RETRO RÁDIÓ

Amerikai légifölény Irán légterében

Ripost
Szerző
Ripost
Létrehozva2026. 03. 14. 13:05

A célpontok szabadon kiválaszthatók.

Az Egyesült Államok és Izrael légiereje szabadon válaszhatja ki célpontjait Irán területén a légtér ellenőrzése révén kialakított légi fölényének köszönhetően - mondta az amerikai hadügyminiszter pénteken Washingtonban, sajtótájékoztatón.

Pete Hegseth közölte: az amerikai és izraeli hadsereg 15 ezer iráni célpontra mért csapást február 28. óta. Ennek eredményeképpen Irán rakétaképességeit 90, drónképeségeit 95 százalékkal vetették vissza.

Az Egyesült Államok az iráni hadsereget olyan módon semmisíti meg, amit a világ nem látott korábban - fogalmazott a miniszter, és hozzátette, soha korábban nem fordult elő, hogy egy modern és ütőképes haderőt, amilyennel Irán rendelkezett, ilyen mértékben tegyenek harcképtelenné. "Megmondtuk, hogy egyenlőtlen harc lesz, és annak is bizonyult" - hangoztatta.

A miniszter beszámolt arról, hogy az amerikai hadsereg egyre inkább a hagyományos légi bombák bevetése felé fordul, amelyekből szinte végtelen készletekkel rendelkezik, miközben a távolról indítható eszközöket tartalékolja.

Közölte, hogy pénteken a korábbiaknál is intenzív légitámadások indulnak iráni célpontok ellen. Hozzátette, hogy az amerikai hadművelet időben korlátozott, világos célkitűzései vannak, amelyek az Egyesült Államok érdekeinek érvényesítését szolgálja.

A Pentagont vezető miniszter úgy fogalmazott: a hadvezetés számolt azzal, hogy Irán megpróbálja lezárni a Hormuzi-szoroson keresztül vezető kőolaj- és gázszállítási útvonalat. "Nincs ok az aggodalomra" - tette hozá.

Dan Caine, az amerikai haderő egyesített vezérkarának főnöke hangsúlyozta, az amerikai hadsereg prioritásnak tekinti, hogy Irán tengeri aknák elhelyezésére szolgáló képességeit támadja.

A vezérkari főnök egyben megerősítette, hogy csütörtökön amerikai katonák vesztették életüket, amikor Irak fölött balesetet szenvedett egy KC-135 típusú légi utántöltésre kialakított katonai repülőgép. Dan Caine hangsúlyozta, hogy az esetet nem ellenséges és nem baráti tűz okozta.

A korábbi közlemények szerint két repülőgép ütközött össze, amelyek közül az egyik le tudott szállni, a másik viszont lezuhant. A hadsereg frissített pénteki közleménye szerint a szerencsétlenül járt amerikai repülőgépen tartózkodó mind a hat amerikai katona meghalt, korábban négy halálos áldozatot erősítettek meg.

Pete Hegseth miniszter közölte: kijelölték azt a katonai illetékest, aki kivizsgálja azt a rakétacsapást, amely a háború első napján egy iráni iskolát ért, és 165 halálos áldozatot követelt. A miniszter hangsúlyozta, hogy a vizsgálat addig tart, ameddig csak szükséges, ugyanakkor kijelentette: az amerikai haderő nem támad szándékosan polgári célpontokat.

Amerikai rakétatámadás érte a Katáib Hezbollah nevű iraki síita milícia bagdadi központját szombatra virradóra, biztonsági források szerint három fegyveres meghalt, több civil megsebesült. Mindeközben rakéta csapódott bele az Egyesült Államok iraki nagykövetségének épületébe Bagdadban.

Az iraki hadsereg elítélte a támadást, hangsúlyozva, hogy az egy civilek által sűrűn lakott körzetben történt.

A Katáib Hezbollah az iraki Népi Mozgósítási Erők (PMF) nevű, zömében síita milíciákból álló szervezet tagja, amely 2016 óta papíron az iraki fegyveres erők alá van rendelve.

Jóllehet Bagdad a konfliktus kirobbanása, azaz február 28-a óta hangoztatja, kívül akar maradni a harcokon, az arab ország területén aktív Irán-barát milíciák már több, amerikai érdekeltség ellen elkövetett dróntámadás végrehajtásáért jelentkeztek.

