Zelenszkij párbeszédet akar Oroszországgal?!

Folytatni kell a párbeszédet az orosz féllel a háború befejezésének lehetőségeiről az Egyesült Államok részvételével, ugyanakkor Ukrajna nem kész megadni magát - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden Kijevben, Mark Rutte NATO-főtitkárral közösen tartott sajtótájékoztatójukon.

Az államfő arra a kérdésre válaszolt, hogy hatással lesz-e az éjszakai orosz támadás, valamint az úgynevezett energetikai tűzszünet Oroszország általi megszegése az ukrán tárgyalóküldöttség álláspontjára a szerdán és csütörtökön esedékes újabb háromoldalú találkozón Abu-Dzabiban.

Zelenszkij emlékeztetett arra: az első, január 23-24-én tartott abu-dzabi tárgyalások végén az amerikai fél további feszültségcsökkentő lépéseket javasolt, mégpedig azt, hogy ne mérjenek csapásokat az energetikai infrastruktúrára. Szavai szerint az amerikai fél ezt úgy értelmezte, hogy egy teljes héten át nem indítanak támadásokat az energetikai létesítmények ellen. "Ezzel szemben viszont az orosz megszállók a mostani támadás során 71 rakétát és 450 csapásmérő drónt vetettek be Ukrajna ellen" - emelte ki. Rámutatott arra, hogy valójában Moszkva csupán "elhalasztotta" a csapást, majd a rakéták és drónok számát növelve éppen a leghidegebb napok egyikén intézett masszív támadást.

Zelenszkij szerint Donald Trump amerikai elnöknek az energetikai tűzszünetre tett javaslata ennek ellenére fontos volt, különösen abból a szempontból, hogy megmutassa: történnek feszültségcsökkentő lépések és ezek szolgálhatnak alapul a következő tárgyalási fordulóhoz. "Természetesen támogatni fogjuk a feszültségcsökkentő lépéseket, ha az amerikaiak részéről hasonló javaslatok érkeznek" - tette hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy az orosz küldöttség az első abu-dzabi találkozón megismerte az ukrán és az amerikai álláspontot, erről tájékoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, most pedig valamilyen visszajelzéssel kell érkezniük az újabb tárgyalásokra.

Amint megszületik a békemegállapodás, azonnal megjelennek a fegyveres erők, repülőgépek lesznek a levegőben, és tengeri támogatás is biztosítva lesz Ukrajna számára – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár kedden Kijevben, az ukrán parlamentben elmondott beszédében.

Rutte szavai szerint a katonai támogatást Ukrajnának azok a nyugati országok adják, amelyek az úgynevezett tettre készek koalíciójához csatlakoztak. Hozzátette, hogy „a szövetség más tagjai más módon fognak segíteni”.

„Az Egyesült Államok, Európa és Kanada kifejezték készségüket arra, hogy bizonyos garanciákat, biztonsági biztosítékokat adjanak.

Az úgynevezett tettre készek koalíciója folyamatos előrelépést ér el ezeknek a garanciáknak a kidolgozásában, amelyekről már a múlt hónapban Párizsban megállapodtak” – mutatott rá.

A főtitkár ugyanakkor megjegyezte, hogy a háború befejezéséről szóló megállapodás elérése nehéz döntéseket fog igényelni.

„Ukrajnának azt kell látnia, hogy minden áldozat, amelyet meghoztak, minden elveszített élet, minden nehéz pillanat, amelyen keresztülmentek, nem fog rövid időn belül megismétlődni, hogy a béke tartós lesz, és hogy az aláírandó dokumentumokat a nagy országok be fogják tartani.

Nem szeretnének egy második budapesti memorandumot vagy újabb minszki megállapodásokat,

ugye?” – jelentette ki Rutte.

A főtitkár megerősítette a NATO Ukrajna iránti változatlan és kiemelt támogatását, és biztosított afelől, hogy az országra irányuló figyelme a globális kihívások ellenére sem csökken. „Ez igaz volt Oroszország teljes körű inváziója előtt is, igaz volt 2022. február 24-én, és attól a pillanattól kezdve minden egyes nap igaz maradt” – szögezte le.

Megjegyezte, hogy Putyin – sok más emberhez hasonlóan – azt gondolta, az orosz csapatok győzni fognak, és hogy Ukrajna gyenge, ám ez tévedés volt: Ukrajna erősnek bizonyult.

„A szövetség napi szintű párbeszédet folytat Ukrajnával, és naponta szállít felszerelést az ukrán fegyveres erőknek annak érdekében, hogy ma meg tudják védeni magukat, és holnap el tudjanak rettenteni bármilyen agressziót” – hangsúlyozta a NATO főtitkára.

