POLITIK
Már 100 dollár felett.
Hétfő hajnalban – a közel-keleti konfliktus folytatódása miatt – ugrásszerűen nőtt a nyersolaj nemzetközi ára, olyan mértékben, amit legutóbb hat évvel ezelőtt lehetett látni. Az irányadó Brent nyersolaj jegyzése 100 dollár fölé emelkedett, miközben a világ egyik legfontosabb hajózási útvonalán továbbra sem jutnak át a hajók, és elemzők szerint nem kizárt, hogy 150 dollárig meg sem áll a hordónkénti olajár.
Orbán Viktor miniszterelnök az olajárrobbanás miatt rendkívüli ülést hívott össze hétfő reggel.
A lépés előzménye az volt, hogy hétfőn reggel meredek ütemben emelkedett a nyersolaj ára a nemzetközi piacokon:
Magyar idő szerint a hajnali órákban a Brent nyersolaj ára csaknem 25 százalékkal emelkedett.
Ezzel átlépte a 100 dolláros lélektani határt, sőt, egy rövid időre még a 118 dollár is elérte a jegyzés. Ez volt a legnagyobb egy napon belül történő emelkedés az utóbbi hat évben – írta a Sky News (a 2022-es orosz invázió idején szintén jelentős áremelkedés ment végbe, de egy napon belül még akkor sem volt ennyire nagy a változás, mint most).
Az orosz jegyzésű Ural nyersolaj olcsóbb ugyan, de annál is jelentős áremelkedés volt megfigyelhető: cikkünk írásakor ez is 90 dollárnál többe kerül.
A közel-keleti válság miatt továbbra is nagy a bizonytalanság
Az áremelkedés hátterében az áll, hogy
a hétvégén is folytatódtak az Irán elleni támadások (a síita országban többek közt energetikai létesítményeket is csapás ért),
de közben más közel-keleti államokat – Libanont, Katart, Bahreint, Szaúd-Arábiát, az Egyesült Arab Emírségeket és Irakot – is csapások érték. Ráadásul a világ egyik legfontosabb hajózási útvonalán található Hormuzi-szoros már egy hete iráni blokád alatt áll – ennek hatása már a múlt héten is látszódott, mind az olaj, mind a gázárak vonatkozásában.
Az energiaársokk már Európában, sőt Magyarországon is éreztette hatását az utóbbi napokban.
A Hormuzi-szoros továbbra is le van zárva – 150 dollárig mehet az emelkedés a Brentnél?
Az iráni blokád miatt azóta sem jutott át egyetlen hajó se a Hormuzi-szoroson (ahol más esetben a világ olaj- és gázszállításainak egyötöde halad át) – írta a Sky News, megjegyezve azt is:
általában amikor az olaj ára emelkedik, a földgáz ára is követi az emelkedést.
Mindeközben a The Wall Street Journal arról írt, hogy Macquarie Capital elemzőcég szerint a Brent nyersolaj árfolyamának emelkedése a hordónkénti 150 dollár feletti árhoz vezethet.
A Macquarie Capital véleménye szerint ugyanis a nyersolajpiac még most is túlságosan optimista a Hormuzi-szorosnál kialakult helyzettel kapcsolatban.
A piac „szokatlanul óvatos” az ellátási hiánnyal kapcsolatban – állítják, kiemelve azt is, hogy az iraki és kuvaiti termelés leállásáról szóló jelentések nyomán a jövő héten további kapacitáskiesésekre lehet számítani. „Elemzésünk szerint a Hormuzi-szoros néhány hetes lezárása olyan dominóhatást vált ki, amely a nyersolaj árát 150 dollárra vagy még magasabbra emelheti” – tették hozzá.
Az Egyesült Királyság földgáztartalékai jelentősen csökkentek, és a jelenlegi adatok szerint mindössze körülbelül másfél–két napra elegendő mennyiség áll rendelkezésre – derül ki a National Gas friss adataiból.
