alapján fogalmazták meg” – olvasható A Jokerben. Ennek érvényesítéséhez Zelenszkij lejárató kampányokat indított: „elengedhetetlen volt a nemzeti üzleti elit képviselőinek hiteltelenítése – korruptnak, elmaradottnak, reakciósnak kellett őket bemutatni, szembeállítva őket a globális, progresszív és magasan képzett üzleti szereplők idealizált képével” – teszi hozzá Bondarenko.

A Tisza Párt esetében a kép egyelőre nem teljesen egyértelmű, ugyanakkor 2025 őszétől markáns elmozdulás figyelhető meg Magyar Péter környezetében. A korábban is ismert, inkább nemzetközi háttérrel rendelkező szereplők közé tartozik például Bujdosó Andrea – aki olyan vállalatoknál dolgozott, mint a Xerox, a Minolta vagy a Shell –, valamint Dávid Dóra, aki 2020 után a Meta jogtanácsosaként tevékenykedett Londonban. Mellettük a párt vezetésében meghatározó szerepet kapott Pósfai Gábor is, aki a Decathlon régiós vezetőjeként szerzett üzleti tapasztalatot. Ehhez a körhöz csatlakozott nemrég Kármán András, a már említett Orbán Anita, de a nagyvállalati vezetők személyesen is megjelentek a pártban, mint például 

S mit ad Isten, az egyik komoly programpontjuk nem volt más, mint a magyar olajvállalat, a regionális szinten is erős MOL profitját biztosító orosz olajról való leválás hangos követelése.

A tőkeerős nagyvállalkozók és a magyar nagyvállalatok visszaszorítása mellett ugyancsak jelentős lehet egy esetleges kormányváltás esetén a Tisza szerepe a multik korlátozásának feloldásában is. Elég csak arra gondolni, micsoda támadások érték a jelenlegi kormányt a multinacionális vállalatokat érintő szektoriális különadók felfüggesztése, a lakossági árvédelmi intézkedések kivezetése, illetve az orosz energiahordozók használatának megszüntetése terén – s