Miről tárgyal Budapesten az amerikai külügyminiszter?

Marco Rubio megérkezett a magyar fővárosba.

„A béke megteremtésének lehetőségéről és a magyar-amerikai kapcsolatokról tárgyal majd Budapesten Marco Rubio amerikai külügyminiszter” – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Szijjártó Péter közölte: a tárgyalások két fontos téma köré csoportosulnak. „Az egyik a béke megteremtésének lehetősége, mellyel kapcsolatban megjegyezte, az amerikai elnöknek a béke érdekében tett erőfeszítéseit az európaiak folyamatosan próbálják aláaknázni. Magyarország ezzel szemben a békéért és azért dolgozik, hogy hazánk kimaradjon a háborúból” – tette hozzá. A megbeszélések másik fő témaköre a magyar–amerikai kapcsolatok lesznek, amelyről Szijjártó Péter azt mondta, aranykor köszöntött be Donald Trump elnöksége óta.

Kifejtette, hogy tavaly rekordot döntött a Magyarországra érkező amerikai beruházások mértéke, míg a korábbi, politikai alapú szankciókat megszüntették velünk szemben. „Orbán Viktor emellett tavaly azt is elérte Washingtonban, hogy az orosz kőolajra kivetett amerikai szankciók alól Magyarország mentesüljön, a paksi beruházásra vonatkozó szankciókat pedig az Egyesült Államok eltörölte” – emlékeztetett a politikus.

Szavai szerint Donald Trump és Orbán Viktor között a lojalitáson alapuló személyes barátság is van. Ők a világ legtámadottabb politikusai közé tartoznak és „a legnehezebb időkben, a legotrombább, bunkóbb és alpáribb támadások közepette” is kitartottak egymás mellett. Szijjártó Péter szerint ez látható most is, hiszen a müncheni biztonsági konferencián több sértő megjegyzés is elhangzott a magyar miniszterelnökkel és Magyarországgal szemben, pont úgy, ahogy korábban az Egyesült Államok elnökével szemben.

Szijjártó Péter jelezte: 2016 óta az európai fősodor politikusai „bunkóságversenyt rendezve licitálnak egymásra, hogy ki tud bunkóbb megjegyzéseket tenni” Donald Trumpra és Orbán Viktorra, ám ahogyan az amerikai elnök választást nyert, úgy Orbán Viktor is nyerni fog.

A tárcavezető Magyarország energiaellátásáról elmondta: a Barátság kőolajvezeték – dacára az álhíreknek – nem sérült meg a legutóbbi támadásban. A körülötte lévő infrastruktúra sérülése pedig nem volna akadálya a vezeték üzemeltetésének, amely műszakilag készen áll az újraindításra. A működtetés akadályozásának tehát kizárólag politikai oka van – húzta alá Szijjártó Péter, kiemelve, hogy a magyarellenes politikát folytató ukrán elnöknek az április 12-i választásokon az az érdeke, hogy a Tisza Párt nyerjen, mert akkor „zöld utat kap Ukrajna”.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök teljesen félreérti a helyzetet: úgy gondolja, Európa tartozik neki, mert ők harcolnak az oroszokkal, holott ez nem így van, mert Oroszország nem az unióval áll háborúban, és Ukrajna nem Európát, hanem saját magát védi.

„Ukrajna elnöke tudja, hogy ha a szuverén nemzeti kormány marad Magyarországon, akkor ők nem jönnek az unióba, Magyarország nem megy háborúba és a magyarok emberek pénze nem megy Ukrajnába”

– fogalmazott a tárcavezető.

„Volodimir Zelenszkij ezért mindent elkövet, hogy a Tisza Pártot segítse, ennek egyik eleme, hogy veszélyeztetik hazánk energiaellátását, mely ellenséges lépés Magyarországgal szemben és súlyos beavatkozás a hazai választási folyamatba” – jelentette ki.

