Újabb hatalmas rakétatámadás Ukrajna ellen

Szombatra virradóra Vinnicja régiót masszív orosz rakéta- és dróntámadás rázta meg, robbanásokat hallottak a megyeszékhelyen, írja az Ukrinform.

„Vinnicja régiót hatalmas ellenséges légi támadás érte” – erősítette meg Natalija Zabolotna, a terület katonai közigazgatás vezetője a Telegram-csatornáján.

Vinnicja polgármestere, Szerhij Morgunov szintén megerősítette, hogy a települést robbanások rázták meg.

Szombat hajnalban az Ukrinform arról számolt be, hogy rakétaveszély miatt légiriadót rendeltek el Ukrajna egész területén.

Több robbanás rázta meg éjszaka Bursztin városát, amely Nyugat-Ukrajnában található, jelentette az ukrán Sztrana.

Az ukrán média hasonló eseményekről számolt be Vinnicjában és Kirovohrádban is. A támadások miatt légiriadót rendeltek el éjszaka az ország egész területén.

Ukrajna azt állítja, hogy az orosz hadsereg rendszeresen támad civil célpontokat. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője többször is azt állította, hogy ez az állítás nem igaz.

Az Egyesült Államok kormánya katonai jármű pót-alkatrészek eladását hagyta jóvá Ukrajna számára 185 millió dollár értékben – közölte a külügyminisztérium pénteken.

A közlemény szerint a törvénynek megfelelően a minisztérium tájékoztatta az eladásról a Kongresszust. A szállításra jóváhagyott eszközök úgynevezett 9-es osztályú pótalkatrészek, amelyeket az Egyesült Államok által korábban átadott katonai járművekben használnak.

A hivatalos besorolás szerint az érintett pótalkatrészek között motorok, hajtásláncok, kerekek, gumiabroncsok és fékek vannak.

Több ukrajnai régióban nem kielégítő a légvédelem munkája – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken a Telegramon a katonai vezetőkkel tartott napi haditanácskozást követően.

„A légierő munkáját Ukrajna egyes régióiban nem tartom kielégítőnek, ezért a légierő parancsnokával, valamint a védelmi miniszterrel megvitattuk, milyen lépéseket kell azonnal megtenni annak érdekében, hogy növeljük a Sahíd drónok semlegesítésének hatékonyságát – írta Zelenszkij.

Az elnök beszámolókat hallgatott meg az energetikai létesítmények helyreállításáról is.

„Kijevben még mindig súlyos a helyzet: a főváros különböző kerületeiben több mint 1200 épület van fűtés nélkül. Több támogatásra van szükség az ilyen házakban élők számára. Utasítást adtam digitális eszközök bevonására annak érdekében, hogy valós időben lehessen meghatározni és elemezni az emberek és közösségek konkrét igényeit” – tette hozzá az államfő.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy januárban az orosz csapatok nem értek el semmilyen komoly műveleti eredményt. Hangsúlyozta egyúttal, hogy a fronthelyzet továbbra is feszült, az orosz erők eltérő intenzitással hajtanak végre támadó műveleteket a frontvonal teljes hosszában. Szavai szerint az aktív frontvonal hossza mintegy 1200 kilométer, és tovább növekszik a csapatok elhelyezkedésének mélységi kiterjedése.

„A pilóta nélküli rendszerek fejlődése oda vezet, hogy a harcok nem a front mentén hosszában, hanem mélységben terjeszkednek, és már 15-20 kilométerig érnek. Az utóbbi fél évben az ellenséges erők létszáma nagyjából változatlan maradt, 711-712 ezer fő. Az orosz hadsereg átlagosan naponta 1000-1100 katonát veszít” – mondta Szirszkij.

Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon régió kormányója arról számolt be, hogy egy újabb csoport gyereket sikerült visszavinni a régió orosz megszállás alatti részéből ukrán ellenőrzésű területre. Pontos számukat nem fedte fel. Közölte viszont, hogy a legkisebb három hónapos, a legnagyobb 17 éves. Köztük van két olyan gyermek, aki többször is átélte, hogy orosz katonák betörtek az otthonukba.

Az egyik ilyen alkalommal a gyerekek szemtanúi voltak édesanyjuk megkínzásának. Két másik gyerek pedig egy vízzel elárasztott házban rekedt, amikor az oroszok felrobbantották a kahovkai vízerőművet – közölte a kormányzó. Az Ukrinform állami hírügynökség hozzátette, hogy 2025. december 10-ig Ukrajnának 1902 gyermeket sikerült visszahoznia Oroszországból és a megszállt területekről.