A Financial Times a béketárgyalásokra rálátó források alapján arról írt, hogy Ukrajna megállapodott nyugati partnereivel, hogy amennyiben Oroszország megsértene egy tűzszüneti megállapodást a jövőben, akkor arra Európa és az Egyesült Államok összehangolt katonai válaszlépéssel fog reagálni. A javaslatot ukrán, európai és amerikai tisztviselők több alkalommal is megvitatták decemberben és januárban, ennek értelmében:

• a fegyverszünet Oroszország általi megsértése egyrészt 24 órán belüli válaszlépéseket vonna maga után – kezdve a diplomáciai figyelmeztetésekkel és az ukrán hadsereg részéről a jogsértés leállításához szükséges intézkedésekkel;
• ha a harcok ezután is tovább folytatódnának, akkor a második fázisban már be is avatkoznának a harcokba az úgynevezett tettre készek koalíciójának erői;
• Ha pedig az incidens egy átfogó támadássá alakulna, akkor az első lövéstől számított 72 óra után egy újabb nyugati támogatású haderőt vetnének be összehangolt módon – ennek pedig már az amerikai hadsereg is része lenne a lap forrásai szerint.

A megállapodás számos részletét azonban még nem tisztázták, és ami a legfontosabb: a biztonsági garanciákhoz előbb egy tartós tűzszünet kell, amely még nem valósult meg.

Létfontosságú, hogy fennmaradjon az Ukrajnába irányuló katonai szállítások folyamatos áramlása, hogy Ukrajna folytatni tudja a harcot, és meg tudja védeni lakosságát, mert nincs más alternatíva - jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár az Európai Parlament szakbizottsági meghallgatásán Brüsszelben.

Rutte emlékeztetett: hamarosan a negyedik évfordulója lesz annak, hogy Oroszország teljes körű háborút indított Ukrajna ellen, és az idei tél különösen kemény az ukránok számára, miközben az orosz támadások továbbra is a polgári infrastruktúrát és a nagyvárosokat veszik célba.

"Az ukránok fűtés, világítás és víz nélkül élnek, szó szerint a fagyban"

- fogalmazott Rutte.

A NATO-főtitkár szerint, miközben az Egyesült Államok vezetésével béketárgyalások zajlanak, Európa is aktívan részt vesz a biztonsági garanciák kidolgozásában. A "tettre készek koalíciója", amelyet Franciaország és az Egyesült Királyság vezet, azon dolgozik, hogy egy esetleges békemegállapodás után megfelelő biztonsági erők és garanciák védjék Ukrajnát.

Rutte hangsúlyozta: a NATO katonai támogatása a békefolyamat alatt is folytatódik, többek között a katonai koordinációs PEARL kezdeményezésen keresztül.

Mint mondta, jelenleg több milliárd dollár értékű amerikai katonai felszerelés áramlik Ukrajnába a szövetségesek és partnerek finanszírozásával.

Rutte szerint Ukrajna 2026-ra a nemzetközi donoroktól összesen valamivel több mint 60 milliárd dollár értékű katonai támogatási igényt jelzett előre.

Ennek teljesítésében kulcsszerepet játszik az amerikai fegyverszállítások fenntartása, valamint a kétoldalú támogatások és olyan kezdeményezések, mint a cseh lőszerprogram.

A főtitkár üdvözölte az Európai Unió szerepvállalását is, külön kiemelve a 90 milliárd eurós hitelcsomagot, amely szerinte jelentős mértékben hozzájárul Ukrajna biztonságához és jövőbeli jólétéhez. Ugyanakkor arra kérte az EU-t, hogy a források felhasználásában biztosítson nagyobb rugalmasságot, és ne legyen túlzottan korlátozó.

Rutte végül hangsúlyozta: Európának és Kanadának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonságáért, mert "az az idő, amikor az Egyesült Államok viselte a teher nagy részét, már véget ért".

Hölvényi György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) európai parlamenti képviselője a szakbizottsági meghallgatáson azt mondta, hogy a Donald Trump amerikai elnök által kezdeményezett Béketanács elsőre szokatlannak vagy nehezen érthetőnek tűnhet, ugyanakkor alternatív, kezdeményező megközelítést jelenthet a háborúk befejezésére.

A politikus hangsúlyozta: a nemzetközi konfliktusok rendezése rendkívül kényes kérdés, és a jelenlegi helyzet különösen összetett a Közel-Keleten is.

Felidézte, hogy a 2023. október 7-i események és az azt követő gázai fejlemények mindmáig nehezen átláthatók. Hölvényi emlékeztetett arra is, hogy Donald Trump korábbi amerikai elnök kezdeményezésére született meg az Ábrahám-megállapodások rendszere, amely Izrael és több arab ország kapcsolatának normalizálását célozta.

Véleménye szerint a Béketanács létrehozásának gondolata egy hasonló történelmi pillanatot jelezhet, amely új lehetőséget teremthet a békefolyamatok előmozdítására.

Hölvényi hangsúlyozta: kulcsfontosságú annak vizsgálata, hogy a NATO miként tudja támogatni a békefolyamatokat úgy, hogy közben elkerülhető legyen a további eszkaláció.

Rutte a sajtótájékoztatón kijelentette: biztos abban, hogy a NATO-tagállamok 15 milliárd dollárt elő fognak teremteni az ukrán fegyverigényeket kielégíteni hivatott NATO-kezdeményezés, a PURL fegyverbeszerzési program finanszírozására 2026-ban.

A NATO főtitkára az ukrajnai civil infrastruktúra elleni éjszakai orosz támadást "rendkívül rossz jelzésnek" nevezte az Egyesült Államok és Ukrajna béketörekvései szempontjából.