Kijevnek feltétel nélkül be kell szüntetnie az energiaügyi zsarolást

Ukrajnának feltétel nélkül fel kell hagynia az orosz gázexport kompresszorállomásai elleni támadási kísérletekkel, valamint más országok energiaügyi zsarolásával - jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára pénteken újságíróknak.

"Az ukrán, a kijevi rezsimnek feltétel nélkül le kell állítania ezeket a meggondolatlan cselekményeket" - kommentálta a Kreml szóvivője Török Áramlat és a Kék Áramlat gázvezeték kompresszorállomásai elleni dróntámadásokat.

"Emellett feltétel nélkül le kell állítania más országok, köztük az Európai Unió tagállamainak energetikai zsarolását is" - tette hozzá.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a tárca honlapján pénteken közzétett állásfoglalásában úgy vélekedett, hogy

a Török Áramlat és a Kék Áramlat gázvezeték támadásával Kijev megpróbálja aláásni Moszkva megbízható energiaellátói pozícióját, és el akarja érni, hogy az ukrajnai válság továbbra is a nemzetközi figyelem középpontjában maradjon. Zaharova szerint a vezetékek elleni támadásokkal Kijev a vezető nyugati országok érdekei ellen cselekszik.

A szóvivő azt írta, hogy az ukrán fél a Földközi-és a Fekete-tenger nemzetközi vizein "terrortámadásokat" hajtott végre orosz és külföldi tankerhajók, valamint a nemzetközi Kaszpi-tengeri Csővezeték Konzorcium (CPC) létesítményei ellen.

A diplomata fogalmazása szerint az, hogy az ukrán fegyveres erőknek a vezetékek elleni támadása időben egybeesett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök március 17-én, Mark Rutte NATO-főtitkárral és Keir Starmer brit miniszterelnökkel tartott londoni találkozójával, "akaratlanul is arra a gondolatra vezet, hogy kik a támadás valódi haszonélvezői, akiknek az egyik legfontosabb feladata az, hogy megakadályozzák az ukrajnai válság tartós rendezését az alapvető okok kiküszöbölése révén, a 2025. augusztus 15-én Alaszkában megtartott orosz-amerikai csúcstalálkozón elért megegyezések szellemében".

Azzal kapcsolatban, hogy Európa elfordul az orosz energiaforrásoktól, Peszkov pénteki sajtótájékoztatóján úgy vélekedett, hogy a kontinens kormányai "a saját lábukba, pontosabban választóik lábába lőnek".

"Már most nyilvánvaló, hogy az európai választók nem fognak tovább ezekre az emberekre szavazni, ez már most is egyértelmű"- nyilatkozott.

Arról a lehetőségről szólva, hogy Oroszország teljesen kivonulhat az európai energiapiacokról, azt mondta, hogy Moszkva "azt fogja tenni, ami leginkább megfelel érdekeinek", és teljes mértékben átirányítja energiaforrásainak értékesítését az új, növekvő piacokra, ha egyértelművé válik, hogy azok a vonzóbbak.

Nem kívánt elemzésbe bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy Európa vajon miért kerüli amerikai szövetségesének megsegítését Irán ügyében, miközben egyúttal támogatja az ukrajnai konfliktus folytatását.

"A legfőbb kérdésünk hozzájuk az, hogy miért hagyták, hogy gyakorlatilag közvetlenül belekeveredjenek az Ukrajna körüli konfliktusba, miért van erre szükségük?" - mondta.

Peszkov szerint továbbra is tisztázatlan, miért támogatják az európai országok minden elképzelhető módon az ukrajnai konfliktus folytatását, ahelyett, hogy mindent megtennének a békés rendezés érdekében.

A fő kérdés az, hogyan lehet továbblépni azzal a 90 milliárd eurós, Ukrajnának nyújtandó támogatási hitellel, amelyben a vezetők már decemberben megállapodtak - jelenítette ki Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön.

Az EU-tagállamok vezetőinek brüsszeli tanácskozására érkezve Kallas közölte: António Costa, az Európai Tanács elnöke "nagyon keményen dolgozik" a megoldás megtalálásán, többek között Orbán Viktorral is.

Hangsúlyozta: "valóban itt az ideje, hogy megmutassuk támogatásunkat Ukrajna felé", hozzátéve, hogy a közel-keleti háború összefügg az ukrajnai háborúval, és Oroszország profitál a közel-keleti konfliktusból.

Mint mondta, a háború lezárására olyan megoldásnak kell születnie, amely Ukrajna számára nem jelent teljes kapitulációt Oroszországgal szemben.

Kérdésre válaszolva elmondta: léteznek alternatívák a hitelre, de "meglátjuk, hogyan alakul", és ehhez "mindannyiunktól politikai bátorságra van szükség". A főképviselő reméli, ez segít abban, hogy Magyarország számára is elfogadható megoldás szülessen, amely lehetővé teszi a beleegyezést. Hozzátette: Magyarország már korábban beleegyezett a megállapodásba, most viszont visszavonja azt.