Az EU közben újabb szankciós csomagot vezet be az oroszok ellen

 Ursula von der Leyen pénteken bejelentette az EU 20. oroszellenes szankciós csomagját. A lépés azzal indokolta: Oroszország csak akkor fog őszinte szándékkal tárgyalóasztalhoz ülni, ha nyomást gyakorolnak rá. Az új csomag az orosz energiát, a pénzügyi szolgáltatásokat és a kereskedelmet érinti.

Mivel Oroszország csak akkor fog őszinte szándékkal tárgyalóasztalhoz ülni, ha nyomást gyakorolnak rá, az Európai Bizottság új, immár a 20. szankciócsomagot készíti elő, amely az orosz energiát, a pénzügyi szolgáltatásokat és a kereskedelmet érinti – közölte Ursula von der Leyen pénteken.

Közleményében az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta: miközben Ukrajna továbbra is rendkívüli bátorsággal védekezik, a Kreml megkettőzte a háborús bűncselekményeket: szándékosan támadja a civilek otthonait és a polgári infrastruktúrát, az energiaellátást biztosító létesítményeket, a fűtési rendszereket, egész településeket hagyva áram nélkül.

„Ez nem egy békére törekvő állam viselkedése. Ez egy olyan nemzet viselkedése, amely felőrlő háborút vív az ártatlan lakosság ellen” – fogalmazott.

Az Oroszországgal szemben bevezetni tervezett 20. szankciócsomag részleteivel kapcsolatban az uniós bizottság elnöke elmondta, hogy az energia területén a megszorító intézkedések teljes tengeri szolgáltatási tilalmat vezetnek be az orosz nyersolaj kereskedelmére. Ez – mint kiemelte – tovább csökkenti Oroszország energiabevételeit, és megnehezíti az olaja eladását.

Az EU további 43 hajót vesz fel az orosz energiahordozókra vonatkozóan bevezetett, az eddigi uniós szankciókat megkerülő úgynevezett orosz árnyékflottát érintő szankciós jegyzékbe, ezzel a számuk eléri a 640-et. Emellett az intézkedés megnehezíti a tartályhajók beszerzését, és átfogó tilalmat vezet be a cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítását végző tartályhajók, valamint jégtörők karbantartására és egyéb szolgáltatásaira. Ez tovább gyengíti az orosz gázexportot – írta.

Von der Leyen közölte, az EU új intézkedéseivel korlátozni fogja az orosz bankrendszer és az orosz gazdasági tevékenység finanszírozására szolgáló alternatív fizetési csatornák létrehozását. Az intézkedés keretében az unió további húsz orosz regionális bankot vesz fel a szankciós listára, és intézkedéseket hoz a kriptovaluták, az azokkal kereskedő vállalatok és platformok ellen. Az EU emellett több további ország számos olyan bankját veszi az intézkedés hatálya alá, amelyek részt vesznek a szankcionált áruk illegális kereskedelmének elősegítésében – tájékoztatott.

Elmondása szerint az Európai Unió emellett szigorítja az Oroszországba irányuló exportkorlátozásokat. Új tilalmakat vezet be az árukra és szolgáltatásokra a gumitól a traktorokon át a kiberbiztonsági szolgáltatásokig. Az intézkedés vonatkozni fog továbbá a szankciók hatálya alá még nem tartozó fémekre, vegyi anyagokra és kritikus ásványokra. Exportkorlátozások lesznek érvényesek emellett a hadszíntéren használt termékekre és technológiákra, például a robbanóanyagok előállításához használt anyagokra is, ennek keretében az Európai Bizottság ammóniakvótát javasol a meglévő importkorlátozások mellett – emelte ki.

Az uniós bizottság elnöke elmondta, hogy a szankciók megkerülésének csökkentése érdekében az EU a továbbiakban megtiltja minden számítógépes vezérlésű eszköz és rádió exportját olyan joghatóságokba, amelyek esetében nagy kockázata van annak, hogy ezeket a termékeket továbbadják Oroszországnak. Ursula von der Leyen azt mondta, Oroszország olaj- és gázbevételei 2025-ben 24 százalékkal csökkentek az előző évhez képest, növelve ezzel az orosz költségvetési hiányt.

Januárban az orosz olaj- és gázbevételek a háború kezdete óta a legalacsonyabbak lesznek, a kamatlábak 16 százalékon állnak, az infláció továbbra is magas – mondta.

