Egy magasrangú ukrán katona újra megfenyegette Magyarországot

Jevhen Karasz, az ukrán hadsereg őrnagya és a neonáci C14 csoport vezetője, akit Volodimir Zelenszkij elnök még ki is tüntetett korábban, katonai invázióval fenyegette meg Magyarországot.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Forrás: AFP

Az orosz–ukrán háború árnyékában Ukrajna katonai képességei hihetetlen tempóban bővülnek, amiben egyre nagyobb szerep jut az európai drón- és fegyvergyártásnak is.

Magyarország újabb nyílt fenyegetés kapott Ukrajnából. A videóban Karasz azt mondja, hogy fontos kiemelni, hogy nem csak Oroszország az ellenségük. Ukrajna ellenségnek tekinti mindazon országokat, akik ellenségesen viselkednek velük szemben most, vagy akár a jövőben. Szerinte nem Oroszország a legnagyobb probléma, mert az a jelenlegi formájában meg fog szűnni létezni. Elmondta, hogy szerinte valószínűleg muszlimmá fog válni. Felteszi a kérdést: „Mit fog Orbán csinálni? Ez a kis csahos?”

– hangzik el a videóban. A videót a neonáci őrnagy azzal zárja, hogy az ukrán nemzetbiztonság nem kelet, nem nyugat, nem dél irányában dől el. Számukra az ukrán nemzetbiztonság egyet jelent Ukrajna érdekeinek védelmével. Mindegy, hogy öt vagy tíz év múlva, de készen állnak majd a kihívásokra.

Április 12-én megmutatjuk, hogy a magyarok ott állnak Orbán Viktor mellett! – írta közösségi oldalán a Fidesz kommunikációs igazgatója.

Menczer Tamás arról beszél a videóban, hogy: „Olvasom, hogy az ukrán sajtóban már Orbán Viktor meggyilkolása, megölése a téma. Csak jelzem, hogy Donald Trumpra rálőttek, Robert Ficóra ötször lőttek rá, Charlie Kirköt pedig meggyilkolták. Az ukránok meg fenyegetőznek. 

Azért, mert Orbán Viktor kiáll a magyar érdekek mellett, megvédi a magyar érdekeket. Nemet mond a háborúra, nemet mond Ukrajna uniós tagságára, nemet mond arra, hogy a magyarok pénzét Ukrajnába küldjék és nemet mond arra is, hogy Ukrajna miatt eltöröljük a rezsicsökkentést.

Az ukránok fenyegetőznek, a Tisza meg ott áll az ukránok mellett. Április 12-én megmutatjuk, hogy a magyarok viszont ott állnak Orbán Viktor mellett!”

Orbán Viktor miniszterelnök országjárásának szekszárdi állomásán adott interjút a Hír TV-nek. A kormányfő arról beszélt: Ukrajna aktívan részt vesz a magyar belpolitikában, és célja egy Ukrajnát támogató kormány hatalomra juttatása Magyarországon.

„A kijeviek megtették a tétjüket, ők a Tisza Pártra tesznek, pénzt, energiát nem kímélnek” – fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette: „ők finanszírozzák egyébként a Tisza Pártot, erre megvannak a tények, ezek ismertek.”

Orbán Viktor szerint Ukrajna nemcsak politikai, hanem technológiai eszközökkel is támogatja az ellenzéki pártot – közölte a Magyar Nemzet.

„Kifinomult informatikai technológiákkal támogatják a Tiszát, ezért is volt a Tisza-adatbotrány, amiben ukrán cégek működtek közre”

– mondta.

A kormányfő hangsúlyozta: Kijev célja az, hogy Magyarország fegyverrel, pénzzel, sőt akár katonákkal is támogassa Ukrajnát, valamint támogassa az ország európai uniós csatlakozását. Véleménye szerint egy ilyen irányváltás súlyos gazdasági következményekkel járna.

„Kijev nem egyszerűen csak óhajt valamit, Kijev aktívan dolgozik azért, hogy Magyarországon kormányváltás legyen, ukránbarát kormány legyen Magyarországon”

– jelentette ki Orbán Viktor.

A miniszterelnök az interjú végén úgy fogalmazott: „Az ukránok ma a nemzeti magyar kormány ellen dolgoznak.”

Felerősödtek a magyarellenes hangok az ukrán médiában a hétvégén, miután a szombati háborúellenes gyűlésen Orbán Viktor kijelentette: amíg Ukrajna azt követeli Brüsszeltől, hogy válassza le az országot az olcsó orosz energiáról, addig Ukrajna Magyarország ellensége. Egyes megszólalások már a magyar miniszterelnök személyét célzó fenyegetéseket is megfogalmaztak.

Az ukrán médiában és közösségi felületeken rövid idő alatt megszaporodtak a Magyarországot, illetve Orbán Viktort bíráló, sok esetben indulatos hangvételű bejegyzések – közölte a Mandiner.

