Tavaly átlagosan 3 és fél naponta születetett új beruházás

Tavaly átlagosan három és fél naponta sikerült megállapodni Magyarországra érkező újabb beruházásokról, a legtöbb beruházás immár zsinórban harmadjára Kínából érkezett, de rekordszámú beruházás jött az Egyesült Államokból is – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) „Az Év Befektetője 2025” díjának átadóján először is az elmúlt másfél évtized egymást követő válságairól beszélt, és üdvözölte azt, hogy a magyar gazdaság mindezen rendkívüli nehézségek ellenére is komoly, külföldön sokak által irigyelt bravúrokat tudott végrehajtani.

„Ma Magyarországon egymillióval többet dolgoznak, mint tizenöt esztendővel ezelőtt. Magyarországon ma az egész európai kontinens legalacsonyabb munkát terhelő adóit kell fizetni (…) Ma Magyarországon a rezsiszámlák más európai országokkal összehasonlítva fele-harmada méretűek, illetve a nagy, esztelen nemzetközi energiapiaci árváltozásoktól függetlenül is sikerült megőriznünk ezt a bravúrt” – sorolta.

„Mint ahogy nemcsak a korábban elvett 13. havi nyugdíjat adtuk vissza, hanem idén elkezdtük felépíteni a 14. havit, és én őszintén remélem, hogy itt a teremben is mindenki tud élni a magyar családtámogatási rendszer legalább egy elemével”

– folytatta.

Majd kifejtette, hogy ezekben a sikerekben kulcsszerepük volt a magyar gazdaság szereplőinek, továbbá annak, hogy az Ukrajnában dúló háború dacára az utóbbi négy év volt a gazdaságtörténet legsikeresebb időszaka.

„Soha annyi beruházásról nem állapodtunk még meg a vállalatokkal, mint az elmúlt négy esztendőben. Soha annyi gyár nem kezdett épülni, soha annyi szolgáltatóközpontot nem kezdtek építeni, soha ennyi munkahelyet nem hoztak létre Magyarországon a gazdaság szereplői” – hangsúlyozta.

Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy egy ilyen törékeny időszakban könnyen veszélybe kerülhetnek az igen nehezen elért eredmények a sok-sok bizonytalanság, például a háború veszélye miatt.

„Ezért továbbra is azt vállaljuk, hogy fenntartjuk az ország szuverenitását, megvédjük az ország békéjét és biztonságát, s mindent elkövetünk, hogy ne tudjanak belerángatni minket a szomszédban négy éve zajló háborúba, és nem engedjük azt, hogy a magyar költségvetési erőforrásokat ne a magyar gazdaság fejlesztésére fordíthassuk” – szögezte le.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy tavaly már zsinórban harmadszor Kínából érkezett a legtöbb beruházás, ezzel párhuzamosan azonban rekordszámú amerikai beruházásról is sikerült megegyezni.

„Illetve a magyar gazdaság dimenzióváltásában is nagy lépéseket tudtunk tenni előre annak érdekében, hogy a nyelveket beszélő, diplomás, tehetséges, nemzetközi karriert kereső fiatalok is megtalálják itt a számításukat Magyarországon” – fogalmazott.

Ezt követően érintette a kormánynak azt a fontos stratégiai célkitűzését, hogy felszámolják a keleti és a nyugati országrész közötti fejlettségbeli különbséget, ami szavai szerint mára sikerült is, ugyanis Miskolc, Debrecen és Nyíregyháza globálisan is egy jelentős autóipari központtá vált, ezért most a következő cél a déli országrész fejlesztése.

„Ahogyan sokat dolgoztunk azon is az elmúlt években, hogy a magyar vállalatok kerülhessenek abba az erőállapotba, hogy olyan beruházásokat hajtsanak végre Magyarországon, amelyekre korábban csak a nagy nemzetközi vállalatok voltak képesek. Hosszú évek teltek el, de itt is révbe értünk” – tudatta.

A miniszter kitért arra az „értelmetlen” vitára is, hogy a nagyvállalatokat vagy helyettük inkább a kis- és közepes vállalatokat kell támogatni, és úgy vélekedett, hogy mindkettő szükséges, ráadásul a hazai kkv-kat az is segíti, ha az ide érkező nemzetközi cégek tőlük vásárolnak termékeket és szolgáltatásokat.