„Az adatok megerősítik, hogy az uniós szankcióink működnek. Addig fogjuk alkalmazni azokat, amíg Oroszország komoly tárgyalásokat nem kezd Ukrajnával az igazságos és tartós béke érdekében” – tette hozzá.

Az uniós bizottság elnöke felszólította a tagállamokat, hogy támogassák az új szankciók elfogadását, ami véleménye szerint erőteljes jelzést küld az Európai Unió rendíthetetlen elkötelezettségéről egy szabad és szuverén Ukrajna iránt.

Végezetül közölte: az Európai Unió az Egyesült Államokkal és az Ukrajnát támogató országok koalíciójával közösen béketervet dolgoz ki, amely erős biztonsági garanciákat tartalmaz Ukrajna számára. Az EU amerikai partnereivel emellett egy olyan terven munkálkodik, amely Ukrajna háború utáni helyreállítását és hosszú távú növekedését célozza – tájékoztatott.

Az Ukrajnának jelenleg nyújtott katonai támogatás nem lesz elegendő ahhoz, hogy az ország megfordítsa a háború menetét – jelentette ki Andrius Kubilius, az Európai Bizottság védelemért felelős biztosa kétnapos szlovéniai látogatásának kezdetén. Közlése szerint ehhez 500 milliárd eurót kellene Ukrajnába küldeni.

Összesen 1,5 billió, vagyis 1500 milliárd euróba kerülne az Európai Uniónak, ha Oroszország nyerné a háborút – jelentette ki a biztos pénteken. A Tények.hu által is idézett volt litván miniszterelnök erről a védelmi, külpolitikai és uniós ügyekért felelős parlamenti bizottságok tagjaival folytatott megbeszélésen beszélt.

Kubilius emlékeztetett: az Európai Unió jelenlegi tervei szerint Ukrajna idén és jövőre évente mintegy 30 milliárd euró katonai támogatást kapna egy uniós hitel keretében. A biztos szerint azonban ez az összeg nem elegendő. Norvég szakértők becsléseire hivatkozva Kubilius arra figyelmeztetett, hogy

ekkora szintű nyugati segítség mellett Oroszország idővel átveheti az irányítást a csatatéren,

és győzelmet arat a háborúban.

Andrius Kubilius, az Európai Bizottság védelemért és űrkutatásért felelős tagja a 18. alkalommal rendezett európai űrkonferencián Brüsszelben 2026. január 27-én, a kétnapos rendezvény első napján (Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys)

Párbeszéd a Kremllel

Norvég számítások szerint egy ilyen forgatókönyv következményeinek a kezelése 1,5 billió (vagyis 1500 milliárd) euróba kerülne nekünk – hangsúlyozta Kubilius.

Ezzel szemben, tette hozzá, az a többletsegély, amely lehetővé tenné Ukrajna számára, hogy uralja a csatateret, és békét teremtsen, ennek az összegnek mindössze a harmadába kerülne (ez 500 milliárd euró lenne)

A biztos az Európa és Oroszország közötti közvetlen tárgyalások újraindítását sürgető hangokkal kapcsolatban is egyértelműen fogalmazott. Véleménye szerint normális párbeszéd a Kremllel mindaddig nem lehetséges, amíg Oroszország folytatja agresszióját szomszédja ellen. Ugyanakkor hangsúlyozta:

az Európai Uniónak fel kell készülnie arra, hogy adott esetben békéről tárgyaljon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel,

ami azonban szerinte nem azonos a politikai párbeszéd helyreállításával.

Nem maradhatnak itt örökké

Kubilius a látogatás során az európai biztonság jövőjéről is beszélt, és figyelmeztetett: az Egyesült Államok katonai jelenléte nem marad örökké Európában. Szerinte az EU-nak le kell számolnia azzal az illúzióval, hogy az amerikaiak hosszú távon is garantálják a kontinens védelmét. Ha Washington csökkenti európai jelenlétét, Európának képesnek kell lennie pótolni az Egyesült Államok által biztosított képességeket – többek között a hadászati mobilitás és az űrtechnológiák terén is.

A biztos külön kiemelte: jelenleg mintegy 100 ezer amerikai katona állomásozik Európában, akik kulcsszerepet töltenek be a kontinens stratégiai védelmében.

Az amerikai erők gyors átcsoportosítási képességeivel szemben az EU 27 tagállamának hadseregei nem rendelkeznek hasonló rugalmassággal

– fogalmazott a politikus, aki egy valódi védelmi unió létrehozását szorgalmazta.