Gázcsata zajlik Európában

Marco Rubio amerikai külügyminiszter pozsonyi és budapesti látogatása egy nagyobb stratégia része- írta a hirado.hu, német forrásokra hivatkozva. Az Egyesült Államok módszeresen pozicionálja magát az európai energiaellátás kulcsfontosságú belépési pontjainál — kereskedelmi megállapodásokkal és szállítási szerződésekkel, de szankciós rendszereken, engedélyezési eljárásokon és kritikus infrastruktúrák megszerzésére irányuló kísérleteken keresztül is.  

Nem sokkal korábban JD Vance amerikai alelnök a Dél-Kaukázusban járt, miközben az USA jelentősen növelte jelenlétét Közép-Ázsiában is. A Középső Folyosó és a TRIPP-kezdeményezés, ami egy tervezett nemzetközi együttműködés, melynek célja egy új szállítási, energia- és kereskedelmi folyosó kiépítése Európa és Ázsia között, Oroszország megkerülésével. fejlesztésével egy új, amerikai dominanciájú szállítási és energiaútvonal épül Európa felé, amely tudatosan elkerüli Oroszország területét és érdekszféráját – közölte a Berliner Zeitung német napilap.

A látogatások politikailag érzékeny időszakban történtek. Budapesten Orbán Viktor miniszterelnök a jövő áprilisi parlamenti választásokra készül.

Rubio a közös sajtótájékoztatón kiemelte Orbán Viktor és Donald Trump szoros kapcsolatát, valamint az amerikai–magyar partnerség „aranykorát,” ami a választási kampányban is hangsúlyos üzenet lehet.

Pozsonyban — ahol Rubio előzőleg Robert Fico kormányfővel tárgyalt — Fico élesen bírálta az Európai Unió tervét az orosz gáz teljes kiváltására, amelyet szerinte az energiaellátás biztonsága szempontjából kockázatosnak tart. Mindkét vezető Trump-közeli szövetségesnek számít, és Rubio látogatása látványos washingtoni támogatást jelentett számukra.

Nukleáris együttműködés és szankciós kivételek Közép-Európában

Szlovákiában a kormány 2040-ig egy új, 1200 megawattos reaktorblokk építését tervezi a Jaslovské Bohunice Nuclear Power Plant telephelyen. A projektben kulcsszerepet kaphat az amerikai Westinghouse Electric Company, amely technológiát, nukleáris üzemanyagot és karbantartást biztosítana. A szlovák miniszterelnök „amerikai védnökség alatt álló” konzorciumról beszélt, és egy éven belül konkrét szerződések aláírását ígérte. Az ilyen atomerőmű-projektek hosszú távú függőséget hoznak létre, mivel az üzemanyag-ellátás, a karbantartás és a biztonsági rendszerek akár 60 évre is egy adott partnerhez kötik az országot.

Magyarországon még erőteljesebb a politikai dimenzió

Magyarországon még látványosabban jelenik meg a politikai háttér.

Orbán Viktor már 2025 novemberében, a Fehér Házban határozatlan idejű mentességet kapott az amerikai szankciók alól az orosz energiaimportokra, amelyek a TurkStream és a Druzhba pipeline vezetéken érkeznek.

Ezzel párhuzamosan Budapest LNG-megállapodásokat kötött a Chevron vállalattal: öt év alatt kétmilliárd köbméter gáz szállításáról, valamint akár tíz kis moduláris atomreaktor megvásárlásáról, legfeljebb 20 milliárd dollár értékben.

A budapesti sajtótájékoztatón Marco Rubio hangsúlyozta a Donald Trump és Orbán Viktor közötti személyes kapcsolatot: ha Magyarország pénzügyi nehézségekkel szembesül, Trump elnök kész támogatást nyújtani. Orbán Viktor „aranykorról” beszélt, és megemlítette, hogy Trump hivatalba lépése óta 17 jelentős amerikai beruházás érkezett Magyarországra.

Kikényszerített tulajdonosváltások és vezeték-átvételek

Szerbiában különösen jól látható az amerikai szankciók hatása. Az ország egyetlen olajfinomítóját működtető NIS — amely a GDP mintegy 3,5%-át és az állami bevételek 16%-át adja — csak az amerikai szankciós hatóság, az Office of Foreign Assets Control ideiglenes engedélyével tudott működni a szigorított Oroszország-ellenes intézkedések után.

