Országgyűlési javaslat született Ukrajna uniós tagságának elutasításáról

Ukrajna uniós tagságának, háborús támogatásának és az Európai Unió (EU) katonai szövetséggé alakításának elutasításáról szóló határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek Kocsis Máté, a Fidesz-frakcióvezetője és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden. Az indítványban elutasítják az EU-tagállamok szuverenitását veszélyeztető törekvéseket is.

Az Országgyűlés honlapján szereplő javaslatban azt írják, hogy Magyarország szomszédságában a második világháború óta nem látott, százezrek életét követelő fegyveres konfliktus zajlik, ami különösen régiónk, de egész Európa biztonságát közvetlenül veszélyezteti. Ebben a helyzetben Európa legfontosabb feladata a konfliktus súlyosbodásának megelőzése lenne, fegyverszünet és érdemi béketárgyalások elősegítésével. Az Európai Unió intézményei és vezetői azonban sorozatosan olyan döntéseket hoznak, amelyek növelik az eszkaláció veszélyét, és egyre közelebb sodorják Európát a háborúhoz.

A beterjesztők hangsúlyozzák, hogy Magyarország ellenzi Ukrajna európai uniós tagságát, mert Ukrajna háborúban áll és felvétele az Európai Uniót is a háború részesévé tenné. Továbbá Ukrajna nem felel meg az európai uniós tagság kritériumainak, ezért az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikkével összhangban nem vehető fel az EU-ba.

Az indítvány szerint az Országgyűlés felszólítja a kormányt, hogy Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak érdemi megkezdéséhez ne járuljon hozzá, Ukrajna uniós tagságát ne támogassa.

Az Országgyűlés megállapítja, hogy Magyarország és Európa érdeke, hogy kimaradjon a háborúból és mindent megtegyen a békéért. Ezért a Országgyűlés felszólítja a kormányt, hogy tegyen meg mindent a nemzetközi béketörekvések támogatása érdekében és ne küldjön pénzt és fegyvereket Ukrajnába; támogasson minden olyan béketörekvést – különösen az Amerikai Egyesült Államok elnökének kezdeményezéseit –, amely Magyarország és az Európai Unió biztonságát súlyosan veszélyeztető orosz–ukrán háború lezárását szolgálja. Továbbá tegyen meg minden szükséges lépést annak elkerülésére, hogy akár Magyarország, akár az Európai Unió belesodródjon az orosz-ukrán háborúba.

Emlékeztetnek:

az Európai Unió a háború kitörése óta 193,3 milliárd euró (mintegy 73 104 milliárd forint) támogatást nyújtott Ukrajnának, ami közel háromszorosa annak a nettó uniós támogatásnak, amit Magyarország 2004 óta kapott. Ugyanakkor az Európai Unió – Magyarország, Csehország és Szlovákia kimaradása mellett – további 90 milliárd euró (mintegy 34 037 milliárd forint) „hitelt” nyújt Ukrajna részére 2026-2027-ben, amelyhez nemzetközi pénzpiacokról vesz fel hiteleket.

A beterjesztők szerint a „hitelt” Ukrajna csak a háború utáni orosz jóvátétel esetén fizeti vissza, így valójában vissza nem térítendő támogatásról van szó. Az Európai Bizottság tervezete pedig a kohéziós források és agrártámogatások legalább 20 százalékos csökkentésével teremtené elő az Ukrajna támogatásához szükséges forrásokat.

Azt is felidézik, hogy az Európai Bizottság elnöke bemutatta Európa állam- és kormányfőinek az Ukrajna jólétét megalapozó újjáépítési tervet, amelyben 800 milliárd dollár (mintegy 255 384 milliárd forint) támogatási igényt fogalmaznak meg a következő évtizedben Ukrajna újjáépítésére és gazdaságfejlesztésére, illetve további 700 milliárd dollár (mintegy 223 461 milliárd forint) támogatási igényt katonai célokra. A terv finanszírozása pedig minden magyar család számára közel 1,4 millió forint anyagi terhet jelentene – sorolták.

Az előterjesztés szerint

az Országgyűlés üdvözli, hogy a kormány nemzeti petíció formájában kéri ki a magyar emberek véleményét Ukrajna további háborús finanszírozásával kapcsolatban. Egyben az Országgyűlés felszólítja a kormányt: akadályozza meg, hogy Magyarország és a magyar emberek pénzét, illetve a Magyarországnak és a magyar embereknek jogszerűen járó uniós forrásokat Ukrajnába vigyék.

A továbbiakban arról írnak, hogy az Európai Unión belül egyre erősödnek azok a politikai és intézményi törekvések, amelyek az Európai Uniót katonai szövetséggé alakítanák át. Megjelentek olyan kezdeményezések, amelyek az Európai Unióról szóló szerződésben foglalt kölcsönös védelmi klauzula értelmezését kiterjesztve, a jelenlegi szerződéses kereteken messze túlmutató katonai kötelezettségeket hárítanának a tagállamokra. Ebbe az irányba mutat az Európai Néppárt elnökének nyilatkozata az európai zászló alatt szolgáló csapatok Ukrajnába küldéséről, valamint az Európai Unió katonai védelmi szövetséggé alakításáról. Ezért az Országgyűlés felszólítja a kormányt, hogy lépjen fel az Európai Unió katonai szövetséggé alakítására irányuló kezdeményezésekkel szemben.