A jelentés szerint a brit gáztározókban lévő készlet a tavalyi 18 ezer gigawattóráról 6700 gigawattórára csökkent, ami a jelenlegi fogyasztás mellett körülbelül 1,5 napnyi keresletet fedez. Emellett hasonló mennyiségű földgáz található cseppfolyósított formában (LNG) is – közölte a Daily Mail.
A közel-keleti konfliktus felborította a piacot
A gázpiaci feszültségeket részben a közel-keleti háborús helyzet okozza. A konfliktus miatt szinte teljesen leállt a forgalom a Hormuzi-szoros térségében, amelyen keresztül a világ földgáz- és olajszállításának mintegy 20 százaléka halad át.
A helyzetet súlyosbította, hogy Katar a hét elején bejelentette: felfüggesztette a termelést a világ legnagyobb földgázüzemében, a Ras Laffan gázlétesítményben, miután iráni támadás érte.
Az Egyesült Királyság a legdrágábban vásárol gázt Európában
A szakértők szerint a brit készletek alacsony szintje miatt a kereskedők magasabb árat kérnek a gázért, tudva, hogy az ország kénytelen külföldről beszerezni az energiahordozót.
Natasha Fielding, az Argus Media elemzője azt mondta: „A gáz ára az Egyesült Királyságban szinte minden európai országénál jobban emelkedett. A brit gázpiaci ár most már magasabb, mint a holland TTF-ár, amely Európa fő gázpiaci referenciaára.”
Hozzátette: a brit készletek alacsony szintje miatt az ország különösen kitett az árrobbanásoknak, ezért kénytelen külföldről beszerezni a szükséges mennyiséget.
Jelentősen drágulhat az olaj is
A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy az olaj ára rövid időn belül meghaladhatja a 100 dollárt hordónként, és akár 150 dollárig is emelkedhet, ha a konfliktus elhúzódik.
Az amerikai nyersolaj ára már 90,9 dollárra emelkedett, ami 36 százalékos növekedést jelent egy hét alatt, míg a nemzetközi referenciaárnak számító Brent olaj ára 92,69 dollárra nőtt.
A Goldman Sachs elemzői szerint a közel-keleti olajtermelés visszaesése 17-szer nagyobb, mint az a csökkenés, amely az orosz termelésben következett be az Oroszország Ukrajna elleni inváziója után.
A brit háztartások is megérezhetik a drágulást
Mohamed El‑Erian, a University of Pennsylvania professzora szerint a konfliktus több irányból is hatással lehet a brit lakosságra.
A szakértő úgy fogalmazott, hogy az emberek magasabb energiaárakkal, emelkedő jelzáloghitelekkel és a termékek drágulásával szembesülhetnek az ellátási láncok zavarai miatt.
A brit kormány ugyanakkor közölte: nem igaz az az állítás, hogy az országnak csak két napra elegendő gázkészlete van, mivel az ellátás több forrásból – például Norvégiaból és az Északi-tenger mezőiről – érkezik.
Mindeközben a közel-keleti harcok az energetikai infrastruktúrát is érintik: a beszámolók szerint izraeli légicsapások értek iráni olajlétesítményeket, ami tovább növeli a globális energiapiac bizonytalanságát.
A világpiaci olajár 2026. március 8-án ismét meghaladta a 100 dollárt hordónként, miután az Irán, Izrael és az Egyesült Államok közötti háború tovább eszkalálódik a Közel-Keleten. Legutóbb 2022-ben, az orosz–ukrán háború kirobbanásakor lépte át az olaj ára ezt a határt.
Az Egyesült Államok és Izrael február 28-án indított hadművelete Irán ellen világszerte megemelte az olaj- és gázárakat. Irán lezárta a Hormuzi-szorost, amelyen keresztül a világ olajszállításának mintegy 20 százaléka halad át. Az izraeli légicsapások az iráni olajlétesítményeket célozták, miközben a Közel-Kelet más finomítói is támadások alá kerültek.