Egy névtelen szerző például fenyegető tartalmú posztot tett közzé, amelyben azt írta: „Orbán Viktor Magyarország ellenségének nevezte Ukrajnát. Mit gondoltok – hány FPV drónkezelő kellene ahhoz, hogy megfékezze ezt az »orbán frontot«?” A bejegyzés nagy visszhangot váltott ki az ukrán online térben.

Ugyanebben az írásban a szerző a magyar belpolitikát is érintette, hangsúlyozva, hogy Ukrajna érdeke a magyarországi kormányváltás, és Ukrajna érdekelt abban, hogy változás történjen a magyar kormány élén.

Donald Trump hivatalba lépésével az Egyesült Államok leállította az ukrajnai támogatások 99 százalékát, a Kieli Világgazdasági Intézet pedig kiszámolta, mennyit is kellett fizetnie Németországnak a háború támogatása miatt – írja a Die Welt. Közben Észtország figyelmeztet Oroszország újrafegyverkezésére.

A portál idézi a Kieli Világgazdasági Intézet – a szervezet folyamatosan nyomon követi az Ukrajnának nyújtott valamennyi, vagyis pénzbeli, katonai és humanitárius támogatások összegét euróban számítva és GDP-arányosan feltüntetve – interaktív térképéről elérhető adatokat, amelyek alapján Ukrajna legnagyobb európai támogatói idáig ennyi pénzt fizettek a háború támogatásáért:

• Németország: 9,01 milliárd euró
• Nagy-Britannia: 5,44 milliárd euró
• Svédország: 3,71 milliárd euró
• Norvégia: 3,63 milliárd euró
• Dánia: 2,61 milliárd euró

Miközben Washington leállította Ukrajna támogatását, addig a The Telegraph hasábjain – ahogy ezt megírtuk a hirado.hu oldalán – ítéletet mondtak az európai vezetők háborús politikájáról. A véleménycikk szerzője szerint az európai vezetők – név szerint Keir Starmer brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár – most azért szenvedhetnek vereséget, mert alábecsülték Oroszország katonai és gazdasági kapacitásait és nem értették meg Moszkva és Peking geopolitikai prioritásait.

A brit hírportál publicistája szerint az európai politikai elit döntései az első világháborúból levont tanulságokon nyugszanak, amelyek napjainkra érvényüket veszítették.

A The Telegraph-on megjelent véleménycikkben arról írnak, hogy az európai vezetők – név szerint Keir Starmer brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár – nem voltak hajlandók elfogadni a geopolitikai súlypontok eltolódását, ez pedig csak olyan politikai döntésekhez vezetett, amely Oroszországot tette erősebbé az ukrajnai háborúban. A brit hírportál publicistája szerint az európai politikai elit döntései az első világháborúból levont tanulságokon nyugszanak, amelyek napjainkra érvényüket veszítették, valamint az orosz–ukrán háború harctéri fejleményei is ezt igazolják, a szerző ezt a megközelítést pedig egyenesen téveszmének nevezte.

A Telegraph szerzője szerint a háborúra hivatkozva meghozott többi döntés – az orosz vagyon befagyasztása, a nemzetközi közösségben és sportban tett elszigetelési kísérletek – is ebből a téveszméből kerültek levezetésre. A szerző szerint az orosz–ukrán háború szinte biztosan valamilyen megállapodással végződik, amikor ez megtörténik, akkor sokan próbálják majd Oroszországgal helyreállítani kapcsolataikat, azonban ez sem lehet sikeres, mivel a korábbi status quohoz a szerző szerint már nincs visszatérés. A kollektív Nyugat várható vereségének okát a szerző egy régi történelmi hiba megismétlésében látja:

a Nyugat alábecsüli Oroszországot.

Ezt az állítását pedig több különböző történelmi példával támasztja alá, elmondása szerint nemcsak 1812-ben Napóleon idején nem sikerült Oroszország erejét felismerni, sokan emlegetik fel a 17. századból a lengyel–orosz háborút, amikor a Lengyel-Litván Nagyfejedelemség csapatai eljutottak Moszkváig, azonban azt már nem teszik hozzá, hogy az oroszok végül visszaverték a lengyel és litván csapatokat. 1818-ban a XII. Károly király vezette Svédország is megpróbálta legyőzni Oroszországot, azonban kudarcot vallott, ezt már csak mi tesszük hozzá:

a svéd–orosz háború elvesztése alapozta meg a több mint két évszázados svéd semlegesség megteremtését is, amelynek Stockholm önkezűleg vetett véget 2023-as NATO-csatlakozásával.