"A szerződéseinkben szerepel, hogy jóhiszeműen működünk együtt, és ez most határozottan nem ezt tükrözi" - mondta. Kiemelte: a kérdés az, miként lehet ténylegesen kikényszeríteni a decemberben megkötött megállapodás végrehajtását.

Elmondta: a hétfői külügyminiszteri ülésen határozottan igyekeztek rávenni Magyarországot a beleegyezésre, és megoldásokat is javasoltak. Példaként említette, hogy az olajellátással kapcsolatos aggályok esetén a szomszédos Horvátország is tudna szállítani.

"Ez konstruktív megközelítés volt" - mondta, ugyanakkor választási időszakban az emberek nem mindig racionálisak.

Kaja Kallas közölte: Costa elnök tovább dolgozik a megoldásokon, és "meglátjuk, hogyan találunk kiutat a helyzetből".

Bart De Wever belga szövetségi miniszterelnök hangsúlyozta: Oroszországgal a kapcsolatok normalizálása csak egy békés helyzetben lenne lehetséges. Mint mondta, Belgium továbbra is teljes mértékben támogatja Ukrajnát, és fenn kívánja tartani a nyomást Oroszországon, beleértve a 20. szankciós csomag támogatását is. Úgy fogalmazott, nem tartja normálisnak, hogy Európa finanszírozza a háborút, miközben nincs képviselve a tárgyalóasztalnál, ezért szerinte tárgyalásokra van szükség egy elfogadható és tartós béke eléréséhez.

A magyar miniszterelnök álláspontjával kapcsolatban De Wever azt mondta: a helyzet rendezése a magyarországi választások előtt bonyolult lehet, mivel szerinte a kérdés a kampány részét képezi. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az uniós vezetők által meghozott döntéseket végre kell hajtani, és elfogadhatatlan, ha valaki utólag nem hajlandó teljesíteni azokat.

Rob Jetten holland kormányfő hangsúlyozta: az ukránok már az ötödik évébe léptek a háborúnak, ezért elengedhetetlen a nemzetközi támogatás fenntartása és erősítése. Kifogásolta, hogy a támogatás egy részét jelenleg Magyarország akadályozza.

"Ma világosan ki kell mondanunk: Magyarország vétója elfogadhatatlan" - fogalmazott, hozzátéve, hogy "nem érdemes B tervről beszélni, mert az meghajlást jelentene Orbán zsarolása előtt". Hozzátette: Ukrajna további támogatásának mielőbb meg kell érkeznie.

Emlékeztetett arra is, hogy Magyarország nemrég még egyetértett az Ukrajnának nyújtandó többlettámogatással, és hangsúlyozta: ezt a megállapodást fenn kell tartani.

Christian Stocker osztrák kancellár arra szólította fel Brüsszelt, hogy a megugró energiaárak kezelésében lépjen túl a nemzeti szintű megoldásokon, figyelmeztetve: az EU jelenlegi javaslatai nem nyújtanak kellő védelmet az iparnak. "Ez európai szinten nem elegendő - európai megoldásokra is szükség van" - mondta, hozzátéve, hogy az uniós villamosenergia-árképzési rendszer "nem elfogadható".

Stocker bírálta Orbán Viktort az Ukrajnának szánt hitel elakadásával kapcsolatban, figyelmeztetve: az energetikai aggályokat nem szabad és nem lehet belpolitikai megfontolások elfedésére felhasználni. A közelgő magyarországi választás "nem érvényes indok" az Ukrajnának nyújtandó hitel támogatásának elutasítására - mondta Stocker.

Petteri Orpo finn miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy az emelkedő energiaárak és a közel-keleti feszültségek egyenesen Moszkva malmára hajtják a vizet. "Ki profitál leginkább ebből a káoszból? Oroszország"

- mondta.

Bírálta Orbán Viktort, azzal vádolva, hogy Ukrajnát "fegyverként használja a választási kampányában", és hangsúlyozta: az uniós tagállamok megállapodtak Kijev támogatásáról, és ezt be kell tartani.

Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök kijelentette: Horvátország képes biztosítani Magyarország és Szlovákia kőolajellátását akkor is, ha a Barátság vezetéken nem érkezik szállítás. A kormányfő közölte: Horvátország már jelenleg is szállít az Adria-vezetéken, a vezeték jelenleg teljes kapacitással működik.

Elmondta: a Mol 13 tartályhajóra adott le megrendelést, ezek közül négy már meg is érkezett Horvátországba. Az így érkező kőolajat tárolókba töltik, majd a vezetéken keresztül a százhalombattai finomítóba, illetve a szlovákiai finomítóba szállítják.

Plenkovic ismertette: a rendszer kapacitása eddig havi 1,5 millió tonna volt, ami éves szinten meghaladja a 13 millió tonnát. Ez több mint a százhalombattai és a pozsonyi finomítók együttes, mintegy 11 millió tonnás maximális éves feldolgozási kapacitása.

Hozzátette: Horvátország "barátként, szomszédként és hosszú történelmi kapcsolatokkal rendelkező partnerként" áll Magyarország és Szlovákia rendelkezésére, hogy biztosítsa számukra a szükséges kőolajat.