A globális olajár egyik fő irányadó mutatója, a Brent típusú kőolaj határidős jegyzése március 8-án 16 százalékkal emelkedett, és megközelítette a hordónkénti 108 dollárt.
Az amerikai olaj határidős ára 18 százalékkal nőtt, szintén körülbelül 108 dollárra hordónként, ami 2022 júliusa óta a legmagasabb szint. Az amerikai nyersolaj ára március 8-án este rövid időre a 110 dollárt is elérte.
Donald Trump amerikai elnök a Truth Social közösségi oldalon reagált az áremelkedésre, és „kis árnak” nevezte azt.
„A rövid távon megemelkedő olajár – amely gyorsan csökkenni fog, amint megszűnik az iráni nukleáris fenyegetés – nagyon kis ár az Egyesült Államok és a világ biztonságáért és békéjéért. Csak a bolondok gondolják másként!”
– írta.
A növekvő üzemanyagárak közepette Oroszország profitálhat a globális energiaválságból. Az Egyesült Államok március 6-án ideiglenes felmentést adott Indiának, hogy ismét orosz olajat vásárolhasson, és Washington azt is felvetette, hogy a globális kínálathiány enyhítése érdekében feloldhatja az orosz energiahordozókra vonatkozó egyes szankciókat.
A Tisza Párt Brüsszelben minden esetben az olcsó orosz energia kivezetése mellett szavazott
Lakos Eszter, a párt EP-képviselője már 2024. szeptember 30-án támogatta az orosz energiaimport betiltását az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságában A szakbizottság az EP COP29 klímakonferenciával kapcsolatos állásfoglalásának 13. bekezdésében külön kiemeli, hogy sürgősen fel kell számolni az orosz fosszilis tüzelőanyagok, köztük a földgáz uniós importját.
Jegyzőkönyv bizonyítja, hogy a pártelnök, Magyar Péter, és a Tisza-frakció 2024. november 14-én szintén támogatta az orosz energiaimport betiltását.
Az ENSZ 2024. évi bakui éghajlatváltozási konferenciájának (COP29) határozatát minden tiszás EP-képviselő támogatta, amelynek 26. bekezdése külön megjegyzi, hogy „sürgősen véget kell vetni az orosz fosszilis tüzelőanyagok, így a földgáz uniós behozatalának”.
Több mint egy évvel később, 2025. februárjában Lakos Eszter ismét igennel szavazott az orosz energiaimport betiltására. Az ekkor tárgyalt, 2026. évi költségvetésre vonatkozó iránymutatások III. szakaszának 3. bekezdése „felszólít az Oroszországtól való EU-importfüggőség sürgős megszüntetésére”.
2025 júniusában Lakos Eszter az ITRE szakbizottságban megszavazta a RePowerEU Roadmap-et, amely az orosz energiaimport kivezetését célozza.
Az Európai Parlament 2025. június 19-i állásfoglalása a tisztaipar-megállapodásról 11. bekezdésében hangsúlyozza, hogy „diverzifikált és megbízható energia¬-partnerségekre van szükség, összhangban az Unió biztonságával, érdekeivel és a RePowerEU ütemtervével”. Ugyanezen a napon a Tisza Párt 5 EP-képviselője a plenáris ülésen is megszavazta a RePowerEU Roadmap-et, amelynek 11. bekezdése szintén a diverzifikált és megbízható partnerségek fontosságát emeli ki.
A Tisza Párt legutóbb 2026. február 25-én foglalt állást az orosz energiaimport betiltásáról, kiemelve, hogy az Oroszországból származó összes fennmaradó energiaimport mielőbbi fokozatos kivezetése szükséges.
Ez azonban a magyar kormány álláspontja szerint ellentétes Magyarország érdekeivel, mivel ellátási problémákat okozna és növelné az árakat.
