Csapatok a földön, repülők az égen, hajók a Fekete-tengeren

Mark Rutte NATO-főtitkár a kijevi parlamentben mondott felszólalásában világossá tette, hogy a katonai szövetség hosszú távon is Ukrajna oldalán marad, és kész további fegyveres támogatást nyújtani Kijevnek. A holland politikus arról is beszélt, hogy egy esetleges békemegállapodást követően egyes európai államok akár katonákat is telepíthetnének Ukrajnába. A NATO-főtitkár beszédét az ukrán nacionalista jelszóval, a „Szlava Ukrajni!” felkiáltással zárta.

Mark Rutte, a NATO főtitkára az ukrán parlament képviselőihez szól Fotó: Andrii Nesterenko Forrás: AFP

A NATO főtitkára Mark Rutte hangsúlyozta, hogy a NATO figyelme nem lankadt Ukrajna iránt, és a szövetség továbbra is kulcsfontosságúnak tekinti az ország biztonságát saját védelme szempontjából, írja az Origo.

– fogalmazott Rutte.

A NATO-főtitkár hitet tett Ukrajna mellett

Beszédében kifejtette, hogy Ukrajnának nemcsak erős fegyveres erőkre, hanem „szilárd biztonsági garanciákra” is szüksége van. Szerinte az Egyesült Államok, Európa és Kanada készen áll arra, hogy ilyen garanciákat nyújtson Kijevnek annak érdekében, hogy „tartós békét” köthessen Oroszországgal.

A NATO-főtitkár különösen figyelemre méltó kijelentéseket tett az esetleges jövőbeli katonai jelenlétről. Mint mondta, több európai szövetséges jelezte: egy békemegállapodás után hajlandó lenne csapatokat telepíteni Ukrajnába.

– vázolta a lehetséges forgatókönyvet. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok ebben az esetben „biztonsági háttértámogatást” nyújtana.

A PURL-program keretében – amelyet NATO-szövetségesek finanszíroznak, de amerikai eszközöket biztosít – az ukrán Patriot-rendszerekhez szükséges rakéták kb. 75 százaléka, más légvédelmi rendszerek rakétáinak mintegy 90 százaléka érkezett. Rutte elismerte: 

A támogatás kiterjed: a katonai rehabilitációra, az ukrán védelmi ipar fejlesztésére, a közös gyártásra és beruházásokra. A NATO célja nemcsak Ukrajna jelenlegi védelme, hanem egy tartós és igazságos béke biztosítása, amely mögött:

• erős ukrán haderő,
• konkrét, kötelező erejű biztonsági garanciák állnak.

Rutte szerint a hajlandók koalíciója európai csapatok lehetséges telepítésével és amerikai stratégiai háttértámogatással teremtheti meg ezt a garanciarendszert. Ahogy arról lapunk is beszámolt, kiszivárgott a nyugati katonai terv, európai csapatok mennek Ukrajnába. A főtitkár elítélte az orosz támadásokat, amelyek tömeges drón- és rakétacsapásokkal továbbra is az ukrán energia-infrastruktúrát célozzák. Zárásként megerősítette:

Beszéd az ukrán parlamentben

Rutténak a verhovna radában elhangzott beszéde politikailag és érzelmileg is erős üzenet volt, miszerint Ukrajna nem marad magára sem a háborúban, sem a béketárgyalások során. A NATO-főtitkár méltatta az ukrán demokrácia működését háborús körülmények között, és felidézte 2024-es harkivi látogatását, a civil áldozatokat és a pusztítást. Leszögezte:

és Putyin tévedett, amikor Ukrajna és szövetségesei kifáradására számított. Elismerte, hogy más globális válságok elvonhatták a figyelmet, de hangsúlyozta, hogy Ukrajna továbbra is központi kérdés a NATO számára. Megerősítette:

• a PURL-program jelentőségét,
• a légvédelem sürgős megerősítésének szükségességét,
• a nyugati és ukrán védelmi ipar egyre szorosabb együttműködését.

A jövőre nézve kiemelte, hogy a békéhez kemény biztonsági garanciák kellenek, Ukrajna nem akar újabb budapest memorandumot vagy minszki megállapodást. Az Egyesült Államok kulcsszerepet játszana a biztonsági háttér biztosításában. Utalt arra, hogy a közvetlen tárgyalások már zajlanak, de az orosz támadások nem a béke szándékát tükrözik. 

Rutte szerint Oroszország több mint egymillió fős veszteséget szenvedett, a gazdaságát sújtja az elszigeteltség, és az árnyékflotta elleni fellépést is egyre hatékonyabban kivitelezik a szövetséges országok – írja a Nato.int.

– hangsúlyozta a főtitkár.

Rutte azt is kijelentette, hogy a NATO továbbra is nyomást fog gyakorolni Oroszországra, miközben folytatja Ukrajna támogatását. Az ukrán parlamenti képviselőkhöz intézett szavaiban úgy fogalmazott:

Szerinte a háború végének igazságosnak és tartósnak kell lennie, Ukrajnának pedig erősnek és szabadnak kell maradnia.

A főtitkár beszédét e szavakkal zárta: „Maradjanak erősek. Tudom, hogy azok lesznek.” 

Ezután ukránul is megszólalt: „Szlava Ukrajni!”, azaz „Dicsőség Ukrajnának!”

Ukrajna megállapodott nyugati partnereivel, hogy amennyiben Oroszország megsértene egy tűzszüneti megállapodást a jövőben, akkor arra Európa és az Egyesült Államok összehangolt katonai válaszlépéssel fog reagálni – állítják a tárgyalásokat ismerő források, akik a Financial Timesnak nyilatkoztak. Az egyezség értelmében európai csapatok települnének Ukrajnába, amihez az Egyesült Államok is háttértámogatást adna.