A háború 2022-es kezdete óta a szerző szerint hasonló dolog történik, ezzel kapcsolatban pedig felsorolta azokat a lépéseket, amelyek kapcsán a Nyugat abba a hamis illúzióba ringatta magát, hogy legyőzheti Oroszországot:

• A Fitch Ratings 2022-ben azt közölte, hogy Oroszország csődeljárás alatt áll.
• Amerikai nyugalmazott tisztek azt jósolták – úgy, ahogy az első világháború első évében, 1914-ben is történt –, hogy a háború karácsonyra véget ér.
• Megjósolták azt, hogy Oroszországnak elfogy a pénze és a devizatartaléka.
• Az Európai Unió a szerző szerint 19 szankciócsomagot fogadott el Oroszország ellen, minden alkalommal azt állítva, hogy ez megfosztaná Putyint a háború megvívására alkalmas eszközeitől.

Amint az kiderült, a felsorolt intézkedések közül egyik sem váltotta be a hozzájuk fűzött reményeket, sőt, mint írja: Oroszország a háború kezdete óta kinőtte az összes nyugati gazdaságot. Oroszország – ellentétben a nyugati országokkal –, háborús gazdaságra állt át és a keynesiánus – tehát a nagyobb állami beavatkozást szorgalmazó – intézkedéseket vezetett be, valamint függetlenné vált a dolláralapú globális pénzügyi rendszertől, így nincs szüksége amerikai fizetőeszközre harcifegyvereik előállításához – írja a Telegraph publicistája.

Kijelentette:

Ha most valaki anyagi szorítást szenved, az európai országai.

Miután Donald Trump visszavonta Ukrajna támogatását, az európaiak rájöttek, hogy nincs meg a szükséges pénzügyi terük ahhoz, hogy Ukrajna megnyerje a háborút, írták. A Telegraph szerint a Nyugat az orosz gazdaság méretét is rosszul becsülte meg, ez félrevezető képet adott az európaiaknak, amikor megpróbálták összehasonlítani magukat egy olyan gazdasággal, mint Oroszország, amely le vált a dollárról, ezért érdemesebb lenne az orosz gazdaság teljesítményét a Világbank alapján használt mérce, a vásárlóerő-paritás (PPP) alapján elemezni.

Ez az érték pedig azt mutatja: az orosz gazdaság mostanra nagyobb, mint a német gazdaság.

Ebben az is közrejátszott, hogy az előző, demokrata amerikai vezetés alábecsülte Kína, Oroszország és Észak-Korea stratégiai szövetségét, aminek köszönhetően ezek az országok mostanra sikeresen leváltak a dollárról.

Nem lesznek egyértelmű győztesek és vesztesek a szerző szerint.

„Nem lesz olyan nemzetközi bíróság, amely börtönbe zárná Vlagyimir Putyint, és Oroszországot kártérítésre kényszerítené. Nem lesz Versailles”

– írta, utalva ezzel az első világháborút lezáró Párizs környéki diktátumokra.

Ezért a Telegraph publicistája szerint érdemes felkészülni arra, hogy a háború után Oroszország megszerzi a Donyeck-medencét – valamint azokat a további ukrajnai területeket, amelyeket jelenleg is ellenőrzése alatt tart az orosz hadsereg –, a befagyasztott orosz vagyont végül feloldják, a háborús kártérítést pedig el lehet felejteni, az orosz sportolókat pedig nem fogják többé büntetni, valamint a felrobbantott Északi Áramlat tengeralatti gázvezeték megjavítását is kilátásba helyezte.

Amikor a háború véget ér, a nyugati kapcsolatok Oroszországgal fokozatosan normalizálódnak, sőt, ez már most is zajlik a szerző szerint.

A szerző szerint ugyanakkor az oroszok is hibáztak, amikor azt hitték: pénzügyi eszközeik biztonságban vannak Nyugaton és nem gondoltak arra, hogy ezt befagyaszthatják. A háború egyik állandó következménye szerinte az lesz, hogy az orosz politika és gazdaság kelet felé tekint, itt példaként említette a tervezett Szibéria Ereje 2 nevű gázvezetéket, ami ahhoz vezet, hogy Moszkva és Peking kevésbé fognak függeni a Nyugattól.

„Hszi Csin-ping elnök és Putyin stratégiai szövetségesekké váltak. Mindketten kevésbé szeretnének függeni a Nyugattól”

– szögezte le a szerző. A Telegraph szerzője szerint a legnagyobb európai téveszme mind közül az eurocentrikus világnézet, vagyis az elképzelés, miszerint Európa a világ középpontjában áll. „A megbeszélések során jelenik meg, ahol Keir Starmer, Friedrich Merz és Emmanuel Macron összegyűlnek, hogy egymással megvitassák az ukrajnai békefolyamatot, amikor a valódi diplomáciai lépés egy másik kontinensen történik.”

„A téveszme nem csupán mentális állapot. Ez a hanyatlás jele”

– zárta elemzését a Telegraph publicistája.