
Magyarország és Szlovákia az Európai Bizottsághoz fordult
A horvátországi kőolajtranzit ügyében.
Magyarország és Szlovákia az Európai Bizottsághoz fordult annak érdekében, hogy érvényt szerezzenek annak a szabálynak, amelynek értelmében a két ország tengeri útvonalon is vásárolhat orosz kőolajat a vezetékes szállítások ellehetetlenülése esetén - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tárca tájékoztatása szerint szerdán Budapesten.
A tárcavezető arról tájékoztatott, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök "politikai okokból" úgy döntött, hogy nem indítják újra a kőolajszállítást Magyarország irányába, amivel a Tisza Pártot akarják segíteni a közelgő parlamenti választáson.
"Az a szándéka az ukrán elnöknek, hogy olajellátási krízist állítson elő Magyarországon, viszont a magyar kormány felkészült az ilyen esetekre. Biztosítjuk az ország stabil kőolajellátását, az üzemanyagellátást a benzinkutakon és biztosítjuk a rezsicsökkentés fenntartását is" - szögezte le.
"Magyarország elegendő, több mint három hónapra elegendő tartalékkal rendelkezik. Ugyanakkor kihasználjuk az Európai Uniónak azt a szabályát, amelynek értelmében Magyarország és Szlovákia a tengeren is vásárolhat orosz kőolajat abban az esetben, ha a csővezetékes szállítás akadályokba ütközik"
- hangsúlyozta.
Szijjártó Péter bejelentette, hogy ennek megfelelően szlovák kollégájával, Juraj Blanárral közös levélben fordult az Európai Bizottsághoz, mégpedig az energiaügyi biztoshoz.
Ebben jelezték, hogy Ukrajna politikai okokból leállította a kőolajszállítást, ezért kérték annak az európai uniós szabálynak a tiszteletben tartását és alkalmazását, amelynek értelmében Magyarország és Szlovákia tengeri útvonalon is vásárolhat orosz kőolajat.
"Az ennek megfelelő kezdeményezést megtettük a horvátok felé is, hiszen Horvátországon keresztül tudjuk Magyarországra szállítani a tengeri úton vásárolt kőolajat" - jegyezte meg.
"A Mol meg is rendelte az első szállítmányokat, amelyek már úton is vannak. Ezek gyakorlatilag március elejére a horvátországi kikötőbe érkeznek, ahonnan öt-tíz napba telik majd a kőolaj felszállítása a magyarországi és a szlovákiai finomítókba" - tette hozzá.
„Ukrajna zsarolja Magyarországot, a Barátság kőolajvezetéken megállította az olajszállítást, ezért hozzá kell nyúlnunk a stratégiai tartalékhoz” – jelentette ki Orbán Viktor a közösségi oldalára feltöltött videójában, majd közölte, hogy a mai kormányülésnek ez lesz az első napirendi pontja.
Január 27. óta nem érkezik kőolaj a Barátság kőolajvezetéken keresztül Magyarországra, ezért a Mol az Energiaügyi Minisztériumhoz fordult a stratégiai kőolajkészletek felszabadítása érdekében. Az olajipari társaság szerint első körben negyedmillió tonna stratégiai kőolajkészlet felszabadítása válhat szükségessé.
A miniszterelnök a szerdán közzétett videójában kijelentette: az ukrán zsarolásnak az a célja, hogy belekényszerítsék Magyarországot a háborúpárti európai országok koalíciójába. Hozzátette: „Óriási a nyomás a háború folytatására Európában”.
„Ukrajna kifejezetten azt akarja, hogy minden Európai ország szálljon be a háborúba”
– mondta, majd végezetül közölte, hogy ezért a mai kormányülésnek ez a témakör lesz az első napirendi pontja.
Nem sokkal a videó megjelenését megelőzően Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy Magyarország és Szlovákia az Európai Bizottsághoz fordult annak érdekében, hogy érvényt szerezzenek annak a szabálynak, amelynek értelmében a két ország tengeri útvonalon is vásárolhat orosz kőolajat a vezetékes szállítások ellehetetlenülése esetén.
A tárcavezető korábban már adott tájékoztatást, hogy az európai uniós szabályok szerint, ha Magyarország és Szlovákia számára ellehetetlenül a csővezetékes tranzit, akkor a két ország vásárolhat orosz kőolajat a tengeren keresztül is.
Gondoskodunk arról, hogy Magyarország energia- és üzemanyag-ellátása biztonságban legyen, dacára annak, hogy az ukránok és személyesen Zelenszkij elnök politikai okok miatt megtagadta a Barátság kőolajvezetéken a szállítások újraindítását – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedd este az M1 csatorna 48 perc című műsorában.
A miniszter kiemelte: a szállításokhoz minden műszaki, technikai feltétel adott, és kizárólag politikai oka van annak, hogy az ukránok nem engedik azok folytatását. Magyarországon választásra készülünk, és az ukránok a politikai ellenfeleinket támogatják, ezért azt gondolják, hogy jó ötlet egy ilyen energiaellátási kihívás elé állítani Magyarországot a választás előtt – fogalmazott.
Felhívta a figyelmet arra: az európai szabályok alapján Magyarország és Szlovákia mentesül az uniós olajszankciók alól, és amennyiben a vezetékes olajszállítás vis maior miatt ellehetetlenül, Magyarországnak lehetősége van arra, hogy tengeren is vásároljon orosz kőolajat. Hozzátette: a szlovák gazdasági miniszterrel közösen jelezték a horvátoknak, hogy ennek az európai szabálynak az aktiválásával a horvát vezetékrendszeren keresztül orosz olajat kívánnak importálni.
