Kelet-Ukrajna meghódítása 800 ezer halottba kerülne Oroszországnak?

Oroszországnak további 800 ezer embert kellene feláldoznia két év alatt, ha katonailag meg akarná hódítani Kelet-Ukrajnát - mondta szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

"Ukrajna keleti részének meghódítása további 800 ezer halottba kerülne nekik" - jelentette ki az ukrán elnök a France 2 francia köztelevízió esti híradójának adott interjúban. "Ehhez minimum két évre lesz szükségük, nagyon lassú előrehaladással. Szerintem nem fognak olyan sokáig kitartani" - tette hozzá a francia fordítás szerint.

Míg a második világháború óta a legvéresebb fegyveres konfliktus az európai kontinensen közel négy év alatt feltehetően több százezer halálos áldozatot követelt mindkét oldalon és több millió ukrán menekült külföldre, Zelenszkij azt közölte, hogy ukrán oldalon a hivatalos halálos áldozatok száma 55 ezer katona.

"Ukrajnában hivatalosan a csatatéren megölt katonák száma, függetlenül attól, hogy hivatásosok vagy mozgósítottak, 55 ezer. És sokan vannak, akiket Ukrajna eltűntnek nyilvánított"

- mondta.

Az orosz és ukrán delegációk között amerikai közvetítéssel Abu-Dzabiban - szerdán és csütörtökön - zajló megbeszélések kapcsán az ukrán elnök úgy vélte, hogy az amerikai elnök szerepe döntő fontosságú, mert "Putyin csak Trumptól fél".

"Donald Trump tudja, hogy van eszköze a nyomásgyakorlása a gazdaság, a szankciók, a fegyverek révén, amelyeket átadhatna nekünk, ha nem akarja közvetlenül bevetni az amerikai hadsereget. A hadseregünkön keresztül fenntarthatja ezt a nyomást Putyinon" - mondta Zelenszkij.

"Az amerikai elnök kompromisszumokkal akarja leállítani ezt a háborút. Támogattuk a javaslatait, de nem lehet kompromisszumot kötni a saját szuverenitásunk kérdésében" - hangsúlyozta.

Az ukrán államfő arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz elnök "nem fél az európaiaktól", ugyanakkor Ukrajna háláját fejezte ki azoknak az európaiaknak, akik anyagilag, gazdaságilag és diplomáciai támogatással segítik Kijevet.

"Mert az európaiak egy csodálatos, biztonságos világban élnek, amelyet ők maguk építettek fel igazságosan, gazdaságukon, munkájukon keresztül" - fogalmazott. "Ez egy teljesen más világ. Európában jó az élet, kellemes (...), de ma már nagyon világos, hogy ha Ukrajna nem állítja meg Putyint, akkor meg fogja támadni Európát" - mondta az ukrán elnök.

Jelenleg több mint ezer kijevi társasházban nincs fűtés - közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán a Telegramon, miután az orosz csapások miatt kialakult rendkívüli energetikai helyzetről tartott egyeztetést az illetékes tisztségviselőkkel.

Az államfő szavai szerint jelenleg Kijevben és a főváros környékén, valamint Harkivban és térségében, továbbá Szumi és Poltava megyékben a legsúlyosabb a helyzet, de Ukrajna más régióiban is, különösen Dnyipropetrovszk és Cserkaszi megyékben nehéz a helyzet. Hozzátette, hogy jelenleg kétszáz brigád dolgozik Kijevben a fűtés és az áramszolgáltatás helyreállításán; a brigádok kimerültek, a jövőben növelni fogják a számukat.

Rusztem Umerov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a Facebookon közölte, hogy megkezdődött Abu-Dzabiban a háromoldalú - ukrán-orosz-amerikai - tárgyalások újabb, kétnaposra tervezett fordulója. Az ukrán főtárgyaló tájékoztatása szerint külön munkacsoportokban folytatódik a munka, ezt követően pedig ismét közös egyeztetést terveznek az álláspontok összehangolására.

"Volodimir Zelenszkij elnök egyértelmű iránymutatásai alapján dolgozunk egy méltó és tartós béke elérése érdekében. A tárgyalások minden egyes szakaszának alakulásáról tájékoztatjuk az államfőt"

- írta bejegyzésében Umerov.

Ivan Fedorov, Zaporizzsja megye kormányzója közölte, hogy 12-re nőtt a kedd este óta végrehajtott orosz csapások sebesültjeinek száma Zaporizzsja városában, a sérültek között négy gyermek van. Két 18 éves - egy fiú és egy lány - életét vesztette.

Szerhij Liszak, Odessza megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy ötre nőtt az Odessza városát ért éjszakai orosz dróncsapás sebesültjeinek száma.

Vadim Filaskin, Donyeck megye kormányzója arról adott hírt, hogy az orosz erők kazettás lőszerekkel lőtték a régióban lévő Druzskivka városát, a támadásban legalább hét ember vesztette életét és nyolcan sebesültek meg.

