Mi nem akarunk egy integrációhoz tartozni az ukránokkal

„A kormány nem akarja, hogy Magyarország egy integrációba tartozzon Ukrajnával, hiszen a szomszédos ország európai uniós csatlakozása a háborút is magával hozná a közösségbe” – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tárca közlése szerint pénteken Mátészalkán.

A tárcavezető a városban rendezett lakossági fórumon rámutatott, hogy miközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sokszor úgy nyilatkozik, mintha országa lenne az EU tagja, és hazánk nem, így ő gyakorolna kegyet azzal, hogy hajlandó beszélni az egy integrációhoz tartozásról, ez nem így van, és nem is lesz így, ugyanis a csatlakozásnak van egy meghatározott folyamata, amelyben nem kerülhető meg a magyar kormány.

„Mi nem akarunk az ukránokkal egy integrációhoz tartozni, és azért nem akarunk, mert ha az ukránok bejönnek az Európai Unióba, nyilvánvalóan magukkal hozzák a háborút is. És az Európai Unió tagjainak egy nagy része, a legnagyobb része tagja a NATO-nak. És hogyha a NATO-tagállamok közül akár csak egy is összeütközik valahol valamin az oroszokkal, az a szabályok szerint már azt jelenti, hogy Oroszország az egész NATO-val állhatna hadban” – figyelmeztetett.

„Márpedig egy Oroszország-NATO hadba lépés nem mást jelent, mint a harmadik világháború kitörését. És ha nukleáris hatalmak egymásnak feszülnek, akkor vége, (…) az a végét jelenti a földi életnek”

– húzta alá.

„Ezért az ukránok európai uniós csatlakozása az egy nagyon súlyos, harmadik világháborús veszélyt hoz magával, ezért se gyorsan, se lassan az ukránok nem jöhetnek be az Európai Unióba” – tette hozzá.

Szijjártó Péter ezután leszögezte, hogy ennek megakadályozásához a jelenlegi kormánypártoknak kell a választást megnyerniük áprilisban, mert az ellenzék hozzájárulna azonnal Ukrajna tagságához.

„Ha a Tisza Párt nyeri meg a választást, ők Brüsszelnek egészen biztosan nem fognak nemet mondani semmire. Miért? Mert nincsenek abban a helyzetben. Maga a pártelnök nincsen abban a helyzetben. A pártelnököt fogják. Ursula mama és Manfred papa. Von der Leyen és Weber fogják. Mivel? A mentelmi jogával” – mondta.

„Ma Magyarországon a Tisza Párt elnökével szemben jogi eljárásoknak kellene folyamatban lenniük. És miért nincsenek folyamatban jogi eljárások? Mert az Európai Parlament többsége megvédte a mentelmi jogát a Tisza Párt elnökének, ezért nem indulhat jogi eljárás vagy nem mehetnek tovább jogi eljárások vele szemben”

– folytatta.

„Egy olyan ember, akit fognak a mentelmi jogával, nem tud nemet mondani azoknak, akiknek a kezében van a mentelmi joga” – fűzte hozzá.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Müncheni Biztonsági Konferencia után elrendelte további hadműveleti tervek kidolgozását a következő három évre – erről beszélt a Wall Street Journal újságírója, Baján Pancsevszkij egy podcastműsorban kijevi forrásokra hivatkozva a RIA Novosztyi orosz hírportál szerint.

Pancsevszkij szerint a kijevi hatalom vezetője azzal érvelt, hogy már nem hisz az Oroszországgal folytatott tárgyalásokban. „Amivel kapcsolatban leginkább kétségeim vannak, az a személyes találkozója (Zelenszkijnek – a szerk.) a legközelebbi tanácsadóival múlt csütörtökön (február 12-én)” – fejtette ki a The Wall Street Journal (WJS) újságírója.

„Ott kijelentette, hogy a tárgyalások kudarcot vallottak, és most még három évre szóló háborús tervet kell kidolgozniuk. Mindenki sokkot kapott”

– tette hozzá Pancsevszkij.

A RIA Novosztyi szerint korábban még egy állítólagos népszavazást és elnökválasztás előkészítését is elkezdték Kijevben arra az esetre, ha sikerülne megállapodni a békeszerződés részleteiről Oroszországgal. Pancsevszkij szerint azonban a kijevi hatalom vezetőjének álláspontjában bekövetkezett hirtelen változás okai ismeretlenek, azonban ez szerinte összefüggésben lehet az amerikai elnök, Donald Trump által felajánlott biztonsági garanciákkal, amelyekkel a WSJ munkatársa szerint Zelenszkij elégedetlen lehet.

