POLITIK
Próbált megszökni az országból.
Őrizetbe vették a korrupcióval vádolt Herman Haluscsenko volt energetikai, illetve igazságügyi minisztert az ország elhagyásának kísérlete során – közölte vasárnap az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) és a Korrupcióellenes Ügyészség (SZAP) a Telegramon.
„A NABU nyomozói ma őrizetbe vették a volt energiaügyi minisztert az államhatár átlépése közben a Midász-ügy keretében” – közölte Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal vasárnap kiadott nyilatkozatában. „A nyomozás elsődleges intézkedései folyamatban vannak, amelyeket a törvényi előírásoknak megfelelően hajtanak végre” – fűzte hozzá a hatóság.
A kiutazási tilalom alatt álló Haluscsenkót, akinek az ukrajnai energetikai szektort érintő nagyszabású korrupciós botrány kellett távoznia tisztségéből, Vitalij Hlahola újságíró szerint február 15-ére virradóra szállították le egy Varsóba tartó éjszakai vonatról.
Újabb bűncselekmény Zelenszkij környezetében
Olekszij Honcsarenko ellenzéki képviselő a Telegramon arról írt, hogy az eddig tanúként kezelt Haluscsenko ellen már vádat is emeltek. Haluscsenko 2021-től 2025-ig vezette az energetikai tárcát, majd néhány hónapig az igazságügyi minisztériumot.
Idén november 10-én az ukrán korrupcióellenes hatóságok bejelentették, hogy nagyszabású műveletet indítanak Midasz néven egy nagy korrupciós ügy feltárására az energetikai szektorban.
A piramis élén Timur Mindics üzletember, Volodimir Zelenszkij ukrán államfő barátja állt.
Nála, valamint a később lemondásra kényszerített – akkor már – igazságügyi miniszternél, Herman Haluscsenkónál, továbbá az Enerhoatom vállalatnál is házkutatásokat tartottak.
A nyomozás szerint a bűnszervezet tagjai legalább százmillió dollárt mostak tisztára. Később közzétették a Mindics lakásában rögzített beszélgetések részleteit, amelyekben korrupciós ügyletekről volt szó. Összesen ezerórányi hangfelvétel áll rendelkezésre. Tavaly novemberben a NABU Timur Mindicsnél egy házkutatás alkalmával az egyik luxuslakásban arannyal bevont WC-t és bidét is talált.
krajnában szinte minden hétre jut egy nagyobb korrupciós botrány, de ezeknek a híre csak nagyon kis százalékban ér el az európai olvasókhoz. A nyugati sajtó érthető okokból szereti elhallgatni ezeket az eseteket, de a probléma mérete ettől még nem lesz kisebb.
A korrupció Ukrajnában nem korlátozódik elszigetelt esetekre, hanem áthatja az államigazgatást, a politikát, a bíróságokat, a hadsereget és az üzleti szférát is. Mértékét talán az Európai Számvevőszék egy friss jelentése fejezi ki leginkább, mely szerint Ukrajna évente GDP-je 10-20%-át veszíti el korrupció miatt, ami több tízmilliárd eurós nagyságrend.
Mutatjuk Ukrajna 9 legjelentősebb korrupciós botrányát az elmúlt évekből, melyek kimagasló hatást gyakoroltak az ország politikai és gazdasági életére:
1. Andrij Hmirin-féle 240 millió dolláros sikkasztás (2024)
2024-ben robbant ki az ügy, amely során több mint 10 milliárd hrivnyát (kb. 240 millió dollárt) sikkasztottak el az ukrán költségvetésből. A botrányt Andrij Hmirin szervezte, aki állami intézményekben helyezett el saját embereket, hogy azok közbeszerzéseket manipuláljanak. Ez volt az eddigi legnagyobb ismert korrupciós ügy Ukrajnában, amely a háborús időszakban tovább rontotta az ország nemzetközi megítélését.
2. Oleh Druz letartóztatása – Illegális meggazdagodás (2024)
2024-ben Oleh Druzt, a hadsereg főpszichiáterét letartóztatták, miután több mint 1 millió dollárnyi illegális jövedelemre bukkantak nála. Az ügy a védelmi szektor korrupcióját tárta fel. A botrány rávilágított a katonai beszerzések és a hadsereg vezetésének visszaéléseire.
3. Legfelsőbb Bíróság korrupciós botránya (2023)
2023 májusában Vszevolod Knyazevet, a Legfelsőbb Bíróság elnökét 2,7-3 millió dollár kenőpénz elfogadásával vádolták meg. Az ügyben 18 bíró ellen indult házkutatás, miközben egy rendszerszintű korrupciós hálózatot lepleztek le.
