Donald Trump: az Egyesült Államok közel van céljai eléréséhez

Az Egyesült Államok közel került Iránt érintő céljai eléréséhez - közölte Donald Trump amerikai elnök pénteken.

Az amerikai elnök internetes közösségi oldalán megjelent bejegyzésében azt is közölte, hogy fontolgatja a katonai művelet intenzitásának csökkentését.

Donald Trump szerint a katonai nyomás enyhítésének megfontolását az teszi lehetővé, hogy teljes mértékben megsemmisültek Irán rakétái és azok indító eszközei, valamint elpusztítják az iráni védelmi ipar bázisát.

Az elnök a megvalósítás közelébe került amerikai célok között említette az iráni haditengerészet, légierő és légelhárító fegyverzet kiiktatását, valamint megismételte, hogy soha nem fogják megengedni Iránnak, hogy nukleáris katonai képességek birtokába kerüljön. Célnak nevezte a közel-keleti szövetségesek védelmét a lehető legmagasabb szinten, Izrael mellett ide sorolta Szaúd-Arábiát, Katart, az Egyesült Arab Emírségeket, valamint Bahreint és Kuvaitot.

Donald Trump kifejtette azt is, hogy a Hormuzi-szorost azon országoknak kellene őrizniük és felügyelniük, amelyek használják, valamint hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok ebben nem vesz majd részt, de szükség esetén segítséget nyújt.

Az amerikai elnök pénteken egy Fehér Házban tartott eseményen az amerikai katonai erők elmúlt három hétben Iránban nyújtott teljesítményét azzal méltatta, hogy Irán nagyon sok pénzzel rendelkezett, rengeteg "nagyszerű" orosz és kínai katonai eszköznek volt birtokában, de ezek is hasztalannak bizonyultak az amerikai haderővel szemben.

Egy pénteken megjelent közvélemény-kutatás szerint az amerikai polgárok mintegy kétharmada arra számít, hogy az Egyesült Államok szárazföldi műveletet is indít Irán területén. A Reuters hírügynökség megbízásából készült felmérésben megkérdezettek 55 százaléka nem támogatja, hogy amerikai katonákat küldjenek iráni területre, míg az amerikaiak bő harmada támogatna egy korlátozott akciót, amiben csak a különleges erők egységei vesznek részt.

A brit kormány engedélyezte, hogy az Egyesült Államok brit támaszpontokról támadja a Hormuzi-szoros hajóforgalmát veszélyeztető rakétaállásokat.

A londoni miniszterelnöki hivatal tájékoztatása szerint a közel-keleti fejleményekről, mindenekelőtt a fegyvertelen kereskedelmi hajók és a térségbeli olaj- és földgázlétesítmények elleni iráni támadásokról tartott pénteki kormányülésen elhangzott, hogy Nagy-Britannia más országokkal együtt a Hormuzi-szoros nemzetközi hajóforgalmának védelmét célzó "életképes terv" kialakításán dolgozik.

A szoros a világ legforgalmasabb tengeri kereskedelmi útvonala, amelyen a globális nyersolaj- és cseppfolyósítottföldgáz-szállítmányok 20 százaléka halad át. A víziutat az Irán elleni amerikai és izraeli hadműveletek kezdete után a teheráni rezsim gyakorlatilag zárva tartja, és emiatt 60 százalékkal 100 dollár fölé emelkedett a nyersolaj hordónkénti világpiaci ára.

A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) kormányzótanácsának e héten Londonban tartott rendkívüli ülésén Arsenio Dominguez, az ENSZ szakosított tengerhajózási szervezeteként működő IMO főtitkára elmondta, hogy 20 ezer tengerész rekedt a Perzsa-öbölben a Hormuzi-szoros lezárása miatt, és közülük eddig legalább heten vesztették életüket a hajók ellen végrehajtott iráni támadásokban.

A Downing Street tájékoztatása szerint a brit kormány a péntek esti ülésen elítélte, hogy Irán a nemzetközi tengerhajózásra is kiterjesztette támadásait.

A brit kormányfői hivatal szóvivője közölte:

döntés született arról, hogy az Egyesült Államok a brit támaszpontokat olyan "védelmi műveletekre" is használhatja, amelyek célja a Hormuzi-szorosban közlekedő hajók ellen bevetett rakéták és egyéb támadóeszközök indítóállásainak felszámolása.

Ez a brit támaszpontok amerikai használatának engedélyezéséről szóló eddigi megállapodás jelentős kiterjesztése.

London eddig hivatalosan csak olyan műveletek végrehajtására engedte át a brit támaszpontokat az amerikai légierőnek, amelyek célja a térségbeli brit érdekeket, illetve brit állampolgárok életét közvetlenül veszélyeztető iráni rakétatámadások megakadályozása volt.

A pénteki kormányülésről kiadott tájékoztatás szerint azonban az Egyesült Államok ezentúl a Hormuzi-szoros hajóforgalmának közvetlen védelmére is használhatja a brit támaszpontokat.

A Downing Street hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy Nagy-Britannia továbbra sem vesz részt az Irán elleni támadó hadműveletekben.

A tájékoztatás megfogalmazása szerint London változatlanul a nemzetközi jognak megfelelő módon cselekszik, és nem hagyja, hogy a brit fegyveres erőket bevonják a szélesebb körű térségbeli konfliktusba.

Keir Starmer munkáspárti brit miniszterelnök ezt már korábban is leszögezte.

