Zelenszkijnek júniusig adtak határidőt

Az Egyesült Államok júniusig szabott határidőt Ukrajnának és Oroszországnak arra, hogy megállapodásra jussanak a közel négyéves háború lezárásáról – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök újságírókkal pénteken, azzal, hogy szavait csak szombat reggel lehet nyilvánosságra hozni.

Hozzátette: ha a felek nem tartják be a júniusi határidőt, a Trump-adminisztráció valószínűleg nyomást fog gyakorolni mindkettőjükre. Megfogalmazása szerint „az amerikaiak azt javasolják, hogy a felek a nyár elejére vessenek véget a háborúnak, és valószínűleg pontosan ennek az ütemtervnek megfelelően fognak nyomást gyakorolni a felekre.”

Volodimir Zelenszkij elmondta:

az Egyesült Államok azt javasolta, hogy a következő háromoldalú tárgyalási fordulót a jövő héten tartsák meg, valószínűleg Miamiban. „Mi megerősítettük részvételünket”

– tette hozzá.

Az ukrán elnök azután beszélt, hogy az Egyesült Államok közvetítésével csütörtökön Abu-Dzabiban folytatott háromoldalú tárgyalások érdemi eredmény nélkül értek véget, a területi kérdésben egyik fél sem engedett.

Oroszország azt akarja, hogy Ukrajna vonuljon ki a Donyec-medencéből, ahol továbbra is heves harcok zajlanak, erről azonban a kijevi vezetés hallani sem akar.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint nem létezik érdemi választóvonal az ukránok számára aközött, hogy egy katonai bázist vagy egy energetikai létesítményt támadnak-e meg – írja az Origo. 

A kijevi logika könyörtelenül egyszerűsít: mivel Vlagyimir Putyin orosz elnök az energiahordozók – elsősorban az olaj – értékesítéséből származó bevételeket a hadigépezet működtetésére fordítja, ezért maga az energiaszektor is katonai célponttá minősül át.

– fogalmazott az ukrán elnök, ezzel igazolva a polgári infrastruktúrát is érintő csapásokat.

Ez a nyilatkozat egyértelmű beismerése annak, amit a harctéri események már régóta mutatnak: Kijev szándékosan bővíti a hadszínteret. Zelenszkij szerint az ukránoknak két választásuk maradt: vagy saját fegyvereket gyártanak, hogy azokkal semmisítsék meg az orosz arzenált, vagy közvetlenül a pénzforrást támadják, ahol az ellenség tőkéje „generálódik és sokszorozódik”. Ez a forrás pedig nem más, mint az orosz energiaszektor.

– szögezte le az elnök, aki szerint előttük senki más nem merte ezt megtenni az oroszokkal szemben.

A kijevi vezetés ezen hozzáállása azonban komoly kérdéseket vet fel a konfliktus eszkalációjával kapcsolatban. Az energetikai infrastruktúra elleni szisztematikus támadások nem csupán a hadsereg ellátását nehezítik meg, hanem globális gazdasági hullámokat is vethetnek, és tovább mélyíthetik a két fél közötti szakadékot, ahelyett hogy előremozdítanák az Egyesült Államok által segített béke erőfeszítéseket. 

Vészhelyzeti közleményt adott ki az ukrán energiaügyi tárca, amelyben az ukrán energetikai infrastruktúra nehéz helyzetére hívták fel a figyelmet – erről ír az EurAsia Daily. A közleményben kiemelték a kijevi és a fővárosi régió helyzetét, ahol csak másfél-két óráig tartható fenn az áramszolgáltatás.

A tárca emlékeztet az elmúlt időszak energia-létesítmények elleni orosz támadásaira országszerte, ezért, mint írták:

„a nagyfeszültségű állomások megrongálódása miatt kénytelenek voltunk leállítani az atomerőműveket.”

