Zelenszkij dátumot követel az EU-tagságról

Fontos, hogy Ukrajna egyértelmű dátumot kapjon az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz a háború lezárását célzó jelenlegi diplomáciai folyamat részeként – jelentette ki Volodimir Zelenszkij kedden az Európai Parlament plenáris üléséhez címzett videóüzenetében. Sokak szerint így próbálna talpon maradni.

Volodimir Zelenszkij és Ursula von der Leyen (Fotó: AFP)

Zelenszkij hangsúlyozta: a csatlakozási dátum kijelölése „nem pusztán kívánság”, hanem annak világos felismerése, miként cselekedne Oroszország elnöke ennek hiányában. Mint fogalmazott, ha nem születik ilyen döntés, Vlagyimir Putyin „évtizedekre blokkolhatja Ukrajnát” azzal, hogy megosztja Európát. „Meg kell védenünk magunkat ettől” – tette hozzá.

Zelenszkij köszönetet mondott az európai országoknak az Ukrajna iránti folyamatos figyelemért, támogatásért és az Oroszország Ukrajna elleni agressziójával szembeni határozott fellépésért. Kiemelte: az ukrán nép érzi, hogy sok európai számára fontos, mi történik Ukrajnával, és hogy sikerül-e megbízható és tartós békét elérni.

Az államfő leszögezte: 

Emlékeztetett arra, hogy Oroszország korábban Csecsenföldön és Georgiában is háborút indított, katonai erői Szíriában és afrikai országokban is pusztítást végeztek, és Moszkva szerinte nem tartja tiszteletben szomszédai függetlenségét. Hozzátette: az Európai Parlament és számos európai vezető következetesen kitartott az európai elvek mellett, és nem cserélte fel azokat rövid távú előnyökre az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokban.

Zelenszkij rámutatott: bár Ukrajna jelenleg is visszatartja Oroszországot, a biztonság még nem garantált. Hangsúlyozta a transzatlanti egység fenntartásának jelentőségét, és megköszönte az Európa és Amerika közötti együttműködés megőrzésére irányuló erőfeszítéseket.

Kitért arra is, hogy jelenleg egy 90 milliárd eurós támogatási csomag elfogadása van napirenden, amelyet Ukrajna biztonsága és ellenálló képessége szempontjából valódi pénzügyi garanciának nevezett.

Zelenszkij megköszönte az európai országoknak az ukrán energetikai rendszer és légvédelem támogatását, valamint az úgynevezett hajlandók koalíciójának munkáját. Beszéde végén arra kérte az európai partnereket, hogy továbbra is védjék az európai életformát, támogassák Ukrajnát és a békét célzó diplomáciai erőfeszítéseket. Mint fogalmazott: „Minden elért eredmény egy olyan határvonal, amelyet Putyin nem léphet át.”

A háború évfordulóján tartott európai parlamenti ülésről osztott meg videót közösségi oldalán Dömötör Csaba. A videó szerint az ülésen több politikus is a „Dicsőség Ukrajnának” köszöntéssel élt, miközben az Európai Parlament épületét ukrán zászlókkal díszítették.

Dömötör Csaba a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője (Fotó: MTI)

Dömötör Csaba, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője videót tett közzé közösségi oldalán az Európai Parlament háborús évfordulóhoz kapcsolódó üléséről.

Bejegyzésében arról is beszámolt, hogy az Európai Parlament épületét ukrán zászlókkal díszítették fel, és – megfogalmazása szerint – a nemzeti lobogók helyére is ukrán zászlók kerültek.

A képviselő a háború évfordulóján maga is felszólalt az Európai Parlamentben, ahol az Ukrajnának nyújtott támogatások és a háború következményei kapcsán fejtette ki bírálatát.

„Most nincs helye a hallgatásnak. Most nem lehet csendben maradni. Ki kell állniuk a magyaroknak a Brüsszel–Ukrajna–Tisza-paktum ellen!” – fogalmazott Hidvéghi Balázs.

A kormánypárti politikus a közösségi oldalán publikált videóban az elmúlt napok hírei kapcsán rámutatott, hogy

„Magyarország elképesztő zsarolás, nyomásgyakorlás és fenyegetések célpontjává vált!”

Hidvéghi Balázs kifejtette, hogy Brüsszel szeme láttára az ukránok elvágták és megtámadták a Barátság kőolajvezetéket és még katonailag is fenyegetik hazánkat. „Most nincs helye a hallgatásnak. Most nem lehet csendben maradni. Ki kell állniuk a magyaroknak a Brüsszel–Ukrajna–Tisza-paktum ellen! Ezért kérem önöket: csatlakozzanak a nemzeti petícióhoz!”– érvelt a Fidesz–KDNP politikusa, aki szerint eljött az idő, hogy „nagyon sok magyar ember együtt, egyértelműen kimondja, hogy mi nem akarunk ebben a háborúban részt venni.”

„Mi nem akarjuk, hogy a magyar emberek pénzéből háborúzzanak. És

mi nem akarjuk, hogy a háborúpártiak kedvéért veszélybe sodorják az energiaellátásunkat, az üzemanyag-ellátásunkat, és a többszörösét fizessük a rezsiért. Nem. Nem és nem!”

– hangsúlyozta Hidvéghi Balázs, aki rávilágított, hogy Brüsszel, Ukrajna és a Tisza ugyanazt akarja. Eltakarítani a békepárti nemzeti kormányt, hogy egy bábkormány lépjen a helyére – egy olyan kormány, amely kész a háborút és Ukrajnát támogatni, bármi áron, bármibe is kerüljön ez a magyar embereknek.