A javaslat azt is tartalmazza: az Országgyűlés elutasít minden olyan uniós kezdeményezést, amely az egyhangúság eltörlésére, korlátozására irányul, mert az ilyen módszerek az intézményi egyensúly megbontásához, a tagállami hatáskörök elvonásához és a jogbiztonság sérelméhez vezethetnek. Továbbá felszólítják a kormányt, hogy az Európai Unió intézményeiben Magyarország érdekeit a nemzeti szuverenitásának védelmében minden jogszerű eszközzel képviselje – tartalmazza a határozati javaslat.

A Tisza Párt egy brüsszeli kreálmány; a kormányváltás szándékét Kijevből és Brüsszelből finanszírozzák azt remélve, hogy létrejön egy ukrán- és Brüsszelbarát kormány – mondta Orbán Viktor a Patrióta YouTube-csatornának. A miniszterelnök szerint az unió eldöntötte, hogy háborúba megy, és az európai gazdasági versenyképesség helyett Ukrajna finanszírozására koncentrál; emellett kifejtette azt is, miért jelent ma Ukrajna fenyegetést Magyarország számára.

A miniszterelnök a Patrióta oldalára  feltöltött videóban kiemelte: létezik egy Brüsszel–Kijev megállapodás, amely arról szól, hogy hogyan kell vagy lehet behozni Ukrajnát az Európai Unióba, és ez a megállapodás rögzíti, hogy „Magyarország egy probléma”, ezért a „magyar kormányt mindenképpen el kell mozdítani”.

Az egész Tisza Párt, meg minden, ami körülötte van, „brüsszeli kreálmány”, amelyet azért hoztak létre, hogy a magyar nemzeti kormány helyett legyen egy Brüsszel- és ukránbarát kormány Magyarországon, amely beengedi az ukránokat az Európai Unióba és végrehajtja Brüsszelnek azokat az utasításait, amelyeket a magyar kormány és személy szerint a magyar miniszterelnök eddig megtagadott, legyen szó a migrációról, az energiáról vagy az Ukrajnába küldendő pénzekről – mondta.

Orbán Viktor szólt arról is:

az uniós vezetők különböző témákban szoktak megbeszéléseket tartani, de „a végén minden Ukrajnáról, illetve az Ukrajnába küldendő pénzről szól”.

A mostani találkozó meghívójában az szerepel, hogy „jól megvitatjuk majd az európai versenyképesség kérdését”, de hogy lehet versenyképessé tenni az európai országokat, ha közben a pénzt elküldjük Ukrajnába? – tette fel a kérdést.

„Tehát vagy versenyképesség, vagy Ukrajna finanszírozása” – szögezte le a miniszterelnök.

Kiemelte: az, hogy az Európai Unió termékei a világpiacon egyre kevésbé eladhatóak, mert drágábbak, mint a versenytársaink azonos termékei, leginkább abból fakad, hogy az energia ára Európában 3-4-szer magasabb, mint Kínában vagy az Egyesült Államokban.

Emlékeztetett: a budapesti európai uniós csúcson elfogadtak egy dokumentumot, amelyben szerepel, hogy a versenyképesség felé tett első lépés az olcsóbb energia. Azóta semmi nem történt ebben az ügyben, sőt inkább az ellenkezőjét csinálták, mert azzal, hogy az orosz olajat és gázt egyre inkább szorítják ki az európai piacokról, drágítják az energiát.

A nyugati típusú olaj ma körülbelül 13 dollárral drágább hordónként, mint az orosz olaj.

Tehát ha arra vagyunk kényszerítve, hogy 13 dollárral drágábban vásároljunk meg egy hordó olajat, mint ahogy eddig tettük, akkor a versenyképesség nem javulni fog, hanem romlani – mondta Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy ehhez nem járul hozzá. „Ezért harcolunk Brüsszellel szemben, hogy ne erőltessék ránk a drágább, igaz, nem orosz olajat és gázt, mert megölik vele egyfelől a háztartásokat (…), másfelől a vállalkozásainkat, holott az ellenkezőjét kellene tenni, támogatni kellene őket, hogy versenyképesebbek legyenek” – fogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy a találkozón vissza fog verni minden kísérletet, amely azzal járna, hogy a magyar vállalkozások vagy családok rezsiszámlái megnőhetnek. A versenyképesség az olcsó energiával kezdődik, és nem lehetünk úgy versenyképesek, hogy az amerikaiaknál meg a kínaiaknál harmad-, negyedáron lehet hozzájutni a termeléshez szükséges energiához – jelentette ki.

Orbán Viktor azt is mondta:

az unió eldöntötte, hogy háborúba megy, nyíltan bevallják, hogy ők részt akarnak venni, 2026 és 2030 között részt is fognak venni egy Ukrajna területén zajló európai–orosz háborúban.

Tehát ők eldöntötték, hogy háborúra mennek, hadigazdaságot építenek föl, és fölkészítik a lakosságot arra, hogy háború lesz.

Hozzátette: ebből Magyarország próbál kimaradni, a szlovákok és a csehek is tettek ilyen lépéseket, de hármunkon kívül mindenki más befele akar menni a háborúba, és nem kifele.

Megjegyezte: Ukrajna Magyarországgal szembeni fenyegetőzése is jól mutatja, hogy az az európai elgondolás, hogy európai pénzen építsünk fel és tartsunk fegyverben egy hatalmas ukrán hadsereget, ellentétes Magyarország biztonsági érdekeivel.

Ma Ukrajna fenyegetést jelent Magyarország számára, és a jövőben még nagyon sok baj származhat abból, ha egy egyre erősebb ukrán hadsereg lesz Magyarország keleti határainál.

Ezért nem is veszünk részt az ukrán hadsereg finanszírozásában – szögezte le Orbán Viktor.