Mindeközben iraki biztonsági források szerint rakéta csapódott szombaton az Egyesült Államok bagdadi nagykövetségébe.

 

A szigorúan őrzött bagdadi „zöld zónában” lévő képviseletet érő támadás nyomán az épületből sűrű füst száll fel, részleteket egyelőre nem tudni.

A nagykövetség és a bagdadi kormány egyelőre nem kommentálta a bejelentést.

Kapcsolódó tartalom

A Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását a világ tartalékaiból az iráni konfliktus nyomán felszökött olajárak stabilizálása érdekében - közölte Donald Trump amerikai elnök szerdán.

Az elnök egy Kentucky államban tartott nyilvános eseményen jelentette be, hogy a nemzetközi szervezet beleegyezett abba, hogy összehangolja a különböző országok tartalékait érintő lépést, ami jelentős mértékben lenyomja majd az árakat a világpiacon.

Donald Trump a katonai helyzetet illetően azt mondta, hogy az amerikai hadsereg az elmúlt másfél hétben "gyakorlatilag elpusztította Iránt".

Egy másik megszólalásában az elnök közölte, hogy az amerikai támadások jelenleg Irán dróngyártó kapacitásait, valamint a tengeri aknák elhelyezésére vonatkozó haditengerészeti képességeit érintik. Donald Trump úgy fogalmazott, hogy az iráni konfliktus Irán számára háború, míg az Egyesült Államoknak "kirándulás", ami Amerikát "kívül tartja egy háborún".

Donald Trump szerint a iráni konfliktus lezárultával a kőolaj világpiaci ára gyorsan visszaesik majd - erről közösségi internetoldalán írt az amerikai elnök.

Az elnök Truth Social közösségi oldalon megjelent bejegyzésében úgy vélekedett, hogy rövid távú árugrásról van szó.

"A rövid távú olajár - amely gyorsan zuhan majd, amint az iráni nukleáris fenyegetés megsemmisítése lezárul - egy nagyon kicsi ár, amelyet az Amerikai Egyesült Államoknak és a világnak a biztonságért és a békéért kell fizetnie" - fogalmazott az elnök.

Donald Trump szintén  azt hangoztatta, hogy Irán bárkit is nevez meg új vezetőjének, az nem lesz hosszan a posztján, amennyiben ő nem fogadja el.

 

Az ABC televíziónak adott nyilatkozatában kifejtette: biztosítani akarja azt új vezető személyével is, hogy az Egyesült Államoknak "nem kell minden 10 évben újra visszatérnie" Iránba, hogy megszüntessen egy onnan érkező fenyegetést.

A magas olajárak átmeneti jellegét ígérte Chris Wright, az Egyesült Államok energiaügyi minisztere is egy interjúban.

A miniszter a CNN hírtelevíziónak arról beszélt, hogy az üzemanyagok ára hamarosan visszatér majd az iráni konfliktus kitörése előtt szintre. Azt is hangsúlyozta, nincsenek olyan tervek, hogy az amerikai katonai műveleteket kiterjesszék az iráni olaj-, gáz- vagy energiaipar létesítményeire.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter szintén vasárnap az NBC televíziónak adott interjúban arra a kérdésre, hogy országa kap-e orosz segítséget, annyit mondott, hogy Irán és Oroszország között "stratégiai partnerség" van, ami "nem újdonság", és "nem titok".

A miniszter arra, hogy Oroszország hírszerzési értesülésekkel segíti Iránt amerikai célpontok elleni támadáshoz, azt felelte, hogy "nincs pontos katonai információk birtokában", valamint hozzátette: "tudomásom szerint nagyon jó a kapcsolat Oroszországgal".

Az amerikai hadsereg közel-keleti térségért is felelős Központi Parancsnoksága vasárnap bejelentette, hogy

életét vesztette az iráni konfliktus kezdete óta a hetedik amerikai katona, aki egy iráni támadásban sebesült meg március 1-jén.

 

A közlés szerint az egyelőre nem megnevezett katona a Szaúd-Arábiában állomásozó amerikai csapatok tagjaként szolgált.

Egy hete katonai tiszteletadás mellett fogadták a Delaware állambeli Dover katonai támaszpontján annak a hat amerikai katonának a holttestét, akik a konfliktus első napján egy kuvaiti amerikai katonai állomáshelyet ért iráni támadásban vesztették életüket.

 


 

Ripost hírek
Országgyűlési választás2026. április 12. Minden hír a választásról

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.