POLITIK
Ez volt az első dolguk...
Hollandia polgáraitól a személyi jövedelemadó részeként hajtják be az úgynevezett „szabadságadót”, amit fegyverkezésre fordítana Rob Jetten kabinetje.
Hollandia új liberális kisebbségi kormánya új sarccal fedezné a fegyverkezést (Fotó: ANP via AFP)
Hollandiában is a bevált receptet követi a háborúpárti elit. Hollandia frissen megalakult új kormánya – benne a Tisza Párt EPP-s testvérpártjával – egyik első intézkedésével gyakorlatilag hadiadót vezet be a fegyverkezés fedezésére.
Rob Jetten, a liberális D66 párt vezetője és az ország leendő miniszterelnöke pénteken mutatta be a friss koalíciós megállapodást, amelynek egyik legvitatottabb pontja a lakosságra kivetett úgynevezett „szabadságadó” – írja a The Financial Times. A hangzatos elnevezés valójában egy jövedelemadó-emelést takar, amelynek célja a katonai kiadások drasztikus növelése, igazodva az Egyesült Államok és a NATO elvárásaihoz.
A liberálisok a jobbközép erőkkel kiegészülve kisebbségi kormányzásra készülnek, miközben a lakosság többsége máris elutasítja az új sarcot.
A mindössze 38 éves Rob Jetten vezette D66, amely az októberi parlamenti választásokon meglepetésszerű győzelmet aratott, a jobbközép VVD-vel és a Kereszténydemokratákkal (CDA) lépett szövetségre. A pénteken nyilvánosságra hozott koalíciós paktum azonban világossá teszi: a „progresszió”, amelyet Jetten emlegetett, a holland adófizetők pénztárcáját fogja a legérzékenyebben érinteni.
Itt az ideje, hogy a politikusok újra felelősséget vállaljanak
– fogalmazott a leendő kormányfő, ám a felelősségvállalás ezúttal a jóléti kiadások megvágását és a védelmi büdzsé soha nem látott mértékű felduzzasztását jelenti.
A megállapodás értelmében Hollandia védelmi kiadásait a GDP 3,5 százalékára emelik, ami jelentős ugrás a tavalyi 2,49 százalékhoz képest. A szöveg hivatkozik egy NATO-tagállamok által vállalt kötelezettségre, amely az amerikai igényeknek megfelelően 2035-re a GDP 5 százalékára tornászná fel a katonai ráfordításokat – ebből 3,5 százalékot a hagyományos fegyverzetre, 1,5 százalékot pedig a katonai infrastruktúrára fordítanának.
Hogy ezt a hatalmas forrást előteremtsék, a kormány nem a meglévő költségvetést csoportosítja át, hanem a polgárok zsebébe nyúl: a „szabadságadó” néven bevezetett jövedelemadó-többlet évente több mint 3 milliárd euró bevételt hivatott generálni. A terhekből a holland vállalatok sem maradnak ki, tőlük további évi 1,7 milliárd eurót várnak a védelmi kasszába.
A lépés társadalmi fogadtatása azonban korántsem olyan lelkes, mint amilyennek a politikai elit beállítja. Egy holland napilap online felmérése szerint az állampolgárok többsége úgy véli, hogy a kormánynak a meglévő költségvetési kereteken belül kellene megtalálnia a szükséges forrásokat, nem pedig újabb adókkal sújtani a lakosságot.
A „szabadság” ára tehát a mindennapi megélhetés nehezedése lehet, különösen annak fényében, hogy az új koalíció a szociális biztonsági kiadások és a jóléti juttatások megvágását is tervezi. Bár a menekültügyi eljárások felgyorsítását és a migráció korlátozását is ígérik – ami vélhetően a választói nyomásnak tett engedmény –, a hangsúly egyértelműen a fegyverkezésen és a fiskális szigoron van.
Hollandia a demokratikus akarat semmibevételének iskolapéldáját valósította meg a kisebbségi kormány kinevezésével. Jetten liberális koalíciója annak ellenére állhatott fel, hogy Hollandia választóinak többsége egyértelműen jobbra szavazott.
Egy olyan kisebbségi kabinet, amely figyelmen kívül hagyja a választók egyértelmű jobbközép mandátumát és többségi támogatás nélkül kormányoz, katasztrofális kezdés
– figyelmeztetett korábban Caroline van der Plas, a Gazdapárt (BBB) vezetője.