Az orosz hadsereg 105 csapásmérő, valamint álcadrónt vetett be ukrajnai célpontok ellen szerdára virradóra, a támadóeszközök több mint 80 százalékát a légvédelem megsemmisítette, azonban a becsapódások következtében több civil meghalt, illetve megsebesült, infrastrukturális létesítmények és lakóházak rongálódtak meg - közölték katonai és helyhatósági források jelentései alapján ukrán hírügynökségek és hírportálok.

Az előzetes adatok szerint a légvédelem 88 drónt lelőtt, illetve rádióelektronikai eszközök bevetésével az eredeti pályájukról eltérített, de 14 helyszínen 17 drón célba talált, 5 esetben pedig a lezuhanó roncsok okoztak károkat - jelentette a légierő parancsnokságának Telegram-csatornája.

A hivatalos közlemény kiadásakor még tartott a légitámadás, néhány drón az Ukrajna által ellenőrzött légtérben tartózkodott.

Szerdán éjszaka az orosz csapatok drónokkal támadták Dnyipropetrovszk megyét, két ember meghalt, ketten pedig megsebesültek a csapások következtében - közölte Olekszandr Hanzsa katonai kormányzó Telegram-bejegyzése nyomán az Interfax-Ukrajina hírügynökség.

Három családi ház megrongálódott, egy pedig megsemmisült, egy közigazgatási épületben is károk keletkeztek, elektromos távvezetékek és infrastrukturális létesítmények rongálódtak meg - fűzte hozzá a megyevezető.

Február 4-ére virradó éjjel az orosz hadsereg nagyszabású dróncsapást mért Odesszára, két ember könnyebben megsebesült - jelentette Szerhij Liszak, a városi katonai közigazgatás vezetőjének Telegram-bejegyzését idézve az Unian hírügynökség.

A városvezető arról tájékoztatott, hogy Odessza három kerületében polgári, ipari és létfontosságú infrastrukturális létesítményekben keletkeztek károk, összesen 20 családi ház és többszintes lakóépület, valamint két óvoda is megrongálódott.

Amennyiben a kijevi vezetés delegációja az ukrajnai rendezésről Abu-Dzabiban tartott tárgyalásokra a bejelentett biztonsági garanciákkal érkezett, akkor ez újfent megerősíti azt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek valójában nem kell a béke – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

„Nem tudom, milyen javaslatot tárnak majd a delegációnk elé Abu-Dzabiban. Tegnap megvitattam velük azokat a biztonsági garanciákat, amelyekről Mark Rutte [a NATO-főtitkára] tegnap beszélt a kijevi parlamentben. Ha ez az, amivel az ukránok Abu-Dzabiba érkeztek, akkor ez újabb bizonyíték arra, hogy Zelenszkij nem akar békét” – vélekedett Lavrov az RT orosz hírtelevíziónak adott interjújában, amelyből részleteket közölt a TASZSZ orosz hírügynökség.

Rutte az ukrán parlamentben, a Verhovna Radában kedden az úgynevezett tettre készek koalíciójára utalva azt hangoztatta, hogy amint megszületik a békemegállapodás, azonnal megjelennek a fegyveres erők, repülőgépek lesznek a levegőben, és tengeri támogatást is biztosítanak Ukrajna számára. Hozzátette, hogy a NATO többi tagországa „más módon fog segíteni”.

Lavrov szerint Zelenszkij csak a saját túlélésére gondol, nincs szüksége békére Ukrajnában. „Bármilyen béke a politikai pályafutása végét fogja jelenteni, és lehet, hogy nemcsak a politikaiét” – fogalmazott Lavrov.

„A Ruttével folytatott megbeszélést követően Zelenszkij azt mondta, hogy kész kompromisszumokra, de Oroszországnak is késznek kell lennie erre. Úgy hiszem, ez őszinte nyilatkozat volt tőle. Úgy vélem azonban, hogy a lelkiismeret és Zelenszkij nehezen összeegyeztethető. Semmi másra nem gondol, csak a saját túlélésére”

– tette hozzá az orosz külügyminiszter.

Kijelentette azt is, hogy az ukrajnai rendezésről folytatódik a párbeszéd, de az európai országok igyekeznek megmásítani az eredeti amerikai béketervet. „A párbeszéd folytatódik. Mi támogattuk az Egyesült Államok javaslatait, az európaiak pedig azonnal Washingtonba siettek, hogy átalakítsák, megváltoztassák az amerikai kezdeményezést, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök is jóváhagyott. És még mindig nem hagytak fel ennek a kezdeményezésnek az átalakításával” – jelentette ki az orosz külügyminiszter, aki – mint arról a hirado.hu-n írtunk – korábban is beszélt már a biztonsági garanciákról.