Starmer a Downing Streeten e hét elején tartott sajtóértekezletén úgy fogalmazott, hogy Nagy-Britanniát "nem fogják belerángatni" az iráni háborúba, a londoni alsóházban felszólalva pedig kijelentette, nem hajlandó háborúba vinni Nagy-Britanniát mindaddig, amíg nincs meggyőződve a háború jogi megalapozottságáról, és arról, hogy a hadműveletek mögött életképes, átgondolt tervek állnak.

E kijelentések miatt Donald Trump amerikai elnök többször is éles hangú, személyre szóló nyilatkozatokban bírálta a brit kormányfőt.

Legfőbb ideje véget vetni a közel-keleti háborúnak, ami azzal a kockázattal jár, hogy teljesen ellenőrizhetetlenné válik, hatalmas szenvedést okoz a civileknek, és súlyos következményekkel jár a globális gazdaságra nézve, különösen a legkevésbé fejlett országok számára - jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár Brüsszelben.

Az egynaposra tervezett európai uniós csúcstalálkozóra érkező ENSZ-főtitkár újságíróknak nyilatkozva azt mondta: "először is, az Egyesült Államoknak és Izraelnek": véget kell vetni ennek a háborúnak, ami tragikus következményekkel járhat, különösen a békétől megfosztott civilek számára.

Guterres üzent Iránnak is: hagyjon fel a szomszédai elleni támadásokkal, akik - mint hangsúlyozta - soha nem voltak részesei a konfliktusnak. Emlékeztette Teheránt, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa már elítélte ezeket a támadásokat, és a Hormuzi-szoros megnyitására szólított fel.

"A Hormuzi-szoros elhúzódó lezárása óriási szenvedést okoz világszerte oly sok embernek, akiknek semmi közük ehhez a konfliktushoz" - fogalmazott Guterres, majd hozzátette: "eljött az ideje annak, hogy a jogállamiság győzedelmeskedjen az erőszak törvénye felett".

Az ENSZ-főtitkár jelezte továbbá: elvárja az EU-tól, hogy "játsszon központi szerepet a jogállamiságon alapuló nemzetközi rend fenntartásában, amelyben - emelte ki - "erősebb az igazságosság, több az éghajlatváltozás elleni fellépés, nagyobb az ellenőrzés a technológiai fejlesztések felett, és ahol a nemzetközi jog az uralkodó".

António Costa, az Európai Tanács elnöke a témával kapcsolatban a csúcstalálkozón arra figyelmeztetett, hogy a jelentlegi viharos időkben kulcsfontosságú a szabályokon alapuló nemzetközi rend védelme, valamint a multilateralizmus és az ENSZ fellépéseinek támogatása.

"Sok nemzetközi szereplő megkérdőjelezi a nemzetközi rend fontosságát, de az alternatíva csak a káosz" - fogalmazott Costa, aki beszédében példaként az iráni, az ukrajnai és gázai konfliktusokat sorolta fel.

Donald Trump szerint az Egyesült Államok nem készül szárazföldi erőket küldeni Iránba - az amerikai elnök erről beszélt a Fehér Házban.

Az elnök a japán miniszterelnökkel tartott találkozójának nyilvános részén újságírók kérdéseire válaszolva azt mondta, hogy "sehova" sem készül csapatokat vezényelni, amit egyébként megtehetne.

Donald Trump arról is beszélt, hogy nem értett egyet az izraeli légicsapással a dél-iráni földgázmező ellen, amit közölt Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel is. Hozzátette, hogy ugyan Izraellel mint szövetségessel összehangolják a lépéseket, de ilyen esetek előfordulhatnak, ugyanakkor több hasonló nem fog megtörténni.

Az amerikai elnök az iráni konfliktus világgazdasági hatásaival kapcsolatban kifejtette, hogy nem könnyen hozta meg a döntést a katonai művelet elindításáról, mert számított a piaci reakciókra, akkor is, ha azok alatta maradtak annak, amivel számolt.

"Gondoltam, hogy az olaj ára fel fog menni, és a gazdaság teljesítménye kicsit lemegy, de azt gondoltam, hogy sokkal rosszabb lesz, és most már hamarosan véget ér" - fogalmazott Donald Trump, azt is hangoztatva, hogy az iráni rezsim ellen indított katonai beavatkozás lezárulta után a világ "sokkal biztonságosabb lesz".

Az elnök a Hormuzi-szoros közlekedésének biztonságával kapcsolatban kifejtette, hogy azok a NATO-tagországok nem voltak hajlandóak segítséget nyújtani, amelyek energiaellátása a szállítási útvonalra épül. Megjegyezte, hogy az érintett államok most már "sokkal kedvesebbek lettek", amit ugyanakkor megkésettnek nevezett.

Az elnök megerősítette, hogy adminisztrációja 200 milliárd dollár pótlólagos költségvetési forrást kér katonai célokra a kongresszustól, ami jórészt a hadianyagok pótlásához szükséges az iráni konfliktus lezárulta után. Az elnök "kicsi árnak" nevezte annak érdekében, hogy az amerikai katonai biztonság szintje fennmaradjon.

Egyben kritizálta elődjét, Joe Bident, aki - Donald Trump szerint - katonai eszközből "túl sokat adott Ukrajnának", majd nem pótolta a hiányzó készleteket. Emlékeztetett arra, hogy az amerikai védelmi ipar meghatározó szereplői több üzemet építenek, a kivitelezések már tartanak, aminek nyomán az amerikai fegyverek és hadianyagok gyártási kapacitásai nagy mértékben növekednek.