
A MOL feljelentette a horvát kőolajszállítót
A szlovákokkal közösen.
A Mol és a Slovnaft az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatóságán jelentette fel a horvát kőolajszállító vezetéket üzemeltető vállalatot, a Janafot a monopolhelyzettel való visszaélés vádjával.

Kőolajvezeték Forrás: AFP
Közösen lépett a Mol és a Slovnaft: a két olajtársaság az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatóságán jelentette fel a horvát kőolajszállító vezetéket üzemeltető vállalatot, a Janafot a monopolhelyzettel való visszaélés vádjával.
A Mol közleménye felidézi: 2026. január 27-én a Barátság vezetéken keresztül Magyarországra és Szlovákiába irányuló kőolajszállítás megszakadt. A vezeték azóta nem működik, ami jelentősen növeli a tengertől elzárt kelet-közép-európai finomítók függőségét az Adria vezetéktől mint az egyetlen életképes útvonaltól.
A Janaf monopóliummal rendelkezik a magyar és szlovák finomítók tengerről ellátásával kapcsolatban, és annak ellenére, hogy ilyen esetekre a két ország ellátása megengedett tengeri beszerzésű orosz kőolajjal, és teljes mértékben megfelel az EU és az USA szankcióinak (beleértve az OFAC rendelkezéseit is). A Janaf ennek ellenére halogatja annak fogadását további jogi ellenőrzésekre hivatkozva, miközben a kőolajbeszerzés joga és felelőssége a Mol-csoporté – hangsúlyozza az olajtársaság.
Teszi ezt annak ellenére, hogy az EU-szankciói alapján a Barátság vezeték üzemképtelensége esetén Magyarország és Szlovákia tengeri útvonalon is szerezhet be nem szankcionált orosz kőolajat.
Ezt az álláspontot a magyar és a szlovák szakhatóságok is megerősítették, és a kitételt nevesítették a vonatkozó EU-s szankciós szövegben is.
A Janaf magatartása fokozza az ellátási bizonytalanságot
A Mol-csoport a Barátság vezeték leállása óta többször is arra kérte a Janafot, hogy erősítse meg: átveszi az EU és USA szankciós szabályai alapján legálisan behozott, oroszországi eredetű tengeri szállítmányt. Ez a mai napig nem történt meg.
A közleményben a Mol kiemeli: a Janaf magatartása az ellátás és a hozzáférés megtagadásának minősül.
Ahelyett, hogy tisztességes, átlátható és megkülönböztetésmentes feltételek mellett biztosította volna a hozzáférést, a Janaf a nélkülözhetetlen infrastruktúra feletti ellenőrzését arra használta, hogy korlátozza a hozzáférést. Ezzel tovább fokozza a jelenlegi háborús konfliktusok miatt amúgy is kiélezett ellátási bizonytalanságot
– jelezték. Az uniós versenyjog világosan írja, hogy az a vállalat, amelyik monopóliummal rendelkezik az energiainfrastruktúra területén, erőfölényben van. Az ilyen infrastruktúra feletti ellenőrzés lehetővé teszi az üzemeltetőnek, hogy a fogyasztóktól és a versenytársaktól függetlenül viselkedjen, többek között azáltal, hogy az árakat tartósan a versenyképes szint fölé emeli vagy megtagadja a hozzáférést. A Mol és a Slovnaft álláspontja szerint a Janaf viselkedése kimeríti ezt, és a vállalat visszaélt erőfölényével.
A Mol arra kéri ezért az Európai Bizottságot, hogy gyorsított eljárásban, vessen véget a Janaf jogsértésének, és tegye lehetővé, hogy a Mol és a Slovnaft hozzáférhessen a kritikus infrastruktúrához.
Az Európai Bizottság beavatkozása véget vetne az alapvető létesítményhez való hozzáférés indokolatlan megtagadásának is, ami több közép-európai ország fogyasztóinak és a közérdek sérelmét jelenti, mivel az veszélyezteti az energiaellátás biztonságát a sebezhető kelet-közép-európai régióban – írják.
A Janafot terheli a jogi és anyagi felelősség
A visszaigazolás késedelmes beérkezéséből eredő pénzügyi károkért a Janafot terheli a jogi és anyagi felelősség. A Mol fenntartja magának a jogot, hogy kárigényét a Janaffal szemben érvényesítse – mutat rá a magyar olajipari vállalat.
A Mol és a Slovnaft az Európai Bizottságnak küldött levelében újra felhívja a figyelmet a Janaf tisztességtelen árazására is. A horvát vállalat 2022 óta a méltányos piaci árak három-négyszeresét kéri el a szállításért, és ezen most sem hajlandó érdemben változtatni. A Mol és a Slovnaft ezért egy másik beadványt is benyújt a Janaf visszaélésszerű árképzési és tárgyalási gyakorlatairól.
Ukrajna közölte Szlovákiával, hogy a Barátság kőolajvezetéken keresztüli szállítás egyelőre nem indul újra. Január óta szünetel a szállítás. Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy megakadályozza, hogy orosz energia jusson Európába. Minden energetikai létesítmény, ami orosz energiát használ, ukrán szabotázsakciók célpontja lehet – hangsúlyozta Orbán Viktor magyar miniszterelnök.

A Barátság kőolajvezeték (Fotó: AFP)
Ukrajna arról tájékoztatta Szlovákiát, hogy a Barátság kőolajvezetéken keresztüli szállítás a következő napokban várhatóan nem indul újra, a következő tájékoztatás pénteken várható – közölte szerdán a szlovák gazdasági minisztérium.

A Barátság vezetéken – amely Ukrajnán keresztül szállít orosz kőolajat Magyarországra és Szlovákiába – január vége óta szünetel a szállítás, miután Ukrajna szerint támadás érte a vezetéket.
Magyarország és Szlovákia szerint Ukrajna politikai okokból halogatja a szállítás újraindítását, míg az ukrán fél szerint a keletkezett károk javításra szorulnak – számolt be a Reuters.
Szlovák tisztviselők korábban arról beszéltek, hogy Ukrajna többször is módosította az újraindítás várható időpontját, és a legutóbbi határidő szerdán járt le. A minisztérium közlése szerint új, konkrét dátumot egyelőre nem adtak meg.
Orbán Viktor a védelmi tanács szerda reggeli üléséről jelentkezett, amelyen áttekintették az ukrán olajblokád és a közel-keleti háború miatt szükséges intézkedéseket.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzetben kiemelt figyelmet kell fordítani a kritikus energetikai létesítményeinkre, mert Zelenszkij elnök bejelentette, hogy megakadályozza, hogy orosz energia jusson Európába.
Ezért aztán minden energetikai létesítmény, ami orosz energiát használ, ukrán szabotázsakciók célpontja lehet
– szögezte le. Ezért a kormánynak meg kell erősítenie a magyar energetikai létesítmények védelmét, mivel az Északi Áramlat vezetéket is az ukránok robbantották föl. A miniszterelnökhöz eljutott mai jelentést ismertetve elmondta, a Magyar Honvédség katonái 75 helyen vonultak fel.
Fotó: A Barátság kőolajvezeték (Fotó: AFP)