Feltételként a többségi orosz tulajdonos, a Gazprom Neft 45%-os részesedésének eladását írták elő 2026 márciusának végéig. A várható vevő, a MOL Group megszerzéséhez is washingtoni jóváhagyás szükséges. Így az amerikai hatóság nemcsak a működésről, hanem a tulajdonviszonyokról is dönt egy kulcsfontosságú délkelet-európai energetikai vállalat esetében.

Ebben az összefüggésben újra előtérbe került a Nord Stream is. A két vezeték egyikét műszakilag működőképesnek tartják. Egy amerikai befektető engedélyt kért, hogy tárgyalhasson a szankciók alatt álló Nord Stream 2 AG esetleges megvásárlásáról. A dokumentumok „orosztalanításról” beszélnek. A döntés még nem született meg, de már a lehetőség is jelzi: a leállított infrastruktúra is stratégiai tényező.

Német LNG-terminálok mint amerikai gázbelépési pontok

Németországban különösen jól látszik az energiafüggőség átalakulása. 2025-ben az ország a Wilhelmshaven LNG Terminal, a Brunsbüttel LNG Terminal, a Lubmin LNG Terminal és a Mukran LNG Terminal terminálokon keresztül mintegy 106 terawattóra földgázt importált, ami a teljes import 10,3%-a. Ennek közel 96%-a az Egyesült Államokból érkezett.

Az orosz vezetékes gáz pótlására épült létesítmények így gyakorlatilag az amerikai gáz fő belépési pontjaivá váltak.

A szankciós nyomás a finomítókat is érinti. A berlini régió üzemanyag-ellátásának 80%-át biztosító PCK Raffinerie Schwedt működési kockázatokra figyelmeztetett, mert bankok és biztosítók a másodlagos szankcióktól tartanak. 2025 végén Washington írásban garantálta, hogy a Rosneft Deutschland bizonyos kivételeket kap — ami jelzi az amerikai befolyást az európai finomítók felett.

Növekvő amerikai LNG-függőség

Az amerikai cseppfolyósított földgáz aránya az EU LNG-importjában 2021 óta 24%-ról közel 60%-ra nőtt, így az USA lett Európa messze legnagyobb beszállítója. 2024-ben az amerikai LNG importértéke elérte a 24,2 milliárd eurót.

Ezt erősíti a 2025-ös EU–USA kereskedelmi keretmegállapodás is, amely 2028-ig 750 milliárd dollár értékű energiavásárlást irányoz elő. Az Európai Bizottság vizsgálja a kereslet közös beszerzését az AggregateEU platformon keresztül.

Az EU így ugyan csökkentette függését az orosz gáztól, de új függőség alakult ki. Teresa Ribera energiaügyi biztos a túlzott koncentráció veszélyére figyelmeztetett, és diverzifikációt sürgetett.

A német kormány vizsgálja annak lehetőségét, hogy állami garanciát nyújtson egy argentin cseppfolyósított földgáz (LNG) projekt finanszírozásához. A német Sefe cég 2027-től évi kétmillió tonna LNG-t importálna, de a döntés heves vitát váltott ki a klímavédelem és az energiafüggetlenség hívei között-írja a vig.hu.

A német kormány fontolóra vette, hogy állami garanciákkal támogassa az Argentínából érkező cseppfolyósított földgáz (LNG) importját. Ez lenne az első alkalom évek óta, hogy Berlin állami garanciát adna egy fosszilis energiahordozóval kapcsolatos projekthez.

A német kormány az úgynevezett nem kötött pénzügyi hitelek (UFK) állami garanciájával segítené a beruházást. Ennek keretében Berlin főleg külföldi nyersanyag-kitermelési projekteket támogat – jellemzően bankokon keresztül –, ha azokat a német állam érdekének minősíti.

A garancia gazdasági és politikai kockázatok ellen védi a hitelezőket: ha a projekt kudarcot vall, és a bank nem kapja vissza a pénzét, akkor a német állam – végső soron az adófizetők – állja a veszteség nagy részét. A Spiegel szerint valószínűsíthető, hogy egy érintett pénzintézet kérte a garanciát.

A projekt szorosan kapcsolódik ahhoz a 2025 december elején bejelentett hosszú távú megállapodáshoz, amelyet a német állami tulajdonú Sefe (Securing Energy for Europe) és az argentin Southern Energy konzorcium kötött. Eszerint a Sefe 2027 végétől évi kétmillió tonna cseppfolyósított földgázt (LNG) vásárolna Argentínából nyolc éven keresztül.

Ez nagyjából harmada a jelenleg Németországba érkező LNG-mennyiségnek. A garancia kapcsán élén politika vita robbant ki, mivel azt ellenzik a zöldek.