Kitért arra is, hogy az unió intézkedései között szerepel: Magyarország és Szlovákia mentesül az orosz kőolaj csővezetékes szállítására vonatkozó szankciók alól, és a csővezetékes szállítás ellehetetlenülése esetén ez a két ország importálhat orosz kőolajat tengeri úton is. Ezért most az a cél, hogy az Adria vezetéken érkezzen kőolaj Magyarországra és Szlovákiába – tájékoztatott. A Mol az ehhez szükséges lépéseket megtette, így most Horvátországon a sor, hogy lehetővé tegye ennek megvalósítását – fűzte hozzá, jelezve: a horvátoknak az uniós szabályok szerint kötelességük ezt a kérést teljesíteni.

Szijjártó Péter szerint a „Zelenszkij-terv a Brüsszel-Kijev koalíció munkájának egyik eredménye,” mely arról szól, hogyan avatkozzanak be a magyar parlamenti választásba és vegyék el a tagországok lehetőségét a legfontosabb uniós döntések befolyásolására, lealacsonyítva ezzel a kisebb tagországokat arra a szintre, hogy a nagy tagországok uniós javaslataira annyit tudjanak csak mondani: „igenis”.

„Magyarország azonban ezt nem hagyja”

– jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter.

Az EU szabályai között nem véletlenül szerepel, hogy a legfontosabb kérdésekben egyhangú szavazással kell dönteni. A tagországok nemzeti érdekeikkel élesen ellentétes kérdésben vétózhatnak. Magyarország ezt teszi immár huszadik alkalommal, amikor a hozzánk olcsó kőolajat és földgázt szállító orosz energiacégeket akarnak szankcionálni Brüsszelben – fogalmazott Szijjártó Péter, megjegyezve, hogy nem asszisztálnak a vétójog elvételéhez, és amíg szuverén nemzeti kormánya van, addig Magyarország ragaszkodni fog vétójogához, hogy a legfontosabb uniós döntések ne születhessenek meg a magyar emberek akarata ellenére.

A tárcavezető a kínai külügyminiszter látogatásával kapcsolatban elmondta: Magyarország külső kritikákban megfogalmazott elszigeteltségére méltó válasz, hogy egy héten belül jár Budapesten a kínai és az amerikai külügyminiszter. Hangsúlyozta, Kína az elmúlt 3 évben a legjelentősebb beruházó volt Magyarországon, egyúttal a legmodernebb technológiát hozta hazánkba, tízezer számban teremtve új munkahelyeket.

„Emellett Európán kívül Kína Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere is” – jegyezte meg, kiemelve: a két ország olyan beruházásokban működött együtt, mint a Budapest-Belgrád vasútvonal megépítése, amely a miniszter az egyik legjelentősebb regionális infrastruktúra-fejlesztés az elmúlt időszakban Közép-Európában. Közlése szerint itt a teherszállítás február 27-én, míg a személyszállítás március 14-én indul.

Elsődlegesen az energetika terén megvalósítható amerikai-szlovák együttműködés lehetőségei, köztük egy új amerikai segítséggel létesítendő atomerőmű építésének témája került terítékre Marco Rubio vasárnap Pozsonyban tett látogatásán, amelynek során az amerikai külügyminiszter Robert Fico szlovák miniszterelnökkel is tárgyalt – jelentette a TASR, szlovák közszolgálati hírügynökség.

Pozsonyba és Budapestre látogat Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere február 15–16-án.

A Robert Fico és Marco Rubio vasárnapi találkozója után kettejük által közösen tartott sajtótájékoztatón a szlovák miniszterelnök megerősítette, hogy érdekeltek az együttműködésben az amerikai féllel egy új Szlovákiában létesítendő atomerőmű tekintetében, valamint azt is, hogy a tárgyaláson

a nukleáris energetika terén történő együttműködésen kívül szó esett a Szlovákiába importált kőolajjal és gázzal kapcsolatos kérdésekről

ezek lehetséges alternatíváinak összefüggéseiben.

Robert Fico a pozsonyi kormánypalotában tartott találkozó utáni sajtótájékoztatón arról is tájékoztatott, hogy érdekeltek egy az energetikai együttműködés lehetőségeiről – a visegrádi négyek és az amerikai fél részvételével – tartandó közös tárgyalás megvalósítására is.

Elmondta: a találkozó során szó esett arról is, hogy

Szlovákia a korábbi megrendelésein felül további négy F-16-os vadászgép megvásárlását is tervbe vette,

valamint felajánlotta segítségét az amerikai félnek az orosz-ukrán béketárgyalások összefüggésében is.

