POLITIK
Erről beszélt a NATO főtitkár.
Már több mint húsz ország, többségében NATO-tagországok csatlakoztak a Hormuzi-szoros hajózási biztonságának érdekében szükséges lépések kidolgozásához Donald Trump amerikai elnök sürgetésének hatására – közölte Mark Rutte, a NATO-főtitkára vasárnap amerikai lapoknak adott interjúkban.
A szervezet főtitkára a CBS és a Fox News amerikai televíziónak adott interjúban közölte, hogy 22 országról van szó, és köztük NATO-n kívüli országként Japán, Dél-Korea, Ausztrália, Új-Zéland, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein csatlakozhat a tervezett művelethez, amelynek tervezésében az Egyesült Államok is részt vesz.
Mark Rutte közölte, hogy az amerikai elképzelés megvalósításáról beszélt Donald Trump elnökkel, valamint a héten telefonon egyeztetett Keir Starmer brit miniszterelnökkel és Emmanuel Macron francia elnökkel is.
A főtitkár kifejtette, hogy megérti Donald Trump elégedetlenségét a késlekedés miatt, ami a Hormuzi-szorost érintő nemzetközi akció elindulását illeti, de hozzátette, hogy megértést kér, hiszen annak kidolgozásához időre van szükség, különösen azért, mert a szövetségesek nem tudtak előre az Irán elleni katonai művelet megindulásáról, így arra nem tudtak felkészülni.
Rutte ugyanakkor megjegyezte: érthető az Egyesült Államok döntése, hiszen „biztonsági okokból” nem tájékoztathatta sem a NATO-szövetségeseket, sem további szövetségeseket és partnereket, mert azzal a meglepetésfaktort, azaz az „első csapás” hatását kockáztatta volna.
Kijelentette: egyelőre nem tudja megerősíteni, hogy Irán interkontinentális ballisztikus rakétát használt-e a Diego Garcián működő amerikai–brit katonai támaszpont ellen, de amennyiben beigazolódik, akkor ez az amerikai elnök lépéseit támasztja alá.
„Ha igazolást nyerne, akkor az újabb bizonyítékot nyújtana arra, hogy kritikus fontosságú, amit az elnök tesz Irán ballisztikus rakéta és nukleáris képességeinek megsemmisítése érdekében” – fogalmazott Rutte
Donald Trump amerikai elnök a héten többször bírálta a NATO-t, pénteken például egy internetes bejegyzésében „gyávának” nevezte a szövetségeseket, amiért nem küldtek segítséget a Hormuzi-szoros biztonságának megteremtésére.
A NATO főtitkára szkopjei látogatása során ismételten védelmébe vette Izrael és az Egyesült Államok Irán elleni támadásait, hangsúlyozva, hogy Teherán nukleáris és ballisztikus képességeinek fejlesztése nemcsak Izraelre, hanem Európára is komoly fenyegetést jelent.
A Vesti.mk északmacedón hírportál beszámolója szerint Mark Rutte úgy fogalmazott: Irán "közel áll ahhoz, hogy nukleáris képességekre és ballisztikus rakétákra tegyen szert". Hozzátette, ez nem csupán "egzisztenciális fenyegetés" Izrael számára, hanem jelentős veszély Európára nézve is.
Hozzátette: a támadásokat széles körű támogatás övezi Európában.
A főtitkár kijelentette: Irán évtizedek óta felelős különböző terrortámadásokért és merényletekért. Az iráni legfelsőbb vezető megölésére utalva azt mondta: "Úgy gondolom, mindannyian jobban járunk, hogy ő nincs többé."
Mark Rutte ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a NATO nem vett részt a támadásokban, és visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint az amerikai elnök a szövetség részvételét kérte volna az akciókhoz.
A NATO főtitkára kedden az északmacedón parlamentben kijelentette: azt várja, hogy a szövetséges tagállamok a júliusra, Ankarába tervezett csúcstalálkozón bizonyítsák, "világos és hiteles pályán" haladnak afelé, hogy 2035-ig GDP-jük 5 százalékát védelemre fordítsák. Hozzátette: a cél 3,5 százalék az alapvető védelmi kiadásokra, további 1,5 százalék pedig a védelemmel és biztonsággal kapcsolatos beruházásokra menne.
Rutte emlékeztetett: a tavaly Hágában tartott NATO-csúcstalálkozón a tagállamok megállapodtak a védelmi kiadások növeléséről a hadiipari termelés erősítése és Ukrajna támogatásának folytatása érdekében. Hozzátette: a mostani cél nem egyszeri, 2035-ben végrehajtandó kiadásnövelést jelent, hanem egy hiteles, többéves pályát.
"Ha mindannyian többet költünk védelemre, mindannyian nagyobb biztonságban leszünk" - fogalmazott.