„A Tisza gátlástalanul összejátszik az ukránokkal és a brüsszeli elittel”

– magyarázta.

„Ma a kőolajvezeték ügyében játszanak össze, de holnap ugyanígy összejátszanának a háborús döntésekben, a pénzbehajtásban is” – tette hozzá.

„Nem lehet csendben maradni. Ki kell állnunk a Brüsszel–Ukrajna–Tisza-paktum ellen!”

– tette egyértelművé a nemzeti petíció aláírására buzdító Hidvéghi Balázs.

Az ukrán sajtó szerint Kijev azért intézett támadást Oroszország területén a Barátság kőolajvezeték ellen, mert ezzel adott választ a magyar kormány azon kijelentésére, miszerint blokkol egy 90 milliárd eurós EU-hitelt, és leállítja az áramszolgáltatást Ukrajnának, amíg újra nem indul az olajszállítás a vezetéken keresztül. A beszámoló szerint ezzel szemben Magyar Péter és a Tisza Párt álláspontja az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban határozottan ukránbarát, az ellenzék vezetője Ukrajna nagyobb katonai segélyét, és Oroszország elleni szankciók bővítését szorgalmazza.

Ukrajna a magyar kormánynak adott választ azzal, hogy hétfőn felrobbantott egy szivattyúállomást, amely fontos létesítménye a Kelet-Közép Európát energiahordozóval ellátó Barátság (Druzsba) kőolajvezetéknek – erről írt az ukrán sajtó. A Kyiv Post beszámolója szerint az ukránok azt követően intéztek dróntámadást a Tatárföld régióban, az orosz-ukrán határtól több mint 1200 kilométerre található létesítmény ellen, hogy Magyarország bejelentette: egészen addig blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós EU-hitelt és leállítja az áramszolgáltatást Ukrajnának, amíg újra nem indul a kőolajszállítás a vezetéken keresztül.

Mint ismert, a szállítás Magyarország és Szlovákia felé január 27. óta szünetel a Barátság kőolajvezetéken, amikor Kijev közlése szerint egy orosz drón eltalálta a vezetéket Nyugat-Ukrajna területén, ám a magyar kormány álláspontja szerint jelenleg a kőolajvezeték egésze üzemképes, ami azt jelenti, hogy továbbra is kizárólag az ukrán állam döntésétől függ, hogy újraindul-e a kőolaj szállítása, és ha igen, mikor.

Hétfő délután az ukrán hírportál is beszámolt arról, hogy

aznap a hajnali órákban ukrán nagy hatótávolságú, úgynevezett kamikaze drónok intéztek támadást a Kaleykino olajszivattyú-állomás ellen Almetjevszk városa közelében, felgyújtva azt, és leállítva egy kritikus tranzit csomópont működését a kőolajszállító csővezetékrendszerben, amely az orosz nyersolaj fő szállítási útvonala Magyarország és Szlovákia irányába

Az ukrajnai Pilóta Nélküli Rendszerek Erőinek (USF) operátorai által indított több mint 35 repülőgépből álló kontingens azt követően mért csapást csapást, hogy mintegy 1500 kilométeren keresztül repült át az orosz légtéren. A támadást követően keletkezett tüzek miatt, száz méter magas fekete füst keletkezett.

A támadást az orosz védelmi minisztérium is megerősítette.

A tudósítás kitért arra is, hogy az ukrán vezérkar egy Telegram bejegyzésben vállalta a felelősséget a támadásért, ahol Kaleykinót Oroszország egyik kulcsfontosságú olajszivattyúzó állomásaként jellemezte.

Az ukrán fegyveres erők (AFU) egy közleményben úgy fogalmazott, hogy „most már számíthatunk Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök nyafogására”. Ebből a kijelentésből kiindulva is írt arról az ukrán sajtó, hogy a Barátság kőolajvezetékre ukránok általi blokkolására adott magyar és szlovák válaszlépések miatt következett be a tatárföldi létesítmény elleni ukrán támadás.

A Kyiv Post a cikkben arra is kitért, hogy – miközben Orbán Viktort és a Fideszt szélsőjobboldalinak és populistának bélyegzi, szerintük Magyar Péter Tisza Pártja a felmérések szerint több százalékponttal megelőzi a kormánypártokat és Magyar Péter álláspontja az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban határozottan ukránbarát, Ukrajna nagyobb katonai segélyét és Oroszország elleni szankciók bővítését szorgalmazza.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentésével kapcsolatban arról, hogy Magyarország addig nem támogat újabb, Ukrajnával kapcsolatos európai uniós döntéseket, amíg nem áll helyre a kőolajszállítás Magyarország és Szlovákia irányába a Barátság vezetéken.

A tárcavezető hangsúlyozta, hogy Budapest és Pozsony energiaellátásának biztonsága nem lehet politikai viták tárgya. Mint mondta, Magyarország álláspontja szerint az Európai Bizottságnak fel kell lépnie annak érdekében, hogy a szállítás mielőbb újrainduljon.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas javaslatot tett arra, hogy a tagállamok katonai szerepvállalását is megvizsgálják Ukrajna támogatásában, amit Magyarország elutasít.

Szijjártó Péter szerint Ukrajna nem adott kielégítő tájékoztatást a Barátság kőolajvezeték állapotáról, és akadályozza a helyszíni vizsgálatokat. Hozzátette: Magyarország a jövőben is minden olyan lépést megvétóz, amely veszélyezteti az ország energiaellátását.

Budapest álláspontja szerint a kérdés rendezéséig nem támogatják sem az újabb szankciós csomagot, sem az Ukrajnának szánt további pénzügyi segítséget.