Az orosz hírportál idézi a The Sun brit lap beszámolóját, miszerint Zelenszkij még a genfi tárgyalások idején is bírálta az amerikai elnököt, kritizálta Trump békés rendezésre irányuló megközelítését, amelyet igazságtalannak nevezett,

és figyelmeztetett, hogy Ukrajna soha nem fog megbocsátani az Egyesült Államoknak.

A szerdán lezajlott tárgyalási forduló előestéjén Zelenszkij aggodalmát fejezte ki, hogy Trump már meghozta a Kijev számára kedvezőtlen döntést, és tisztességtelennek nevezte az engedményekre való felhívást – írja a RIA Novosztyi.

Február 13–15. között tartották Németországban a Müncheni Biztonsági Konferenciát, az esemény a nemzetközi biztonsági kérdések megvitatásának egyik vezető világfórumaként pozicionálja magát, ugyanakkor a szervezők 2022-től nem hívják meg az orosz képviselőket – írja az orosz hírportál. Emiatt Szergej Lavrov külügyminiszter megjegyezte: a konferencia teljesen hiteltelenné vált, ennek okaként a vezetőség álláspontját nevezte meg, amely már nem hívja meg azokat, akik alternatív nézőpontokat képviselnek a háború lezárásával kapcsolatban.

Idézik még a Der Tagesspiegel német hírportál beszámolóját is, amely korábban arról írt:

a Müncheni Biztonsági Konferencia kudarcba fulladt Zelenszkij számára.

A cikkben megjegyezték, hogy az amerikaiak elutasítják Ukrajna NATO-tagságát, a kijevi hatalom vezetője most ennek ellenére a mielőbbi belépésre törekszik az Európai Unióba. Az ukrajnai háború lezárása téma volt csütörtökön a washingtoni Béketanács február 19-ei alakuló ülésén is, amelyen Donald Trump elnök kijelentette: „Amit csinálunk, az nagyon egyszerű: béke.”

„Nyolc háborút zártunk le, és szerintem egy kilencedik lezárás is lesz hamarosan”

– fűzte még hozzá, vélhetően az ukrajnai konfliktusra utalva.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a Fehér Ház a Kremllel együtt nyomást gyakorol az ukrán elnöki hivatalra annak érdekében, hogy elérje az ukrán hadsereg kivonását a Putyin által rendkívül fontosnak tartott donyecki területről.

A francia AFP azt írja, hogy az ukrán elnök szerint Washington és Moszkva egyaránt nyomást gyakorol Kijevre, és azt követeli, hogy bármely, a majdnem négy éve tartó háborút lezáró megállapodás részeként adja át az ostrom alatt álló Donbászt Oroszországnak.

„Mind az amerikaiak, mind az oroszok azt mondják: hogy ha azt akarod, hogy holnap véget érjen a háború, hagyd el a Donbasszt”

– mondta Zelenszkij az AFP-nek adott interjújában, melyet a Sztrana is szemlézett.

A területi engedmények követelése mellett az Egyesült Államok és Oroszország az ukrán vezetést arra is nyomás alá helyezi, hogy a békerendezési terv részeként írjon ki elnökválasztást – írja a lap.

Zelenszkij – aki korábban már hangsúlyozta, hogy Ukrajna csak a háború befejezése után tud választásokat tartani – úgy véli, hogy a Kreml a gyors voksolást azért sürgeti, hogy eltávolítsa őt a hatalomból.

„Legyünk őszinték: az oroszok egyszerűen le akarnak váltani”

– fogalmazott Zelenszkij, aki nemrég kijelentette, hogy bár az ukrajnai háború pontos kimenetele bizonytalan, Kijev „nem veszíti el”. Az ukrán elnök ezen túlmenően pedig arra utasította a vezetést, hogy készüljön fel a háború további három évig tartó folytatására.

Végérvényesen átvette 2025-ben a hadászati kezdeményezést az orosz hadsereg a "különleges hadművelet" övezetében, az ukrán fél a háború kezdete óta több mint másfél millió katonát veszített - közölte Szergej Rudszkoj, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökének első helyettese a Krasznaja Zvezda katonai lapban pénteken megjelent nyilatkozatában.

