Magyarországnak az elvei és az érdekei alapján is helye van a Béketanácsban, ez ugyanis túlmutathat a gázai helyzeten, és a szomszédos Ukrajnában dúló háború rendezésében is hasznos lehet, mivel annak lezárására jelenleg nincs jobb lehetőség Donald Trump béke-erőfeszítéseinél – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Washingtonban.

A tárcavezető arról számolt be a magyar kormánydelegáció érkezését követően, hogy napjainkban új világrend van kialakulóban, amely sokkal inkább a kétoldalú kapcsolatokra, a kormányközi együttműködésekre, a személyes kapcsolatokra épül, és ennek nagyon is kézzelfogható jele a Béketanács létrejötte az amerikai elnök kezdeményezésére – közölte a minisztérium.

A közlemény szerint kifejtette, hogy

Donald Trump béke-erőfeszítései reményt hoznak arra, hogy a világban zajló fegyveres konfliktusokat talán meg lehet oldani diplomáciai eszközökkel, amire jó példát szolgáltatnak a 2020-as Ábrahám-egyezmények is, amelyek évtizedek kudarcai után elhozták a kapcsolatok normalizálását Izrael és több arab ország között.

Ennek kapcsán leszögezte, hogy Magyarország ezért nem is pusztán azért csatlakozik a Béketanácshoz, mert elvei és értékei alapján a béke ügye mellett áll, hanem azért is, mert az ukrajnai háború közvetlen szomszédságában ez praktikus érdeke is, ugyanis ez a kezdeményezés túlmutathat a gázai helyzeten.

„Mi olyan országot képviselünk itt Washingtonban, amely négy éve egy háború szomszédságában él. És lássuk be, hogyha Donald Trump lett volna az elnök 2022-ben, akkor a szomszédunkban zajló háború nem tört volna ki, és egészen más lenne az életünk”

– vélekedett.

„Egészen más lenne az élet Európában, Közép-Európában, más lenne az élet Magyarországon. Nem kellett volna a gazdasági erőforrások egy jelentős részét a háború hatásainak kivédésére fordítani, egy csomó fejlesztést végre lehetett volna hajtani, teljesen más lehetőségei lettek volna a gazdaságnak is” – tette hozzá.

Illetve aláhúzta, hogy tévesek azok az európai elképzelések, amelyek szerint a csatatéren le lehet zárni az ukrajnai háborút, így Donald Trump jelenti az egyetlen reményt a béke visszatérésére.

„Ha arról beszélünk, hogy ez a Béketanács túlmutat Gázán, és a béke ügyét globális szinten szolgálhatja majd a jövőben, akkor azt gondolom, hogy ennek kell egy esélyt adni, mert jelenleg ennél jobb, ennél nagyobb reménnyel kecsegtető lehetőség nincsen”

– fogalmazott.

Szijjártó Péter ezt követően érintette a Barátság kőolajvezetéken keresztüli tranzit leállásának kérdését, és hangsúlyozta, hogy Ukrajna egyértelműen „politikai zsarolásba” kezdett Magyarországgal szemben, egyfajta ellátási vészhelyzet előállításával próbálva a követeléseinek érvényt szerezni.

Leszögezte azonban, hogy a kormány nem fog engedni ezeknek, hiszen a nemzeti érdekekkel ellentétes lenne belekeveredni a háborúba, elküldeni a magyar emberek pénzét Ukrajnába vagy éppen beengedni az országot az Európai Unióba.

Megjegyezte, hogy a kormányzat mindent megtett a válság megelőzése érdekében, és ha az EU valóban egy működőképes szervezet lenne, akkor most fel kellene lépnie Magyarország és Szlovákia oldalán, és az Európai Bizottságnak fel kellene szólítania Kijevet a politikai zsarolás beszüntetésére.

„Két uniós tagország, Magyarország és Szlovákia az egyik oldalon, egy nem uniós tagország, Ukrajna a másik oldalon. Ukrajna veszélyezteti két európai uniós tagország energiaellátását szándékosan, politikai okokból”

– figyelmeztetett.

