Brüsszel ravasz trükkökkel befolyásolná a magyar választásokat

Brüsszelben EP-képviselők részvételével vitatták meg az EU demokráciapajzs kezdeményezését, amelyet az Európai Bizottság a dezinformáció elleni védelemként mutat be. Az eseményről a hirado.hu tudósított. A felszólalók szerint azonban az új rendszer a tagállamokkal szembeni beavatkozás eszközévé is válhat, és Magyarország a küszöbön lévő választás miatt az elsők között kerülhet célkeresztbe.

Brüsszelben európai parlamenti képviselők részvételével került megrendezésre az MCC Brüsszel és a Patrióták Európáért közös rendezvénye, aminek az Európai Unió demokráciapajzs névre hallgató kezdeményezése volt a témája. A demokráciapajzsot az Európai Bizottság hívta életre a demokrácia védelme és a dezinformáció elleni küzdelem érdekében az unión kívüli idegen hatalmakkal szemben.

A kiépülő szabályrendszer azonban nemcsak a külvilággal, hanem a tagállamokkal szemben is hatalmas fegyvert az uniós vezetés kezébe, számos lehetőséget biztosítva a beavatkozásra akkor is, ha nem igazolt a külső fenyegetés. A téma vezető kutatója és a rendezvényen jelen lévő EP-képviselők egyetértettek abban, hogy valós az esélye, hogy az EU az áprilisi magyar országgyűlési választásba és a soron következő fontosabb európai választásokba is beavatkozhat.

Ki ellen véd a demokráciapajzs?

Az Európai Bizottság hivatalos álláspontja szerint a demokráciapajzs legfőbb célja az orosz, kínai és egyéb külső, mesterséges intelligenciával támogatott külföldi beavatkozások kivédése. Az esemény résztvevői szerint azonban a kezdeményezés valódi funkciója egészen más.

Norman Lewis szerint a demokráciapajzs kifejezés eleve kommunikációs fegyver: jól hangzik, ki ne akarna pajzsot a demokráciának – csakhogy a vitában azt állította, a projekt valódi logikája nem a külső fenyegetés elhárítására irányul, hanem a belső kételyek elhallgattatására.

Lewis jelenleg az MCC Brüsszel kutatója, aki a technológiai innováció és a jövőkutatás világszerte elismert szakértője. Korábban a PwC nemzetközi óriásvállalat igazgatója volt, azt megelőzően pedig az Orange UK technológiai kutatási igazgatójaként is dolgozott.

„A demokráciapajzs úgy van bemutatva, mintha Európát külső fenyegetésektől védené. De valójában ez egy pajzs a bizottság számára az európai választók akaratával szemben”

– foglalta össze Lewis, aki 2025 novemberében publikálta részletes kutatását a bizottság demokráciapajzs kezdeményezéséről.

A résztvevők szerint az uniós gondolkodásmód tényként kezeli, hogy a választók könnyen manipulálhatók, és emiatt hajlamosak „rossz” politikai erőkre – patrióta, nemzeti, szuverenista pártokra – szavazni. Az EU viselkedése azt jelzi, hogy a politikai véleménykülönbségeket biztonsági kockázattá minősítik át. Az olyan társadalmi kérdések, mint az életszínvonal romlása, a Green Deal hatásai, a gazdák helyzete vagy az illegális migráció kapcsán nem lehet legitim kritikát megfogalmazni az EU vezetésével kapcsolatban, mivel azokat dezinformációra vagy propagandára hivatkozva félresöprik.

Cenzorrá válnak a tényellenőrök

A demokráciapajzs egyik kulcseleme a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA), amely a közösségi platformok tartalomkezelését szabályozza. A brüsszeli tervek szerint nem klasszikus cenzúrát akarnak bevezetni, hanem korlátozni akarják az EU szerint külföldi érdekeket szolgáló hamis kritikák láthatóságát.