Marco Rubio, akinek személyében negyedik alkalommal látogatott amerikai külügyminiszter Szlovákiába az ország megalakulása óta, a nap folyamán Peter Pellegrini szlovák államfővel is találkozott.

A szlovák államfő – a sajtóirodája által kiadott közlemény szerint – a találkozó kapcsán stratégiainak minősítette a két ország partnerségét és konkrét hozadékokat említett a védelmi és energetikai együttműködés terén. Egyidejűleg megerősítette Szlovákia NATO-tagságából adódó vállalásaival kapcsolatos, a hadsereg modernizációjával kapcsolatos terveit.

Az Egyesült Államok és Európa sorsa összefonódik – jelentette ki az amerikai külügyminiszter szombaton a müncheni biztonságpolitikai konferencián elmondott beszédében, amelyben a felek közötti kapcsolatok felélénkítését szorgalmazta, valamint hangsúlyozta Washington elkötelezettségét a NATO és egy erős Európa mellett.

„Azt akarjuk, hogy Európa erős legyen; hisszük, hogy Európának élnie kell, mert a múlt század két nagy háborúja örök történelmi emlékeztető lesz nekünk arra, hogy a sorsunk össze van és mindig is össze lesz fonódva az önökével” – jelentette ki Marco Rubio. Hozzátette: Washington számára fontos, hogy Európa meg tudja magát védeni.

Leszögezte azonban, hogy bár Európa hazája „legközelebbi és legrégebbi szövetségese”, a transzatlanti partnerséget fel kell élénkíteni annak érdekében, hogy kiállja az egyre nagyobb próbákat az egyre veszélyesebb világban.

Rubio megerősítette Washington NATO melletti elkötelezettségét, és kijelentette:

Washingtonnak „nem célja és nem vágya” elvágni a transzatlanti kapcsolatokat.

Hozzátette: Washington azt akarja, hogy a szövetségesei erősek legyenek, „így ellenségnek eszébe sem juthat próbára tenni bennünket”.

Kijelentésével nagyjából egyetért Keir Starmer brit miniszterelnök, aki korábban azt fejtegette, szerinte miért kell Európának csökkentenie kell túlzott függését az Egyesült Államoktól.

Az ukrajnai háborúra kitérve a külügyminiszter leszögezte: hazája továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy segítsen a háború lezárásában.

Mint mondta, nem tudja, Oroszország komolyan gondolja-e a háború lezárását annak ellenére, hogy az orosz erők „hetente 7-8000 katonát veszítenek a harcokban”.

Az ENSZ-szel kapcsolatban Rubio úgy vélte, bár a világszervezetben még mindig rengeteg lehetőség rejlik, „nincsenek válaszai” a konfliktusokra, és „gyakorlatilag semmilyen szerepet nem vállal a megoldásukban”. Hozzátette:

több ilyen konfliktust az ENSZ helyett a mindenkori Egyesült Államok, illetve Donald Trump amerikai elnök oldott meg, példaként a többi között a gázai háborút említette.

Elmondta: nem szabad leépíteni a régi intézményeket, amelyek létrejöttében az Egyesült Államoknak is része volt, azonban meg kell őket reformálni.

Beszédében a külügyminiszter az európai államok migrációs politikáját is bírálta, és úgy vélte, a nagyarányú bevándorlás destabilizálja a kontinenst.

Az Egyesült Államoknak és Európának „nem kellene szabadkozniuk múltjuk miatt”

– jelentette ki. Egyedülállónak, különlegesnek és pótolhatatlannak nevezte a nyugati kultúrát és történelmet. Úgy vélte továbbá, hogy transzatlanti kapcsolatokat éppen a közös örökség mentén kell felélénkíteni, mert szerinte ez volna hatékony azok ellen – mind az Egyesült Államokban, mind Európában -, akik „a civilizáció eltörlése mellett kardoskodnak”.

Aláhúzta: a nyugati világ a hidegháborúban aratott győzelme hatására „euforikus állapotba került”, és azt gondolta, „eljött a történelem vége”, minden nemzet liberális demokrácia lesz (…) és egy határok nélküli világ születik, amelyben világpolgárok élnek majd.