Zelenszkijnek Washington júniusig adott határidőt

Az Egyesült Államok júniusig szabott határidőt Ukrajnának és Oroszországnak arra, hogy megállapodásra jussanak a közel négyéves háború lezárásáról – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök újságírókkal pénteken, azzal, hogy szavait csak szombat reggel lehet nyilvánosságra hozni.

Hozzátette: ha a felek nem tartják be a júniusi határidőt, a Trump-adminisztráció valószínűleg nyomást fog gyakorolni mindkettőjükre. Megfogalmazása szerint „az amerikaiak azt javasolják, hogy a felek a nyár elejére vessenek véget a háborúnak, és valószínűleg pontosan ennek az ütemtervnek megfelelően fognak nyomást gyakorolni a felekre.”

Volodimir Zelenszkij elmondta:

az Egyesült Államok azt javasolta, hogy a következő háromoldalú tárgyalási fordulót a jövő héten tartsák meg, valószínűleg Miamiban. „Mi megerősítettük részvételünket”

– tette hozzá.

Az ukrán elnök azután beszélt, hogy az Egyesült Államok közvetítésével csütörtökön Abu-Dzabiban folytatott háromoldalú tárgyalások érdemi eredmény nélkül értek véget, a területi kérdésben egyik fél sem engedett.

Oroszország azt akarja, hogy Ukrajna vonuljon ki a Donyec-medencéből, ahol továbbra is heves harcok zajlanak, erről azonban a kijevi vezetés hallani sem akar.

Amennyiben a kijevi vezetés delegációja az ukrajnai rendezésről Abu-Dzabiban tartott tárgyalásokra a bejelentett biztonsági garanciákkal érkezett, akkor ez újfent megerősíti azt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek valójában nem kell a béke – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

„Nem tudom, milyen javaslatot tárnak majd a delegációnk elé Abu-Dzabiban. Tegnap megvitattam velük azokat a biztonsági garanciákat, amelyekről Mark Rutte [a NATO-főtitkára] tegnap beszélt a kijevi parlamentben. Ha ez az, amivel az ukránok Abu-Dzabiba érkeztek, akkor ez újabb bizonyíték arra, hogy Zelenszkij nem akar békét” – vélekedett Lavrov az RT orosz hírtelevíziónak adott interjújában, amelyből részleteket közölt a TASZSZ orosz hírügynökség.

Rutte az ukrán parlamentben, a Verhovna Radában kedden az úgynevezett tettre készek koalíciójára utalva azt hangoztatta, hogy amint megszületik a békemegállapodás, azonnal megjelennek a fegyveres erők, repülőgépek lesznek a levegőben, és tengeri támogatást is biztosítanak Ukrajna számára. Hozzátette, hogy a NATO többi tagországa „más módon fog segíteni”.

Lavrov szerint Zelenszkij csak a saját túlélésére gondol, nincs szüksége békére Ukrajnában. „Bármilyen béke a politikai pályafutása végét fogja jelenteni, és lehet, hogy nemcsak a politikaiét” – fogalmazott Lavrov.

„A Ruttével folytatott megbeszélést követően Zelenszkij azt mondta, hogy kész kompromisszumokra, de Oroszországnak is késznek kell lennie erre. Úgy hiszem, ez őszinte nyilatkozat volt tőle. Úgy vélem azonban, hogy a lelkiismeret és Zelenszkij nehezen összeegyeztethető. Semmi másra nem gondol, csak a saját túlélésére”

– tette hozzá az orosz külügyminiszter.

Kijelentette azt is, hogy az ukrajnai rendezésről folytatódik a párbeszéd, de az európai országok igyekeznek megmásítani az eredeti amerikai béketervet. „A párbeszéd folytatódik. Mi támogattuk az Egyesült Államok javaslatait, az európaiak pedig azonnal Washingtonba siettek, hogy átalakítsák, megváltoztassák az amerikai kezdeményezést, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök is jóváhagyott. És még mindig nem hagytak fel ennek a kezdeményezésnek az átalakításával” – jelentette ki az orosz külügyminiszter, aki – mint arról a hirado.hu-n írtunk – korábban is beszélt már a biztonsági garanciákról.

A NATO nem tekintené a szövetség elleni támadásnak, ha orosz csapás érné a NATO-csapatokat Ukrajna területén – erről Kijevben beszélt a NATO főtitkára az ukrán parlament képviselőivel folytatott találkozón.

Mark Rutte NATO-főtitkár kijelentette: amennyiben Oroszország NATO-csapatokat támadna Ukrajna területén, azt a szövetség nem minősítené a NATO elleni támadásnak. Erről Egor Csernyev, a Verhovna Rada nemzetbiztonsági bizottságának helyettes vezetője számolt be – írja az EurAsia Daily.

Csernyev elmondása szerint Rutte egy, az ukrán parlamenti képviselőkkel tartott közelmúltbeli találkozón beszélt erről. A főtitkár hangsúlyozta:

egy ilyen támadás nem váltaná ki automatikusan a NATO alapokmányának 4. vagy 5. cikkelyét.