A lap szerint a javaslatot ukrán, európai és amerikai tisztviselők több alkalommal is megvitatták decemberben és januárban.

A mostanra elfogadott változat egy Oroszország által megsértett fegyverszünet esetén többszintű válaszlépést irányoz elő.

A Financial Times három forrása azt mondta, hogy ennek értelmében:

• a fegyverszünet Oroszország általi megsértése egyrészt 24 órán belüli válaszlépéseket vonna maga után – kezdve a diplomáciai figyelmeztetésekkel és az ukrán hadsereg részéről a jogsértés leállításához szükséges intézkedésekkel;
• ha a harcok ezután is tovább folytatódnának, akkor a második fázisban már be is avatkoznának a harcokba az úgynevezett tettre készek koalíciójának erői;
• Ha pedig az incidens egy átfogó támadássá alakulna, akkor az első lövéstől számított 72 óra után egy újabb nyugati támogatású haderőt vetnének be összehangolt módon – ennek pedig már az amerikai hadsereg is része lenne a lap forrásai szerint.

A megállapodás számos részletét azonban még nem tisztázták,

és ami a legfontosabb: a biztonsági garanciákhoz előbb egy tartós tűzszünet kell, amely még nem valósult meg – jegyezte meg a Financial Times.

Emellett a tűzszünet fenntarthatóságának szempontjából döntő jelentőségű lesz, hogy azt hogyan fogják ellenőrizni és végrehajtani. Az Egyesült Államok felajánlotta, hogy csúcstechnológiás megfigyelő eszközöket biztosít az 1400 kilométer hosszú frontvonal mentén – tették hozzá.

Zelenszkij a minap azt mondta, hogy kétoldalú garanciákat kapnak az Egyesült Államoktól

A Financial Times emlékeztetett arra, hogy Ukrajna számos tűzszüneti megállapodás megsértését tapasztalta, amióta az orosz erők 2014-ben megszállták Donyeck és Luhanszk régióit egy szeparatista felkelés leple alatt. A 2014-ben és 2015-ben aláírt minszki megállapodások célja a harcok leállítása és a tartós béke felé vezető út kijelölése lett volna, de ezeknek semmilyen biztosítéka nem volt (az EBESZ ugyanis csak megfigyelő missziót küldött a helyszínre).

Az ukrán elnök hétfőn azt állította, hogy kész a megállapodás az Egyesült Államokkal a kétoldalú biztonsági garanciákról. Volodimir Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy a háborúnak véget kell vetni, és azt írta, hogy véleménye szerint reális esély van egy tisztességes és tartós béke elérésére.

Zelenszkij – még januárban – azt is mondta, hogy az Egyesült Államokkal megtárgyalt biztonsági garanciák és az európai partnerek hozzájárulása száz százalékban készen áll, és hogy Kijev „arra vár, hogy partnereink megerősítsék a megállapodás aláírásának dátumát és helyszínét”. Állítása szerint ennek része az is, hogy az ukrán hadsereg létszáma 800 ezer fő marad, és fegyverekkel, illetve  kiképzéssel is támogatják Ukrajnát a külföldi partnerek.

Donald Trump amerikai elnök pedig korábbi hírek szerint „NATO-szerű”, a szövetség 5. cikkében foglalt kötelezettségvállaláshoz hasonló garanciákat ajánlott Ukrajnának, amelyek kollektív válaszlépést eredményeznének.  Zelenszkij szerint Trump 15 éves garanciát ajánlott, az ukrán tisztviselők azonban 50 évre szeretnék meghosszabbítani azt.

Oroszország viszont többször is elutasította, hogy nyugati csapatok települjenek Ukrajnába bármilyen formában.

Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, az orosz biztonsági tanács helyettes vezetője hétfőn közzétett nyilatkozatában azt mondta, hogy ezek a garanciák nem lehetnek egyoldalúak. „Ezek nem Ukrajna számára szóló garanciák. Ezek mindkét fél számára szóló garanciák: Oroszország és Ukrajna számára. Ellenkező esetben a garanciák nem működnek” – fogalmazott. Az orosz vezetés előzőleg azt is kijelentette, hogy nem fog beleegyezni semmiféle tűzszünetbe, amíg nem születik átfogó megállapodás a háború befejezéséről.

Kijev, Moszkva és Washington küldöttségei szerdán és csütörtökön ismét találkoznak Abu-Dzabiban, hogy a háború befejezéséről tárgyaljanak – a találkozón vélhetően szóba kerülnek a biztonsági kérdések is.

Az amerikai külügyminiszter korábban annyit mondott, hogy háttértámogatást biztosítanak az ukrajnai csapattelepítésekhez

Az Egyesült Államok külügyminisztere, Marco Rubio január végén azt mondta: az Ukrajnának adott garanciák magukban foglalhatják brit és francia katonák Ukrajnába küldését, amerikai logisztikai támogatással.

Arról nem ejtett szót, hogy az amerikaiak is részt vennének a válaszlépésben, bár megjegyezte: az amerikai biztonsági mechanizmus nélkül az Ukrajnának adott garanciák nem érnek semmit. Elmondása szerint általános egyetértés van abban, hogy Ukrajna jövőbeli biztonságát csak úgy lehet garantálni, ha európai katonák (például brit és francia egységek) vannak jelen a terepen, miközben az Egyesült Államok háttértámogatást nyújt (logisztika, védelem, elrettentés). Továbbá kifejtette: erős amerikai szerepvállalásra van szükség Ukrajnában, mert a NATO európai tagjai az elmúlt 20–30 évben nem fektettek eleget saját védelmi képességeikbe.