A tábornok szerint a hadászati kezdeményezés tavaly végérvényesen orosz kézbe került az ukrajnai háborúban, és kudarcot vallott minden kísérlet, amelyet a "kijevi rezsim és nyugati kurátorai" az előrenyomulás megállítására tettek. Mint mondta, 2025-ben az orosz hadsereg összesen több mint 300 települést és több mint 6700 négyzetkilométernyi területet "szabadított fel", idén eddig pedig további mintegy 900 négyzetkilométer és 42 település került ellenőrzése alá.

Emlékeztetett rá, hogy tavaly áprilisban lezárult az ukrán alakulatok megsemmisítése az oroszországi kurszki régióban. Az ukrán elit erők és "zsoldosok" ott elszenvedett veszteségeit 76 ezer főben és 7700 haditechnikai eszközben nevezte meg. Ez követően az orosz hadsereg megkezdte egy "biztonsági sáv" létrehozását az államhatár mentén, az ukrán oldalon.

Egyebek között megjegyezte, hogy az ukrán parancsnokság, miután sikertelen kísérleteket tett Kupjanszk visszafoglalására, "áttért a médiagyőzelmek taktikájára", a látszólagos sikerek bemutatására. Rámutatott, hogy az orosz hadsereg, "válaszul a kijevi rezsim terrortámadásaira a polgári infrastruktúra objektumai ellen Oroszország területén", fokozta csapásainak intenzitását az ukrán hadiipar és az annak működését biztosító energetikai infrastruktúra ellen, ami jelentősen csökkentette ezen ágazatok potenciálját.

A vezérezredes által ismertetett adatok szerint az ukrán fegyveres erők tavaly mintegy 6700 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, több mint 12 ezer löveget és aknavetőt, valamint több mint 520 ezer katonát veszítettek. Azt állította, hogy a "különleges hadművelet" kezdete óta az ukrán csapatok veszteségei összességükben meghaladták a másfél millió főt.

"Mára a kijevi rezsim jelentősen veszített abból a képességéből, hogy kényszermozgósítással töltse fel csapatait. A havonta mozgósítottak száma átlagosan csaknem felére csökkent. Ily módon stabil tendencia alakul ki az ukrán hadsereg létszámának csökkenése irányába, ami következésképpen korlátozza az ukrán fegyveres erőknek az orosz csapatokkal szembeni ellenálló képességét"

- hangoztatta.

Az új hadműveleti tendenciák közül, amelyek az ukrajnai háborúban mutatkoztak meg, első helyen a légi, tengeri és szárazföldi robotikai komplexumok alkalmazásának jelentős növekedését emelte ki. Rudszkoj szerint "az ellenség veszteségeinek jelentős része az FPV-drónoknak köszönhető".

"Összességében a különleges hadművelet tapasztalatai azt mutatták, hogy az előny azé, aki gyorsabban vezeti be és teszi tömegessé a leghatékonyabb innovációkat a harctéren" - mondta.

Elmondta, hogy Oroszország figyelemmel kíséri a NATO-országok katonai potenciáljának növekedéséből eredő fenyegetéseket, és megelőzően reagál rájuk.

"Különös figyelmet fordítunk a hadászati nukleáris erők fejlesztésére. Ez kulcsfontosságú eleme az országunk elleni agresszió visszatartásának. Folytatódik a nukleáris triád harci képességeinek növelése új és modernizált rakéta- és repülőkomplexumok, valamint stratégiai célú atom-tengeralattjárók szállításával" - nyilatkozott.

Közölte, hogy ezzel párhuzamosan modernizálják a stratégiai nem nukleáris erőket, új hiperszonikus rakétarendszerek fejlesztése és bevezetése zajlik. Bejelentette, hogy az orosz általános rendeltetésű erők harci képességeinek elsősorban a nyugati határok mentén való erősítése érdekében tökéletesítik a leningrádi és moszkvai katonai körzetek haditechnikai és létszámbeli összetételét.

"Prioritásként kezeljük az általános rendeltetésű erők korszerű haditechnikával való felszerelését. A hadsereg olyan fegyverzetet kap, amely már bizonyította hatékonyságát, és amelyet a különleges hadművelet tapasztalatai alapján továbbfejlesztettek" - mondta a tábornok.