„Ráadásul az Ukrajna és az EU között életben lévő megállapodás értelmében ilyet nem is tehetnének az ukránok, tehát nem állíthatnák energetikai kihívások elé az európai uniós tagországokat” – folytatta.

A miniszter ugyanakkor közölte, hogy az Európai Bizottság ma inkább Ukrajna Bizottság, és Brüsszelben alapvetően az ukrán érdekeket képviselik, ebben az esetben EU-tagországokkal szemben is.

„Úgyhogy a helyzet az, hogy mindent megteszünk Magyarországon azért, hogy az ellátás továbbra is folyamatos legyen. Tehát biztonságban van Magyarország üzemanyag-ellátása és energiaellátása, a Mol megrendelte a tengeri szállítmányokat, azok március elejére oda is érnek a horvátországi kikötőbe, ahonnan öt-tíz napon belül fel tudják őket hozni Magyarországra. Tehát gyakorlatilag a stratégiai tartaléknak csak egy kisebb részét kell felhasználni”

– mondta.

Illetve arra is kitért, hogy noha Marco Rubio amerikai külügyminiszter budapesti és pozsonyi látogatása jól demonstrálja, hogy hogyan gondolkozik az Egyesült Államok Közép-Európáról, ezzel a kérdéssel nem Washingtonnak, hanem Brüsszelnek lenne dolga – áll a közleményben.

Csütörtökön, február 19-én találkozik Orbán Viktor miniszterelnök Donald Trump elnökkel Washingtonban. A magyar kormányfő és az amerikai elnök között ez lesz a második hivatalos kétoldalú találkozó azóta, hogy utoljára novemberben tárgyaltak az amerikai szövetségi fővárosban. Az amerikai–magyar kapcsolatok már előtte is jelentős javuláson mentek keresztül – azóta pedig csak további szintre emelkedtek azzal, hogy Orbán Viktort személyesen hívta meg Donald Trump a januárban életre hívott Béketanácsba, amelynek most az alakuló ülésén is részt vesz. Ráadásul a héten Marco Rubio külügyminiszter a Müncheni Biztonsági Konferenciát követően Magyarországra látogatott, ami szintén jelzi a két ország kapcsolatainak fontosságát.

Az első, november 7-ei találkozón fontos kérdésekben állapodtak meg a felek, Magyarország ekkor kapott teljes körű és időkorlát nélküli mentességet az orosz olajra kivetett amerikai szankciók alól, valamint egyeztettek egy amerikai pénzügyi védőpajzs érvényesítéséről is, amely a magyar pénzpiacokat védheti meg a rosszindulatú pénzügyi spekulációkkal szemben. A részleteket még nem hozták nyilvánosságra, azonban az előzetes értesülések szerint vélhetően az Argentína számára nyújtott swap-line-hoz hasonló rendszer kidolgozásáról egyeztettek az amerikaiak és a magyarok.

A találkozón ezenfelül egy nukleáris megállapodást is kötöttek a felek, ennek értelmében rögzítették, hogy a Paks II projekt vonatkozásában ugyancsak nem fog érvényesülni semmilyen, az oroszok ellen bevezetett amerikai szankció (ezeket még Joe Biden kormánya vezette be a nukleáris energiára).

„Most jó helyzetben vagyunk ahhoz, hogy egy új fejezetet nyissunk meg: az Egyesült Államok és Magyarország aranykorát”

– jelentette ki Orbán Viktor a Donald Trumppal közösen tartott sajtótájékoztatóján. Azóta csak tovább javult az amerikai–magyar együttműködés, tekintsük át a 2026-os esztendő első két hónapjának meghatározó eseményeit néhány mondatban.