A döntéseket a tervek szerint olyan „függetlenként” bemutatott NGO-k, tényellenőrök és „megbízható jelentőnek” minősített szereplők hozzák meg, akiket az USAID helyére lépő Agora programból az EU anyagilag is támogatni fog, miközben semmilyen demokratikus felhatalmazással nem rendelkeznek.

A román elnökválasztás lehetett a főpróba

A konferencián többször szóba került Románia, ahol a felszólalók szerint a demokráciapajzs előképeként működő mechanizmus már élesben beavatkozott egy választási folyamatba. „Kitalálták, hogy a TikTokon történt aktivitás orosz botok műve volt. Semmilyen bizonyíték nem volt rá, sem arra, hogy ez befolyásolta volna a szavazókat” – hangzott el.

Ennek ellenére:

• felfüggesztették az első forduló eredményét,
• ellehetetlenítették az egyik jelölt indulását,
• végül az a politikus nyert, „akit Brüsszel akart”.

A konferencián felszólaló António Tanger Correa, a portugál Chega párt EP-képviselője szerint a demokráciapajzs nem elszigetelt kezdeményezés, hanem egy szélesebb hatalmi projekt része. „Ez nem egyetlen szabályozás. Ez egy csomag: médiaszabályozás, narratívakontroll, digitális felügyelet és politikai nyomásgyakorlás egyben” – fogalmazott Correa, aki szerint az Európai Bizottság mára nyíltan politikai szereplőként viselkedik, miközben megkerüli a demokratikus elszámoltathatóságot.

A cseh Jaroslav Bzoch EP-képviselő szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a „külföldi beavatkozás” narratívája sok esetben politikai ürügyként szolgál. „Ha a választók nem úgy döntenek, ahogy Brüsszel elvárja, akkor hirtelen megjelenik a dezinformáció és a külső befolyás vádja” – mondta Bzoch, aki szerint a közép-európai országok különösen érzékeny célpontjai ennek a logikának.

A képviselő emlékeztetett: Csehországban is megjelentek hasonló vádak a tavaly őszi választások idején, ám azok végül nem igazolódtak. „Ez is azt mutatja, hogy nincs szükség újabb brüsszeli központokra és felügyeleti mechanizmusokra” – tette hozzá.

Biztos, hogy be fognak avatkozni Magyarországon

Norman Lewis az MTI és a hirado.hu kérdésire válaszolva leszögezte:

„Száz százalékig biztos vagyok benne – az életemet is feltenném rá –, hogy be fognak avatkozni a magyar választásba.”

Lewis szerint az uniós vezetőknek rengeteg álmatlan éjszakát okoz, hogy sikerül-e megtörni Magyarország ellenállását és eltávolítani Orbán Viktor miniszterelnököt Magyarország éléről. Szerinte a beavatkozás nem egyetlen látványos lépésben fog történni, hanem a már meglévő eszközrendszeren keresztül: a Digitális Szolgáltatásokról szóló rendelet, a gyorsreagálású mechanizmusok, a tényellenőrök és az uniós finanszírozású NGO-hálózat együttes alkalmazásával.

Norman Lewis előadása közben az MCC Brüsszel rendezvényén (Fotó: MCC Brüsszel)

„Romániában már láttuk, hogyan működik ez a gyakorlatban. Ha meg tudták tenni ott, meg fogják próbálni máshol is” – figyelmeztetett.

Beavatkozásfigyelővel fogják leleplezni a manipulációkat

A konferencián bejelentették egy új kezdeményezést, a Demokratikus választási beavatkozásfigyelő elindítását is, amelynek célja, hogy a demokráciapajzs működésbe lépése után monitorozzák és nyomon kövessék az unión belül a demokrácia kárára történő visszaéléseket.

A tervezett megfigyelőközpont civil szervezeteket, oknyomozó újságírókat és állampolgárokat fogna össze annak érdekében, hogy feltárja a bizottság, a tényellenőrök és a „megbízható jelentők” szerepét a politikai narratívák alakításában. A cél az, hogy továbbra is a nyilvánosság dönthessen arról, mi az igazság – és ne algoritmusok vagy meg nem választott szereplők határozzanak helyette.