4. Védelmi Minisztérium élelmiszer-túlárazási botránya (2023)
2023 januárjában kiderült, hogy a Védelmi Minisztérium a piaci áraknál 50-266%-kal magasabb áron vásárolt élelmiszert a hadseregnek. Az ügyben Vjacseszlav Sapovalov miniszterhelyettes és Bohdan Hmelnickij beszerzési igazgató is lemondott. Az botrány lemondási hullámot indított el, és megkérdőjelezte a háborús segélyek felhasználásának átláthatóságát.
5. Hennagyij Truhanov odesszai polgármester letartóztatása (2023)
2023 májusában Hennagyij Truhanovot, Odessza polgármesterét korrupcióval vádolták meg a Krajan daruépítő üzem megvásárlása kapcsán, amellyel a városi tanácsot vezette félre. Az ügy a helyi szintű korrupció mélységét mutatta be, és további nyomást helyezett az ukrán vezetésre.
6. Vaszil Lozinszkij kenőpénzügye (2023)
2023 januárjában Vaszil Lozinszkijt, az infrastrukturális tárca helyettesét 400 ezer dollár kenőpénz elfogadásával vádolták meg generátorok importja során. Az ügy miatt több magas rangú tisztviselő távozott, és Zelenszkij kormányzati átalakítást ígért.
7. Katonai toborzási korrupció (2023)
2023 augusztusában Zelenszkij menesztette az összes sorozásért felelős regionális tisztviselőt, miután 112 büntetőeljárás indult kenőpénzek elfogadása miatt. Az ügyben 33 embert vádoltak meg.
8. Olekszij Reznyikov menesztése – Védelmi beszerzések (2022-2023)
Olekszij Reznyikov volt védelmi minisztert 2023-ban menesztették, miután kiderült, hogy a minisztérium túlárazott élelmiszert és katonai ruházatot vásárolt. Az ügy 2022-ben kezdődött, de 2023-ban eszkalálódott.
9. Oligarchák offshore-botránya (2021-2022)
Az Európai Számvevőszék és oknyomozó újságírók 2021-2022-ben feltárták, hogy ukrán oligarchák évente legalább 1 milliárd eurót csatornáztak ki offshore cégeken keresztül, az állam foglyul ejtésével súlyosbítva a korrupciót.
A felsorolt esetek jól mutatják, hogy Ukrajna uniós csatlakozásának a legnagyobb akadály nem a háborús helyzet vagy az intézményi reformok bonyolultsága, hanem a minden rést betöltő, makacs korrupció.
Noha a nyilvánosság előtt gyakran tagadják, az ukrajnai korrupció mértékével a nyugati vezetők is tisztában vannak. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság volt elnöke nemrég például azt mondta, hogy Ukrajna egy velejéig korrupt ország, így az elhamarkodott EU-tagság sem nekik, sem az uniónak nem válna hasznára.
„Bárki, akinek bármi köze is volt valaha Ukrajnához, az tudja, hogy ez egy olyan ország, amely a társadalom minden szintjén korrupt. Az erőfeszítések ellenére nem állnak készen az uniós csatlakozásra, hatalmas belső reformfolyamatokra van szükségük”
- fogalmazott a volt uniós elnök, aki leszögezte, hogy nem szabad hamis ígéretekkel ámítani az ukrán népet, mivel már így is nyakig ülnek a szenvedésben.
A Nép Szolgája párt parlamenti képviselője, Jurij Korjavcsenkov még a Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) által végrehajtott házkutatások előtt elhagyta Ukrajnát – számolt be az ukrán Zerkalo Nyedeli (ZN).
A lap szerint Korjavcsenkov, akit a Kvartal–95 műsor idején „Yuzik” néven ismertek, időben el tudta hagyni az országot, miközben a parlamenti frakció titkárát, Tarasz Melnicsukot kihallgatják – közölte az EADaily.
A ZN rendvédelmi szervekhez és a Nép Szolgája frakcióhoz közel álló forrásai szerint a NABU három képviselőt is meggyanúsított: Jevhenyij Pivovarovot, Igor Negulevszkijt és Jurij Kiszeljovot
A beszámoló szerint a NABU lehallgatta Jurij Kiszeljov irodáját, ahol a képviselők állítólag borítékokban kapták a pénzt. Mindhárom politikust az ukrán Büntető Törvénykönyv 368. cikke alapján gyanúsították meg, amely jogellenes előny elfogadására vagy elfogadásának ígéretére vonatkozik.
A ZN korábban arról is írt, hogy a lehallgatások során a NABU nemcsak Kiszeljov, hanem több, az elnöki hivatalhoz közel álló magas rangú tisztviselő bizalmas kapcsolatait is rögzítette, köztük Volodimir Zelenszkij volt első tanácsadójának, Szerhij Sefirnek a nevét is.
A lap megjegyzi: a NABU és a Speciális Korrupcióellenes Ügyészség újabb bűncselekményt tárt fel, amelyben parlamenti képviselők rendszeresen pénzt kaptak szavazataikért. Korábban Zelenszkij állítólagos „pénztárosa,” Timur Mindics is elhagyta Ukrajnát: a NABU házkutatásai előtt Lengyelországon keresztül Izraelbe távozott.
