
Amerika iráni rakétabázisokat bombáz
„Az amerikai haderő már az iráni hadsereg több mint 30 hajóját semmisítette meg” – jelentette be Brad Cooper tengernagy, az amerikai Központi Parancsnokság vezetője csütörtökön.
A katonai vezető Pete Hegseth hadügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy az amerikai hadsereg csütörtökön fokozta az iráni haditengerészet elleni támadásokat.
Kiemelte, hogy washingtoni idő szerint a csütörtök délutáni órákban egy nagyméretű iráni drónszállító hajót ért találat, ami kigyulladt. Megjegyezte, hogy a hajó mérete megegyezik egy második világháborús repülőgépszállító méretével.
A tengernagy elmondta, hogy szintén csütörtökön amerikai B-2-es óriásbombázók több tucat egy tonnás bombát dobtak le a mélyen a földbe süllyesztett rakétaindító állásokra.
Beszámolt arról, hogy a hadművelet első napjához képes csütörtökre az Iránból indított ballisztikus rakéták száma tizedére csökkent, miközben a dróntámadások több mint 80 százalékkal estek vissza.
Az iráni légtér feletti ellenőrzés lehetővé teszi az Egyesült Államok számára, hogy „elsöprő” erővel támadja Irán súlyponti helyeit – értékelte a harctéri helyzetet Brad Cooper, aki elmondta azt is, hogy az amerikai katonai műveletben összesen 50 ezer katona vesz részt.
Pete Hegseth hadügyminiszter a floridai Tampában tartott sajtótájékoztatón közölte, hogy az amerikai hadianyagok készletei bőségesen elégségesek a művelet folytatásához olyan hosszú ideig, amíg csak szükséges. A támadóerő növekszik és további utánpótlás érkezik, a helyzet irányítása az Egyesült Államok és izraeli partnerei kezében van – hangoztatta a miniszter.
Nem sokkal korábban Donald Trump elnök egy, a Fehér Házban tartott sport témájú rendezvény elején az iráni helyzettel kapcsolatban úgy értékelte, hogy a tervezetthez képest gyorsabban halad a katonai művelet.
Az Egyesült Államok katonasága közösen a csodálatos izraeli partnerekkel folytatja az ellenség teljes elpusztítását és előrébb tart a tervekhez képest”
– fogalmazott az amerikai elnök, aki ismét arra szólította fel az iráni biztonsági erők tagjait, hogy tegyék le a fegyvert, aminek fejében büntetlenséget élveznek.
Donald Trump amerikai elnök még súlyosabb támadásokat helyezett kilátásba szombatra Irán ellen eddig nem támadott célpontokkal azok után, hogy az amerikai és az izraeli erők már eddig is "agyba-főbe verték" az országot.
Az elnök a saját közösségi oldalán helyi idő szerint reggel megjelent bejegyzésében a "Közel-Kelet vesztesének" nevezte Iránt, és megerősítette, hogy megadást vár el, ellenkező esetben a "teljes összeomlás" jön.
"Komoly megfontolás tárgya a teljes megsemmisítés, végzetes következményekkel. Irán gonosz viselkedése miatt olyan területek és személyek is célponttá válnak, amelyek és akik eddig a pillanatig nem voltak azok"
- fogalmazott Donald Trump.
Az elnök egyúttal kifejtette, hogy Irán a kitartó amerikai-izraeli katonai nyomás alatt a bocsánatkérést választotta közel-keleti szomszédaival szemben. Arra utalt, hogy Maszúd Peszeskján iráni államfő közölte: leállítják a környező államok elleni támadásaikat.
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szintén fokozódó katonai csapásokat helyezett kilátásba iráni célpontok ellen.
A szóvivő arról is beszámolt, hogy szerdai jelzések szerint Spanyolország beleegyezett, hogy együttműködjön az Egyesült Államokkal az iráni műveleteket illetően. Karoline Leavitt úgy vélte, hogy Madridban "meghallották" Donald Trump kedden megfogalmazott figyelmeztetését, amelyben minden kereskedelmi kapcsolat megszakítását helyezte kilátásba Spanyolországgal, amiért a dél-európai ország kormánya megtagadta, hogy amerikai erők igénybe vehessenek spanyol katonai bázisokat az iráni műveletek támogatása érdekében.
A Fehér Ház szóvivője emlékeztetett arra, hogy az amerikai haderő "Hatalmas harag" névre keresztelt Irán elleni műveletének (Epic Fury Operation) négy alapvető célkitűzése van, amelyek közül az első az iráni rezsim rakétaállományának elpusztítása, valamint az ország rakétaiparának lerombolása. Karoline Leavitt második célként Irán haditengerészetének megsemmisítését említette, amivel kapcsolatban megismételte az amerikai Központi Parancsnokság által közölt számokat, miszerint eddig több mint 20 hadihajót süllyesztettek el."Jelenleg egyetlen iráni hajó sincs a Perzsa-öböl, a Hormuzi-szoros, és az Ománi-öböl vizein"– fogalmazott a szóvivő.