A hétfői nemzetközi olajárrobbanás hatására keddtől tovább emelkednek a hazai üzemanyagárak is – számolt be a holtankoljak.hu. Mindeközben az Index már arról is ír, hogy a Mol benzinkútjain információik szerint „rendkívüli árazást” vezetnek be, amely még a keddi nagykereskedelmi áremelkedés mértékét is meghaladja a benzin esetében. Az elszálló árak mögött a közel-keleti konfliktus, valamint a Barátság vezetéken történő szállítások leállítása van, amely mögött a magyar kormány szerint ukrán zsarolás áll.
„A Brent olaj hordónkénti ára egészen 120 dollárig emelkedett ma hajnalra, illetve a forint is rohamosan gyengül a dollárral szemben” – írta a holtankoljak.hu.
Hozzátették:
ennek hatására a benzin nagykereskedelmi ára bruttó 10, a gázolajé pedig bruttó 20 forinttal emelkedik holnaptól.
Közlésük szerint jelenleg az alábbi átlagárakon lehet tankolni a kutakon – tehát erre jöhet még rá a 10 és 20 forintos áremelés keddtől:
- 95-ös benzin: 585 Ft/liter,
- Gázolaj: 629 Ft/liter.
Index: a Mol kútjain már most rendkívüli árazásra készülnek
Az Index értesülései szerint a Mol „rendkívüli árazást” vezet be töltőállomásain, amelynek értelmében:
a benzin literenként 619, a dízel pedig 639 forintba kerülhet majd.
Az Index információi szerint a Mol a levélben – amely a szerkesztőséghez is eljutott – tájékoztatta a partnereit arról, hogy töltőállomásain azonnali hatállyal életbe lép a rendkívüli árazás. Emellett arra is felszólítottak a levélben, hogy a kutak üzemeltetőinek ellenőrizniük kell a megjelenő üzemanyagárakat, és hogy ennek megfelelően frissítsék a totemoszlopokon feltüntetett árakat.
Orbán Viktor rendkívüli ülést hívott össze az áremelkedés miatt, délután ismerteti a fejleményeket
Meg kell akadályoznunk, hogy a gázolaj és a benzin ára elviselhetetlen szintre emelkedjen – közölte Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán közzétett videójában hétfőn délelőtt.
A miniszterelnök azt mondta: az ukrán olajblokád és a közel-keleti háború miatt a kőolaj ára Magyarországon is robbanásszerű növekedésnek indult.
„Ebben a helyzetben a Zelenszkij által bevezetett ukrán olajblokád a lehető legsúlyosabb fenyegetést jelenti immár nem csak Magyarország és Szlovákia, de az egész Európai Unió számára”
– közölte.
Közlése szerint Ursula von der Leyennél, az Európai Bizottság elnökénél kezdeményezte az energiaszankciók feloldását, „itthon pedig meg kell akadályoznunk, hogy a gázolaj és a benzin ára elviselhetetlen szintre emelkedjen”. „Ennek érdekében ma kora délutánra összehívtam a kormány rendkívüli ülését. Az ülés után ismét jelentkezem” – közölte Orbán Viktor.
A Tisza Párt Brüsszelben minden esetben az olcsó orosz energia kivezetése mellett szavazott
Ezzel szemben Lakos Eszter, a Tisza Párt EP-képviselője már 2024. szeptember 30-án támogatta az orosz energiaimport betiltását az Európai Parlament ipari, kutatási és energiaügyi bizottságában. Továbbá
jegyzőkönyv bizonyítja, hogy a pártelnök, Magyar Péter és a Tisza-frakció 2024. november 14-én szintén támogatta az orosz energiaimport betiltását.
A Tisza Párt legutóbb 2026. február 25-én foglalt állást az orosz energiaimport betiltásáról, kiemelve, hogy az Oroszországból származó összes fennmaradó energiaimport mielőbbi fokozatos kivezetése szükséges.
Ripost hírek