Donald Trump az iráni erőművek megsemmisítését helyezte kilátásba arra az esetre, ha az iszlamista terrorrezsim nem nyitja meg a lezárt Hormuzi-szorost, melyen a világ kőolaj- és cseppfolyósított földgáz-szállításának hozzávetőleg egyötöde zajlik. Az iráni iszlamista rezsim az amerikai infrastruktúra, az öböl-öbölben lévő energialétesítmények célba vételét helyezte kilátásba, ha az amerikai elnök beváltja fenyegetését.
A Reuters tudósítása szerint
Donald Trump az iráni erőművek megsemmisítését helyezte kilátásba abban az esetben, ha az iszlamista terrorrezsim továbbra sem nyitja meg a Hormuzi-szorost.
A hírügynökségi beszámoló szerint Irán vasárnap arra figyelmeztetett, hogy az amerikai infrastruktúrát, beleértve az öböl-öbölben lévő energialétesítményeket is célba veszi, ha az amerikai elnök beváltja fenyegetését.
A tudósításban emlékeztettek, hogy az iráni kormányzat szerint már több mint 2000 ember halt meg az Egyesült Államok és Izrael február 28-án indított Irán elleni háborújában, amely felforgatta a piacokat, megemelte az üzemanyagárakat, táplálta a globális inflációs félelmeket és megrázta a nyugati katonai szövetséget is.
Trump elnök fenyegetése most egy 48 órás időzített bombát hozott a piacok körüli növekvő bizonytalanságról és ha az ultimátumot nem vonják vissza, valószínűleg hétfőn újra szabadesésbe kerülhetnek a globális részvénypiacok, az olajárak pedig jelentősen emelkedhetnek – nyilatkozta a brit hírügynökségnek egy piaci elemző.
A szakértő a Reuters-nek arról is beszélt, hogy amennyiben az Egyesült Államok valóban egy pusztító támadást intéz az iráni erőművek ellen, akkor az iszlamista rezsim valószínűleg Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Katari öböl-energia létesítményeit célozná meg, ami mélyítené és meghosszabbítaná a magasabb energiaárak okozta fájdalmat, a konfliktust pedig akár egy szélesebb regionális válságba is ránthatná”.
Az olajárak pénteken megugrottak és az elmúlt közel négy év legmagasabb szintjére kerültek, miután Irak „force majeure”-t, vis maior helyzetet hirdetett minden külföldi cég által kifejlesztett olajmezőre, Izrael megtámadott egy jelentős gázmezőt Iránban, az iszlamisták pedig csapásokat mértek a szomszédos Szaúd-Arábiára, Katarra és Kuvaitra.
Mint ismert, az Irán ellen indított izraeli-amerikai támadást követően az iszlamisták hamarosan lezárták azt a Hormuzi-szorost, amelyen a világ kőolaj- és csepp folyósított földgáz szállításának mintegy ötöde zajlik, ezzel a legsúlyosabb olajválságot okozva az 1970-es évek óta. A lezárás miatt az európai gázárak múlt héten közel 35 százalékkal emelkedtek.
A szakértő úgy véli: Donald Trumpnak az iráni infrastruktúra célba vételével az a célja, hogy a Hormuz blokádját – mint fogalmazott – „gazdaságilag és politikailag elviselhetetlenné tegye az iszlamista rezsim számára, de anélkül, hogy megsemmisítené az iráni olajmezőket, amelyek hosszú távon globális ellátási károkat okoznának.”
Az MTI beszámolója szerint Trump figyelmeztetése akkor érkezett, amikor Jiszrael Kac izraeli védelmi miniszter kijelentette, hogy Izrael és az Egyesült Államok a következő napokban jelentősen fokozni fogja Irán elleni támadásait.
Kac irodája szerint a támadások célpontja Irán vezetése lesz, amit a tel-avivi hadseregparancsnokságon tartott konzultációk után jelentettek be.
A Reuters egy másik tudósításában arról is hírt adott, hogy Irán ENSZ tengerészeti ügynökségének képviselője kijelentette:
a Hormuzi-szoros minden hajó számára nyitva áll, kivéve azokat, amelyek az Iránnal ellenséges országokhoz köthetőek.
Ali Mousavi a beszámoló szerint elmondta: Teherán kész együttműködni a Nemzetközi Tengerészeti Szervezettel a tengeri biztonság javítása és a tengerészek védelméért a Perzsa-öbölben, hozzátéve, hogy azok a hajók, amelyek nem kapcsolódnak Irán ellenségeihez, átkelhetnek a szoroson az iráni rezsimmel összehangolt biztonsági megállapodások révén.
A diplomácia továbbra is Irán prioritása, azonban az agresszió teljes megszüntetése, valamint a kölcsönös bizalom fontosabb – mondta a képviselő, hozzátéve, hogy az Iráni elleni izraeli és az amerikai támadások voltak a Hormuzi-szorosnál kialakult helyzet gyökerei.
Ripost hírek