„Ha Oroszország NATO-csapatokat támad Ukrajna területén, akkor a NATO ezt nem tekinti a saját országai elleni támadásnak. Ez nem aktiválja sem a 4., sem az 5. cikkelyt” – idézte Rutte szavait Csernyev.

A NATO-főtitkár magyarázata szerint az ilyen eseteket a szövetségen kívüli területen szolgálatot teljesítő NATO-erők elleni támadásként kezelnék, így a kollektív konzultációt vagy a kollektív védelmet rögzítő cikkelyek nem lépnének automatikusan életbe.

NATO-elrettentés az orosz határon

Peter Suciu, a The National Interest szerzője szerint 105 német harckocsi jelent meg az orosz határ közelében az OPLAN DEU nevű német terv részeként, amely Oroszország elrettentését célozza. A beszámoló szerint két harci zászlóaljat már Litvániába telepítettek, és a tervek alapján 2027-re több mint 5000 katona állomásozhat a balti országban, tovább erősítve a Bundeswehr központi szerepét.

Az OPLAN DEU egy mintegy 1200 oldalas stratégiai dokumentum, amely Németországot 2029-re a NATO logisztikai központjává alakítaná, és akár 800 000 katona gyors keleti átcsoportosítására is képessé tenné az országot.

Ezzel összefüggésben Gerald Funke altábornagy nemrég közölte: Németország arra a lehetőségre készül, hogy Oroszország két–három éven belül támadást indíthat a NATO ellen.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) dróncsapást mért egy rakétahajtóanyag-összetevőket gyártó üzemre az oroszországi Tveri területen – közölte szombaton az UNN ukrán hírügynökség SZBU-forrásokra hivatkozva.

Az SZBU egyik tisztségviselőjének közlése szerint a dróncsapás nagy kiterjedésű tüzet okozott az üzemben, ahol a H-55 és H-101 típusú cirkálórakétákhoz használt rakétahajtóanyag-összetevőket, valamint dízel- és repülőgép-üzemanyagokhoz szükséges adalékanyagokat állítanak elő. A tisztségviselő hangsúlyozta: „Még egy átmeneti leállás is megnehezíti a rakéta-hajtóanyag gyártását, és csökkenti az ellenség képességét arra, hogy fenntartsa városaink folyamatos támadását”.

Az UNN azt írta, hogy a támadást az SZBU „Alfa” műveleti központjának drónjai hajtották végre. A találatokat követően nagy tűz ütött ki az üzem területén, amelyet a NASA műholdas tűzfigyelő rendszere is rögzített.

Andrij Kovalenko, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) alá tartozó Dezinformációellenes Központ vezetője Telegram-csatornáján azt írta: a Redkino településen működő üzem az orosz védelmi minisztérium új fegyverrendszereinek ellátási láncában szerepel, és a rakétahajtóanyag-összetevők mellett dízel- és repülőgép-üzemanyagokhoz használt vegyi anyagokat is gyárt.

A redkinói üzem az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és több más ország szankciós listáján szerepel, és fontos láncszem az orosz manőverező robotrepülőgépek előállításában.

A helyi hatóságok közlése szerint február 7-én hajnalban, 3:28-kor egy pilóta nélküli légi jármű becsapódása miatt keletkezett tűz a létesítmény területén. Orosz sajtóbeszámolók szintén tűzről számoltak be, és megerősítették, hogy a redkinói üzemet dróncsapás érte. A helyszín közeléből készült felvételek szerint a becsapódást követően több kisebb tűz is kialakult.

Donald Trump szerint jól sikerültek az Irán és az Egyesült Államok között Ománban megtartott tárgyalások, és a jövő héten újra találkoznak a két ország képviselői. Az amerikai elnök az Air Force One fedélzetén, útban az amerikai Florida államba arról is beszélt újságíróknak, hogy „valami történhet” az orosz-ukrán konfliktusban.

Donald Trump azt mondta, hogy „nagyon jól mentek a tárgyalások a teheráni küldöttséggel pénteken.”

Hozzátette:

„a jövő hét elején újra találkozunk, és ők megállapodást akarnak kötni. Tudják, milyen következményekkel jár, ha nem kötnek megállapodást. Ha nem kötnek megállapodást, a következmények nagyon súlyosak. Szóval meglátjuk, mi történik.”

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter, aki részt vett a tárgyalásokon, szintén pozitívan nyilatkozott a pénteki megbeszélésekről.

„Jó kezdet volt, a bizalomépítés fázisában vagyunk”

– jelentette ki.

Donald Trump az Air Force One fedélzetén arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok „nagyon jó” tárgyalásokat folytat Oroszországgal és Ukrajnával, és arra számít, hogy „valami történhet” a tárgyalások eredményeként.

Csütörtökön zárult le Abu-Dzabiban a Washington közvetítésével zajló orosz-ukrán tárgyalások második fordulója. Mindkét fél megállapodott egy nagyszabású fogolycserében, de nem sikerült érdemi áttörést elérniük olyan alapvető kérdésben, mint a területi megállapodás.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön kijelentette, hogy a következő béketárgyalásokat az amerikai és orosz delegációval „a közeljövőben, valószínűleg az Egyesült Államokban” tartják.