Jelenleg a legtöbb régióban továbbra is vészleállások vannak érvényben – közölte az ukrán energiaügyi minisztérium. A minisztérium figyelmeztet, hogy „az éjszakai támadás következtében bekövetkezett teljesítményvesztés további jelentős áramhiányt okozott, amelyet rendkívül nehéz pótolni, ezért a következő napok nehéznek ígérkeznek”.

„Jelenleg a főváros lakói csak rövid ideig, másfél-két órára kapnak áramot”

– áll a közleményben.

Kijevben még az év elején alakult ki a legsúlyosabb energiaválság a háború 2022-es kezdete óta, amikor az újév után  a Vlagyimir Putyin orosz elnök elleni ukrán merényletkísérlet megtorlásaként nagy szabású rakétatámadással válaszoltak az oroszok. A támadás során súlyosan megsérültek a főváros és annak környékén található energetikai létesítmények, emiatt Vitalij Klicsko kijevi polgármester a főváros evakuációjára szólított fel.

A háború kezdete óta eltelt első három tél viszonylag enyhe időjárást hozott Ukrajnába, a hőmérséklet az évszakhoz képest pedig tartósan magas maradt. A negyedik télen azonban beköszöntött a rossz idő: az országot – különösen Kijevet – súlyos fagyok sújtják. Mindeközben Ukrajna energetikai helyzete az ismétlődő orosz tömeges támadások nyomán tovább romlott, miután az áramellátást biztosító infrastruktúrát vették célba. Az ukrán tisztviselők Kijev jelenlegi energetikai állapotát rendkívül súlyosnak minősítették.

A kijevi áramszünet és a súlyos fagyok miatt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elrendelte egyúttal az ukrán energiaimport – amelynek jelentős részét, az ukrán villamosenergia-import 42 százalékát az a Magyarország biztosítja, ahol most kormányváltást szeretnének előidézni – lehető legnagyobb mértékű felgyorsítását.

Lavrov keményen figyelmeztette a kontinenst. Ha az európai országok ténylegesen megtámadják Oroszországot, Moszkva nem korlátozott művelettel, hanem teljes körű háborúval, minden rendelkezésre álló eszközzel válaszol – jelentette ki az orosz külügyminiszter egy interjúban, hangsúlyozva, hogy ez az elnök egyértelmű álláspontja az orosz katonai doktrína szerint.

Orosz-ukrán háború (Fotó: AFP)

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az NTV csatornának adott interjújában kemény figyelmeztetést intézett Európához. Azt mondta, amennyiben Európa valóban megvalósítaná az Oroszország elleni háborúra való felkészülésről szóló fenyegetéseit és támadást indítana az Oroszországi Föderáció ellen, akkor az orosz válasz nem korlátozott különleges katonai művelet lesz, hanem teljes értékű katonai válasz minden rendelkezésre álló eszközzel, az orosz katonai doktrínáknak megfelelően. 

Lavrov szerint az orosz elnök egyértelműen kijelentette: ilyen esetben nem lesz szó csak részleges műveletről, hanem minden létező eszközt bevetnek.

Oroszország többször kifejezte aggodalmát, ugyanakkor jelezte, hogy nyitott a NATO-val való párbeszédre, de csak egyenlő feltételek mellett, és elvárja, hogy a Nyugat felhagyjon a kontinens militarizálásával. 

Európa Putyinnal riogat

Vlagyimir Putyin elnök többször hangsúlyozta, hogy Oroszország nem tervez senkit megtámadni, a nyugati politikusok ennek ellenére rendszeresen riogatják saját lakosságukat egy állítólagos orosz fenyegetéssel, hogy eltereljék a figyelmet a belső problémáikról.

Szergej Lavrov szerint Európa ne számítson korlátozott orosz válaszra, ha megtámadja az országot – az teljes körű háborút jelentene az orosz doktrína szerint.

 – mondta az NTV csatornának adott interjúban a külügyminiszter.