Januárban Magyarország meghívást kapott a Béketanácsba

A Béketanács egy ambiciózus kezdeményezés az amerikai elnök részéről, eredetileg a gázai háború lezárásának szándékával hozták létre, azonban a későbbiekben kiderült, hogy Donald Trump egy olyan általános békéltetőtestület megalapítására hívta meg Orbán Viktort a davosi Világgazdasági Fórumra amely a későbbiekben akár a ENSZ helyébe is léphet. Sokak számára talán még nem egyértelmű ennek a testületnek a jelentősége, pedig életre hívása nem előzmények nélküli, és számos konzekvenciával jár Magyarországra nézve:

egyrészről eszköz arra, hogy Magyarország végérvényesen lezárja a véres 20. századot.
másrészről kulcsállamként cövekeli le Magyarországot a formálódó új világrend hullámverései és zivatarai közepette.

A Béketanácshoz való csatlakozás az amerikai–magyar kapcsolatok kivételes állapotát tükrözi, a múlt században ugyanis az Egyesült Államok és Magyarország a legtöbb esetben az egymással ellenérdekelt táborokhoz tartoztak.

Az első világháborúban az Egyesült Államok az antanthoz tartozott, míg Magyarország a Monarchia révén a központi hatalmakat képviselte.
A második világháború során az Egyesült Államok a nyugati szövetségesek vezető hatalmaként lépett elő, míg Magyarország a tengelyszövetség tagjaként fejezte be a háborút.
A hidegháborúban az Egyesült Államok vezetésével létrejött a NATO, míg Magyarország – a világháborús vereség és az orosz megszállás miatt – a kommunista Varsói Szerződéshez volt kénytelen tartozni.

A fenti előzmények fényében tehát nem túlzás Donald Trump 2024-es történelmi visszatérése óta „az amerikai–magyar kapcsolatok aranykoráról” beszélni. A 20. század során az Egyesült Államok tehát folyamatosan ellenérdekelt volt Magyarország sikerében, megerősödésében és felemelkedésében, ezért különös jelentőséggel bír az a tény, hogy a 21. század első meghatározó nemzetközi intézményét az amerikaiak a magyarokkal közösen hozhatják létre. Ez pedig nem válhatott volna valóra akkor, ha 2010-től fogva az Orbán-kormányok nem a konnektivitási stratégiát követték volna.

A geopolitikai folyamatokat figyelve sem tűnik érthetetlennek az amerikai elnök kezdeményezése, az elmúlt 35 év során a nagy nemzetközi szervezetek – az ENSZ, a NATO vagy az EU – jelentős mértékben veszítettek presztízsükből és globális befolyásukból. Konfliktusokat jellemzően csak elkezdtek, de nem oldottak meg, vagy ha mégis, akkor a megoldás sok esetben magában hordozta egy újabb konfliktus kirobbanását, gondoljunk csak az 1995-ös daytoni szerződésre vagy az iraki és afganisztáni koalíciós háborúkra, amelyekben Magyarországnak a baloldali-liberális kormányok miatt kellett szerepet vállalnia. Ezzel párhuzamosan a globális Délhez sorolt országok – élükön Kínával – és Oroszország jelentős mértékben erősítették meg vagy szerezték vissza katonai és gazdasági kapacitásaikat, vagyis

véget ért a Szovjetunió széthullása utáni neoliberális világrend, ezért szükségszerűen olyan intézményekre lesz szükség, amelyek bekapcsolják Magyarországot a formálódó multipoláris világrend vérkeringésébe.

Magyarország jelenlegi külpolitikai doktrínáját a konnektivitási stratégia jelenti – röviden: el kell érni, hogy pragmatikus gazdasági kapcsolatok mellett Magyarország legyen a nyugati és a keleti technológia és tőke találkozási pontja, áttételesen beruházási és kifektetési lehetőségeket teremtve ezzel a magyar vállalkozások számára –, ennek jegyében hazánk pragmatikus gazdasági kapcsolatok épített ki Oroszországgal és Kínával, megfigyelői státuszt szerzett a Türk Tanácsban, a Béketanács pedig hatékony eszköz lehet abban, hogy a formális szövetségesi viszony mellett egyfajta világnézeti barátság is kialakuljon az Egyesült Államok és Magyarország között.