„A tavalyi beruházások 84 százaléka már Budapesten kívül valósult meg (…) Országszerte nyíltak új ipari parkok, országszerte hajtottunk végre infrastrukturális fejlesztéseket annak érdekében, hogy az ország minél több pontja vonzó legyen” – fűzte hozzá.

A polgári légi és űrjárművek javításával foglalkozó, hazai tulajdonú Aero Space Power új üzemcsarnokot épít Kisvárdán a portfóliója bővítése érdekében – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a helyszínen.

A tárcavezető az Aero Space Power beruházásbejelentő ünnepségén arról tájékoztatott, hogy a polgári légi és űrjárművek javításával foglalkozó hazai cég kétmilliárd forintnyi értékben új üzemcsarnokot épít a portfóliója bővítése érdekében, amihez a kormány félmilliárd forint támogatást nyújt, így segítve elő a munkavállalói létszám 250 fölé növelését. Kiemelte, hogy a vállalat az eseményen hosszú távú együttműködési megállapodást írt alá az amerikai GE Aerospace-szel, amely javítási licencet tartalmaz négy repülőgép-hajtóműalkatrészre.

„Ez biztosítja, hogy önök itt az Aero Space Powernél, Kisvárdán még magasabb szintű szolgáltatásokat tudjanak biztosítani a nemzetközi repülőgépipari piacon”

– tudatta.

„Nekünk nagy büszkeségre ad okot, hogy ez a vállalat Kisvárdán olyan versenyképes lett nemzetközileg, hogy (…) mind a kínai, mind az amerikai, mind az európai légügyi hatóságok licencével rendelkezik, így ma már a világ minden tájáról – és szó szerint minden tájáról – szállítanak ide repülőgép-alkatrészeket annak érdekében, hogy azokat meg tudják javítani” – fogalmazott. Illetve érintette Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye fejlődését, és rámutatott, hogy

az elmúlt tíz évben a térségben felére csökkent a munkanélküliség, miközben az ipari termelés két és félszeresére nőtt.

Szijjártó Péter ezután a magyar tulajdonú vállalatok erősödését méltatta, és úgy vélekedett, hogy ennek egyik fő oka az, hogy nagy nemzetközi cégek beszállítóivá tudtak válni, fokozni tudták a bevételeiket, és így már önállóan is tényezőkké lettek a világpiacon. „Nyilván önök is hallják, látják, hogy sokszor próbálnak mesterséges vitát kreálni arról, hogy akkor a kis- és közepes vállalatokat kell támogatni, vagy a nagy nemzetközi vállalatokat kell támogatni. És pontosan ez a mai megállapodás, az önök vállalatának fejlődési pálya mutatja, hogy ez butaság erről vitázni.”

„Mert nem vagy a kicsiket vagy a közepeseket vagy a nagyokat kell támogatni, hanem mindegyiket egyszerre, a helyzet ugyanis az, hogy a magyar kis- és közepes vállalatok akkor tudnak igazán nagyot fejlődni, ha a termékeik és a szolgáltatásaik iránti kereslet nő”

– vélekedett.

„Tehát ha a nagy nemzetközi vállalatok minél többet rendelnek, abból lesz a fejlődés a kisebb-közepes méretű vállalatoknál. Ezért is hoztunk olyan döntéseket, amelyek értelmében a hazánkba települő nagy nemzetközi vállalatok, ha támogatást kapnak a kormánytól, akkor kötelesek beszállító-fejlesztési tevékenységet végezni, és kötelesek a beszállítások legalább 30 százalékát 100 kilométeres körön belülről beszerezni” – húzta alá. A miniszter végezetül érintette az elmúlt másfél évtized egymást követő válságait is, és üdvözölte, hogy mindezen nehézségek ellenére a magyar gazdaság szereplői nagyon komoly bravúrokra voltak képesek.

„Tíz éve egymillióval kevesebben dolgoztak Magyarországon, mint ma. Azóta Magyarországon vezettük be Európa legalacsonyabb munkát terhelő adóit, és azóta létrejött és fenn is maradt a rezsicsökkentés”

– sorolta. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy egy ilyen törékeny időszakban könnyen veszélybe kerülhetnek az igen nehezen elért eredmények a sok-sok bizonytalanság, például az ukrajnai háború veszélye miatt.