Az EADaily emlékeztet: a Nemzeti Korrupcióellenes Iroda korábban már beszámolt egy parlamenti képviselőkből álló bűnözői csoport leleplezéséről Kijevben.
Az ukrán parlamentnél tartottak razziát a korrupcióellenes nyomozók, akik – megfogalmazásuk szerint – egy „szervezett bűnözői csoportot” vettek célba adta hírül a Telegraph.
Ukrán parlamenti képviselőket vádolnak azzal, hogy a szavazatokért cserébe kenőpénzt fogadtak el. A kijevi országgyűlésnél a Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) tisztviselői razziáztak, ami
újabb csapást jelent Volodimir Zelenszkijnek, aki még mindig az energiaágazatban történt korrupciós botránnyal küzd.
A NABU egy titkos nyomozás után azt állította, hogy „szervezett bűnözői csoportot talált, amelynek tagjai között jelenlegi parlamenti képviselők is vannak”.
A Telegraph értesülései szerint
a parlamenti képviselők kenőpénzt fogadtak el a szavazatukért cserébe.
A nyomozók szerint a megvesztegetés egy nagyobb összeesküvés része volt, de nem hozták nyilvánosságra, ki állt mögötte. A nyomozás alatt álló képviselők kilétét sem hozták még nyilvánosságra.
A razzia híre várhatóan felháborodást vált ki Ukrajnában az energiaipari botrány után, amely Andrij Jermak, Zelenszkij kabinetfőnökének és közeli bizalmasának a lemondásához vezetett.
Az Ukrán Korrupcióellenes Központ kiszivárogtatta a Rusztem Umerovhoz, Ukrajna volt védelmi miniszteréhez köthető luxus ingatlanok listáját. A Zelenszkij szűk bizalmi köréhez tartozó Umerovhoz számos amerikai villa és lakás köthető. Az ukrán tisztviselők 99 százaléka külföldön éli a valós életét, többek között Amerikában és Nagy-Britanniában vannak fényűző villáik.
Az ukrajnai korrupciós botrányok állandó szereplője Rusztem Umerov volt védelmi miniszter, akinek gazdagodása már az ukrán sajtó ingerküszöbét is megütötte. Először a Vremja.ua nevű ukrán Telegram-csatorna hozta nyilvánosságra a Korrupcióellenes Központ privát nyomozásának eredményét miszerint Rusztem Umerov családjánál nyolc luxusingatlant fedeztek fel az Egyesült Államokban, köztük lakásokat és villákat – számolt be róla korábbanaz Ellenpont.
Kiemelték, hogy
Umerov egy korrupciós botránynak köszönhette kinevezését, és bukását is.
Elődje, Olekszij Reznyikov 2021 novembere óta vezette a védelmi tárcát, és kulcsszerepe volt a nyugati katonai támogatások megszerzésében. 2023 februárjában azonban petíció indult menesztéséért, majd fél évvel később Zelenszkij leváltotta, miután kiderült: a minisztérium túlárazva szerzett be élelmiszereket a hadsereg számára. Ezt követően nevezték ki Rusztem Umerovot védelmi miniszternek.
2025 elején már vizsgálatot indított ellene az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal. A Korrupcióellenes Akcióközpont azzal vádolta meg Umerovot, hogy törvénytelenül járt el, amikor háttérbe szorította az általa sokat kritizált Védelmi Beszerzési Ügynökség (DPA) vezetőjét, akinek szerződését nem volt hajlandó megújítani. A DPA-t azzal bízta meg ugyanis az ukrán kormány, hogy vezessen be nagyobb elszámoltathatóságot a fegyvervásárlások terén. A szervezet vezetőjének, Marina Berzukovának megbízását a szervezet felügyelőbizottsága egyhangúlag meghosszabbította, azonban Umerov felülírta a döntésüket.
Umerov miniszterként arra hivatkozott, hogy a közbeszerzések „túl átláthatók”, ezért Berzukova helyett Arszen Zsumadilovot, a Nemzeti Logisztikai Üzemeltető vezetőjét javasolta a beszerzések ellenőrzésére. Ez komoly aggályokat vetett fel, mivel a DOT maga is a hadsereg ellátásáért felel, így Zsumadilov saját tevékenységét felügyelte volna. A helyzetet súlyosbította, hogy
Umerov egyik főosztályvezetőjét korábban csaknem 1,5 milliárd hrivnya elsikkasztásának gyanújával hozták összefüggésbe
egy lőszerbeszerzés kapcsán. Bár az érintettet leváltották, a visszaélések nem szűntek meg, ez vezetett Umerov távozásához a minisztérium éléről.
Umerov puhára esett, az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács vezetője lett, így Zelenszkij elnök közvetlen bizalmasaként továbbra is kulcsszerepet játszik.
Ripost hírek