Victor Vlam televíziós kommentátor egy fokkal nyersebben fogalmazott: szerinte a döntés „egy középső ujj felmutatása a választóknak”. A szakértő a nemzeti televízióban rámutatott: a parlamentben a VVD-től jobbra elhelyezkedő 49 képviselői hely mögött álló hatalmas választói tömeg érdekképviselete válik semmissé ebben a konstrukcióban.
Ez azonban egyúttal azt is jelenti, hogy az új kormány igen vékony jégen jár. A kisebbségi kormány bukásra van ítélve, és „jövőre új választások lesznek” – szögezte le Geert Wilders, a holland Szabadságpárt, a Patrióták Európáért holland tagpártjának vezetője.
Újabb országban hagyják figyelmen kívül a választók akaratát a liberálisok. Geert Wilders pártjának mellőzésével Hollandia kisebbségi kormányra készülhet, ami politikai instabilitást vetít előre.
Geert Wilders, a PVV elnöke Fotó: ANP via AFP
Rob Jetten vezetésével arra készülnek a holland liberális és baloldali pártok, hogy a szavazókat gyakorlatilag szembeköpve, a választók igen jelentős részének akaratát figyelmen kívül hagyva migrációpárti kormányt alakítsanak. A kisebbségi kormány viszont politikai instabilitást hozhat Hollandia számár – írja az Origo a Brussels Signal belga hírportálra hivatkozva.
A formálódó kisebbségi kabinet gerincét a progresszív D66, a liberális VVD és a CDA alkotná, akiknek a szövetsége Victor Vlam tévékommentátor szerint nem más, mint „egy középső ujj felmutatása a választóknak”. A szakértő a nemzeti televízióban rámutatott: a parlamentben a VVD-től jobbra elhelyezkedő 49 képviselői hely mögött álló hatalmas választói tömeg érdekképviselete válik semmissé ebben a konstrukcióban.
Egy olyan kisebbségi kabinet, amely figyelmen kívül hagyja a választók egyértelmű jobbközép mandátumát, és többségi támogatás nélkül kormányoz, katasztrofális kezdés
– fogalmazott Caroline van der Plas, a Gazdapárt (BBB) vezetője.
Hasonlóan vélekedik Joost Eerdmans, a JA21 párt vezetője is, akit az utolsó pillanatban zártak ki a kormányzati egyeztetésekből. Szerinte a balra tolódó koalícióval „a jobboldali szavazatokat semmibe veszik”, ami rendkívül instabil kormányzást vetít előre.
Az elemzők szerint a formálódó „centrista” kabinet valójában a Frans Timmermans fémjelezte baloldali szövetség (GroenLinks/PvdA) csendes támogatásával fog kormányozni, ami éles balratolódást jelent majd. Vlam jóslata szerint ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy „semmi érdemleges nem történik majd a bevándorlás terén”, ellenben „irdatlan pénzeket költenek majd klímaintézkedésekre és az EU-s integráció elmélyítésére”. Ez pedig szöges ellentétben áll azzal, amit a hollandok többsége akart.
Különösen nagy a felháborodás a D66 párttal szemben, amelyet jobboldali körökben gúnyosan csak „666”-ként emlegetnek.
Mint arról korábban beszámoltunk, Geert Wilders, a holland Szabadságpárt (PVV) vezetője a nyáron kilépett a koalíciós kormányból, miután partnerei nem voltak hajlandók támogatni szigorúbb menekültügyi javaslatait. A döntést egyesek bírálták, ám a politikus szerint nem volt más választása: a választóknak tett ígéretét tartotta be, amikor nem engedett a nyomásnak.
Az októberben megtartott előre hozott választáson a PVV és Jetten liberális D66 pártja egyaránt 26 mandátumot szerzett. Jetten a kampány során még nyitottnak mutatta magát a jobboldali együttműködésre, most viszont aktívan akadályozza azt, ami alaposan megkérdőjelezi a hitelességét a holland választók körében.
Ráadásul emlékezetükben élénken él még Jetten korábbi éghajlat- és energiaügyi miniszteri tevékenysége, amikor elismerte, hogy a milliárdos költségekkel járó holland klímaprogram globálisan mindössze 0,000036 Celsius-fokos hőmérséklet-csökkenést eredményezne. De nem felejtették el Alexandra van Huffelen (D66) államtitkár akcióját sem, aki 2023-ban a parlamenti többség akarata ellenére írta alá az európai digitális személyazonosságról szóló megállapodást,
Brüsszel érdekeit helyezve a nemzeti szuverenitás elé.
A kisebbségi kormány bukásra van ítélve, és „jövőre új választások lesznek” – szögezte le Geert Wilders, a holland Szabadságpárt, a Patrióták Európáért holland tagpártjának vezetője.
Ripost hírek