Hangsúlyozta:
a Barátság kőolajvezetéket fő ellátási útvonalnak építették, és önmagában is el tudná látni Magyarországot és Szlovákiát olajjal, míg a Horvátországon keresztül érkező Adria vezetéket kiegészítő vezetéknek építették. Mivel a keletről érkező fővezeték jelenleg egy politikai döntés miatt nem tud szállítani, ezért most a kiegészítő vezetéken keresztül vásárolunk olajat
– magyarázta Szijjártó Péter.
Felhívta a figyelmet arra: a horvátok az Adria kőolajvezeték tranzitdíját az európai átlag ötszörösére emelték a háború alatt. Hozzátette: ha Magyarországot teljesen levágnák az orosz vezetékről, akkor a horvát vezetéken keresztül nem tudnák az ország energiaellátását teljes mértékben biztosítani, emellett a horvátok monopolhelyzetbe kerülvén oda emelnék az árat, ahova akarnák. A miniszter nem számít arra, hogy a következő hetekben az ukránok újraindítják az olajszállítást a Barátság kőolajvezetéken.
Szijjártó Péter beszélt arról is, az ukránok 2015 óta egy nagyon durva magyarellenes politikát folytatnak, ami a kárpátaljai magyarok anyanyelvhasználathoz fűződő jogainak visszaszorításával kezdődött. Úgy értékelt: az, hogy az ukránok fenyegetőznek is, számára kevésbé tolerálható, és ezért is meglepő számára, hogy a Tisza Párt ennek ellenére támogatja Ukrajna európai uniós tagságát. Hozzátette: ha Ukrajnát felvennék az EU-ba, akkor „vérszemet kapnának”, és bentről oktatnának vagy leckéztetnének minket. „Nincsen helye az Európai Unióban egy olyan országnak, amelynek politikai és katonai vezetői egy európai uniós tagországot fenyegetnek” – emelte ki.
A miniszter kifejtette: a magyar emberek dönthetnek arról, hogy „továbbra is megtartsuk a szuverenitásunkat, és ne hajoljunk meg a Brüsszel–Berlin–Kijev-tengely előtt, vagy, hogy egy Brüsszelből delegált párt majd hajtsa végre ennek a tengelynek az akaratát”. A múlt héten napvilágra került ötpontos tervet úgy jellemezte, az nagyon durva beavatkozás, zsarolás a magyarországi parlamenti választásba.
Brüsszel most igyekszik elérni azt, hogy a tagállamok és a tagállamokban élő emberek akaratát teljes mértékben kiiktassa a döntéshozatalból. Amikor azt mondják, hogy a vétójogot el kell venni, azzal azt mondják, hogy kizárólag a nagy tagállamoknak lesz beleszólása abba, mi történik az EU-ban. Ez a magyar nemzet érdekeivel teljes mértékben ellentétes, a fejünk fölött dönthetnének és nekünk a betörődés joga maradna – mondta.
Szijjártó Péter arról is beszélt, Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke nyilvánvalóan nem mond igazat, amikor arról beszél, nem támogatják Ukrajna gyorsított felvételét az EU-ba. Hozzátette: a nyugat-európai háború- és migrációpárti politikusoknak azért is sokkal kényelmesebb lenne a Tisza kormányzó partnerként, mert így „rángathatnák” annak elnökét. Emlékeztetett: azért nem zajlanak jogi eljárások a Tisza Párt elnökével szemben Magyarországon, mert a nagy európai pártok megvédték őt, és nem adták ki a mentelmi jogát.
Arra a felvetésre, hogy Magyar Péter szerint a kormány, amikor Brüsszellel harcol, egy kitalált veszéllyel harcol, Szijjártó Péter példaként említette a migrációt és a koronavírus-járvány kezelését, amikor Magyarország nem a veszélyes brüsszeli utat választotta, hanem a maga útját járta.
Szerinte a Tisza Párt elnöke azokkal van szövetségben, akik Európát háborúba akarják rángatni, el akarják vinni a magyar emberek pénzét Ukrajnába, és az Európai Unióba be akarják hozni Ukrajnát, és Ukrajnával együtt háborúba akarják vinni az EU-t. „Mi meg azokkal vagyunk szövetségben, akik békét akarnak, akik a migráció ellen vannak, akikkel őszintén, világosan lehet beszélni a kihívásokról”
– tette hozzá.
Szijjártó Péter felhívta a figyelmet arra: mára az Európai Unió súlytalan szereplő lett a nemzetközi politikában, nem ül ott annál az asztalnál, ahol az európai biztonsági helyzet jövőjéről zajlanak a tárgyalások. Hozzátette: Magyarország külpolitikai kitűzése az volt, hogy az ország szempontjából legjelentősebb négy hatalmi centrummal – az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Kínával és Törökországgal – jó kapcsolatot ápoljon, ezek a hatalmi centrumok egyszerre legyenek érdekeltek Magyarország sikerében, és ezt mára elérték.
Hozzátette: ezért minden olyan nemzetközi kezdeményezésnél, amely a békéről szól, és az elkövetkezendő világrend alapját képezheti, „mi ott vagyunk”, ezért vesz részt Orbán Viktor miniszterelnök a Béketanács alakuló ülésén is. „Mi soha nem tartottunk attól, hogy a brüsszeli mainstreamnek mi tetszik meg mi nem, mert mi a nemzeti érdek alapján hoztunk döntéseket” – emelte ki a miniszter.