Az Egyesült Államok harmadik katonai célja, hogy Irán proxiszervezetei többé ne legyenek képesek destabilizálni a régiót, a szabad világot és támadni az amerikai érdekeltségeket, míg a negyedik célkitűzés, hogy Irán soha ne jusson nukleáris fegyver birtokába – mondta el Karoline Leavitt.
A miniszter a Fox Business gazdasági televíziónak pénteken este adott interjújában kifejtette, hogy miután Irán a katonai fronton kudarcot vallott, arra kényszerül, hogy megpróbálja a "gazdasági kártyát" kijátszani, és megkísérel káoszt előidézni a Hormuzi-szoroson keresztül haladó hajóforgalom akadályozásával, amely a világ kőolajszállításának ötödét teszi ki békeidőben.
Miután az iráni konfliktus kitörését követően a biztosítók felmondták minden arra haladó szállítmány biztosítását, Trump elnök a héten azt ígérte, hogy kormánya fog kockázati biztosítást garantálni a szállításokra, valamint bejelentette, hogy a kőolajszállítmányokat amerikai hadihajók kísérhetik a jövőben.
Szombaton katonai tiszteletadás mellett fogadják annak a hat amerikai katonának a holttestét a Delaware állambeli Dover támaszpontján, aki iráni légitámadásban Kuvaitban vesztette életét a háború első napjaiban.
A háború első amerikai áldozatainak fogadásán az elnök és felesége is részt vesz.
Az Egyesült Államok hadiipari vállalatai megnégyszerezik a különleges osztályú fegyverzet gyártását - közölte Donald Trump amerikai elnök, miután a Fehér Házban fogadta a védelmi ipar legnagyobb cégeinek vezetőit pénteken.
Az amerikai elnök a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében beszámolt arról, hogy a gyártás felfuttatása már az előző hónapokban megkezdődött, és a cél a lehető legnagyobb mennyiségű készlet előállítása. Hozzátette, hogy
az úgynevezett közép- és felső-középosztályú hadianyagból, amelyet az amerikai hadsereg Iránban bevet, valamint a közelmúlt Venezuelában is alkalmazott, "gyakorlatilag korlátlan" az ellátás.
A Fehér Házban tartott tanácskozáson többek között a Boeing, a Northrop Grumman, a Raytheon és a Lockheed Martin vezető tisztségviselői vettek részt.
Donald Trump szintén pénteken azt ígérte, hogy az iráni műveletek miatt megemelkedett kőolajárak gyorsan csökkenni fognak, amint a konfliktus a megoldáshoz közelít.
Chris Wright energiaügyi miniszter a Fox News hírtelevíziónak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy a magasabb kőolajárak időszaka "legfeljebb hetekig" tarthat, miközben Doug Burgum belügyminiszter ugyanott kijelentette, hogy az Egyesült Államok és Venezuela között kialakult együttműködés segíthet az országon belüli üzemanyagárak leszorításában.
Az Irán elleni katonai művelet megindítása, február 28-a után eltelt 5 napban az Egyesült Államokon belül 10 százalékot meghaladó mértékben emelkedett az üzemanyagok ára a töltőállomásokon.
Az amerikai külügyminisztérium pénteken azt közölte, hogy már 27 ezer amerikai állampolgárnak sikerült visszajutnia hazájába a konfliktus által érintett közel-keleti régióból, részben a kormányzat által szervezett ingyenes bérelt repülőgépeken. Az Egyesült Államok jeruzsálemi nagykövetsége arról számolt be, hogy a hétvégén buszok indulnak Izraelen belül Tel Avivból és Jeruzsálemből az egyiptomi Tabába, hogy segítsék az amerikai állampolgárok távozását.
Az amerikai hadsereg közel-keleti régióért felelős Központ Parancsnokságának pénteki összefoglalója szerint az amerikai katonai akció első hetében az amerikai erők 3 ezer iráni célpont ellen indítottak támadást, és az iráni haditengerészet 43 hajóját semmisítették meg vagy okoztak súlyos károsodást.
Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője pénteken adott tájékoztatásában úgy fogalmazott, hogy az iráni tengeri erők "bevetésre alkalmatlanok".
A sajtótitkár egyben élesen bírálta a Kongresszus képviselőházának azon demokrata tagjait, akik a csütörtöki szavazáson elutasították az Irán elleni határozati javaslat elfogadását.
Az alsóház demokrata tagjainak mintegy negyede, 53 képviselő utasította el azt a republikánus határozati javaslatot, amely Iránt "a terrorizmus legnagyobb állami szponzoraként" bélyegezte meg.
Karoline Leavitt emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államokban hosszú ideig teljes kétpárti egyetértés övezte Irán megítélését, ami különösen a nyugati világban politikai "alapvetés".
Az Irán elítélő javaslatot csütörtökön 372-53 arányban hagyta jóvá a törvényhozás.