Donald Trump személyes támogatásáról biztosította Orbán Viktort

Február elején Donald Trump amerikai elnök a közösségi oldalán tett közzé egy posztot, amelyben leszögezte: támogatja Orbán Viktor újraválasztását idén áprilisban az országgyűlési választásokon.

„Viktor keményen dolgozik Magyarország védelme érdekében, a gazdaság növekedéséért, munkahelyek teremtéséért, a kereskedelem előmozdításáért, az illegális bevándorlás megállításáért és a törvényesség és rend biztosításáért!”

– írta Donald Trump, majd hozzátette: „Büszkén támogattam Viktor újraválasztását 2022-ben, és megtiszteltetés számomra, hogy ezt újra megtehetem.”

A 2026-os országgyűlési választásokkal összefüggésben korábban már foglalkozott a hirado.hu azzal hogy milyen hatást is gyakorolt a tavalyi lengyelországi elnökválasztásra Donald Trump politikai támogatása.

Röviden: a Donald Trump által támogatott Karol Nawrocki megnyerte a voksolást.

Azonban nemcsak ez volt az egyetlen tanulság, amely a 2025-ös lengyel vagy a 2022-es és a 2026-os magyar voksolások kapcsán kirajzolódik, megfigyelhető ugyanis egy tendencia a kampánytechnikai fogások változásában is:

ahogy a többség és a választási győzelem közelébe kerül a jobboldali, szuverenista és békepárti jelölt valamely nyugati országban, rögtön megjelenik a baloldalon egy jól szervezett hálózat, amely a digitális gazdaság és a közösségi média révén próbálja meg befolyásolni a voksolást.

Magyarországon, Lengyelországban és az Egyesült Államokban is láthattuk az elmúlt években, hogyan is működik ez a hálózat. Karol Nawrocki szintén elutasította a lengyelek Ukrajnába vezénylését, és felhívta a figyelmet ellenfelének, Rafal Trzaskowskinak illegálisan folyósított kampánytámogatásokra az Európai Uniótól. Donald Trump elnököt egy, a Soros-hálózathoz köthető manhattani ügyész próbálta meg ellehetetleníteni. Magyarországon pedig Márki-Zay Péter és a mostani kihívó, Magyar Péter mögött is feltűnnek ugyanazok a pénzügyi és politikai körök:

a Bajnai Gordonhoz és Korányi Dávidhoz köthető céghálózat és a Manfred Weber vezette Európai Néppárt, amely érdekelt az ukrajnai háború folytatásában és Ukrajna uniós tagságában.

A kijevi hatalomnak a magyar választást befolyásoló államközi és titkosszolgálati kísérleteiről – a Barátság kőolajvezeték újraindításának hátráltatásáról vagy tavaly kirobbant ukrán kémbotrányról – még nem is beszéltünk. Az látszik ennek fényében, hogy Donald Trump valódi, önálló vezetőkkel szeretne együttműködni, akikkel egy új, ugyanakkor a hagyományos zsidó és keresztény vívmányokon nyugvó világnézeti alapra akarja helyezni a transzatlanti kapcsolatokat. Mindezek fényében érdemes értelmezni Marco Rubio amerikai külügyminiszternek a minap Budapesten tett kijelentéseit, aki arról beszélt:

amíg Orbán Viktor a miniszterelnök, az USA nemzeti érdeke, hogy Magyarország sikeres legyen.

Az amerikai külügyminiszter arról beszélt, hogy Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt egy erős magyarországi vezetés jött létre, amely garantálta a beruházások védelmét, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy ilyen sok beruházás érkezhetett Magyarországra.

„Fontos megérteni, hogy a kapcsolatok aranykorában élünk”

– fogalmazott az amerikai külügyminiszter, aki szerint Trump második ciklusában még szorosabb lett a magyar miniszterelnök és az amerikai elnök kapcsolata.

„Trump elnök elhivatott az ön sikere iránt”

– jelentette ki Marco Rubio.

Magyarország helyt fog állni a Béketanácsban